A Paks II. atomerőmű telephelyvizsgálatának tudományos eredményei A Paks II. atomerőmű telephelyvizsgálatának tudományos eredményei

A Paks II. atomerőmű telephelyvizsgálatának tudományos eredményei

Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága (KÖTEB) „Energetika és Környezet” Albizottsága, továbbá Aszódi Attila akkori államtitkár és munkatársai – együttműködésben az MTA több tudományos osztályával – szervezték azt a tudományos előadóülést, amelyen a Paks és környezete térségében végzett, hazai viszonylatban eddig példa nélkül álló, igen kiterjedt részletességű földtudományi témájú kutatások eredményeit mutatták be. A tematikus összeállítás keretében elhangzott hat előadásból ötnek az írásos szerkesztett és aktualizált változatát adta közre a Magyar Tudomány című folyóirat.

A környezeti szennyezők örök életű krónikása – a méz A környezeti szennyezők örök életű krónikása – a méz

A környezeti szennyezők örök életű krónikása – a méz

Az édesítőszerként, kedvelt finomságként mindenki által ismert méz új oldalát mutatta be Baranyai Edina, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj egyik idei nyertes pályamunkájában. Mint az kutatásaiból kiderült, a méz rendkívül jól konzerválja a belé zárt összetevőket, afféle időkapszulaként használható a térség éghajlati, környezetszennyezési múltjának feltárásához.

Latin nyelvű tudomány a középkorban – online konferencia Latin nyelvű tudomány a középkorban – online konferencia

Latin nyelvű tudomány a középkorban – online konferencia

Milyen hatásuk volt a Kr. u. 11–13. században a görögből fordított latin nyelvű szövegeknek a különböző tudományterületekre, így a teológiára, a jogra vagy a filozófiára, és kik voltak a fordítók? Ezekre a kérdésekre keresték a választ annak a nemzetközi online tanácskozásnak a résztvevői, amelyet az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya szervezett a Münsteri Egyetem Bizánci és Neolatin Intézetével közösen. A konferenciára készült absztraktok cikkünkben olvashatók.

Hazánk legpusztítóbb földrengése nem ott volt, ahol eddig sejtettük Hazánk legpusztítóbb földrengése nem ott volt, ahol eddig sejtettük

Hazánk legpusztítóbb földrengése nem ott volt, ahol eddig sejtettük

A Kárpát-medence valaha feljegyzett legnagyobb kárt okozó földrengése 1763. június 28-án történt Komárom térségében. De azon belül vajon hol volt az epicentruma? Az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) munkatársai legfrissebb kutatásai arra derítettek fényt, hogy a földrengés máshol pattant ki, mint az elmúlt negyed évezredben tudni véltük.

Mexikó közelmúltja és jövőbeli kilátásai – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizenharmadik ülése videón Mexikó közelmúltja és jövőbeli kilátásai – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizenharmadik ülése videón

Mexikó közelmúltja és jövőbeli kilátásai – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizenharmadik ülése videón

Milyen sajátosságok jellemzik Mexikó társadalmi-gazdasági fejlődését, és melyek azok a belső és külső tényezők, amelyek meghatározzák az ország Egyesült Államokhoz való felzárkózását? Többek között erről beszélt az MTA Világgazdasági Tudományos Tanácsának legutóbbi ülésén Erdey László, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézetének intézetigazgató egyetemi docense. Az előadásról és az azt követő vitáról készült felvétel az mta.hu-n.

A magyar gyógyszerkutatók úgy találnak fogást a koronavírus fehérjéin, ahogy a telefon keresi a wifihotspotokat A magyar gyógyszerkutatók úgy találnak fogást a koronavírus fehérjéin, ahogy a telefon keresi a wifihotspotokat

A magyar gyógyszerkutatók úgy találnak fogást a koronavírus fehérjéin, ahogy a telefon keresi a wifihotspotokat

A legtöbb szakértő szerint a COVID-19 az oltási kampányok dacára is velünk marad, így elsőrendű fontosságú az ellene végzett gyógyszerfejlesztés. Ez a kutatás ugyanakkor rendkívül sok időt vesz igénybe, ha nem célzottan keresik a kórokozó Achilles-sarka ellen valószínűleg működő hatóanyagokat. Keserű György Miklós a Természettudományi Kutatóközpont általa vezetett Gyógyszerkémiai Csoportjának egy merőben új módszeréről beszélt az mta.hu-nak, mely alkalmas a gyógyszercélpontokon található hotspotok (a molekulák legjobb kötőhelyei) felkutatására. Ez a SpotXplorer nevű eljárás a COVID-19 mellett rengeteg más betegség ellen is bevethető lesz. Az eredmények jelentőségét az is jelzi, hogy a cikket a Nature Communicatinos szerkesztői Editors’ Highlights címen kiemelték.

Diákok és kutatók: lehetőségek a gyorsan fejlődő magyar űrszektorban Diákok és kutatók: lehetőségek a gyorsan fejlődő magyar űrszektorban

Diákok és kutatók: lehetőségek a gyorsan fejlődő magyar űrszektorban

Hirn Attila fizikus-űrkutató (Energiatudományi Kutatóközpont) az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászati szakkörének tagjaival beszélgetett az űrhajósok sugárterhelésének méréséről, Magyarország kiemelkedő szerepéről ezen a területen és arról, hogy milyen távlatok vannak jelenleg az űrkutatói-űrmérnöki pályában. MTA-videó.

Hans Fischer Senior-díjat és kutatási támogatást nyert Legeza Örs fizikus Hans Fischer Senior-díjat és kutatási támogatást nyert Legeza Örs fizikus

Hans Fischer Senior-díjat és kutatási támogatást nyert Legeza Örs fizikus

A Müncheni Műszaki Egyetem Fejlett Tanulmányok Intézete (TUM-IAS) 2021-ben a Hans Fischer Senior-díjat és kutatási támogatást Legeza Örsnek, az MTA doktorának, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadójának ítélte oda a tenzorfaktorizációs algoritmusok kifejlesztése területén elért világszinten is kimagasló munkásságáért. A 60 ezer eurós (körülbelül 21 millió Ft) díjban és további 50 ezer euró (körülbelül 18 millió Ft) összegű támogatásban olyan nemzetközileg is kimagasló teljesítményű kutató részesülhet, aki kutatási területén innovatív, magas kockázatú cél megvalósításán dolgozik, és szoros együttműködést alakít ki a Müncheni Műszaki Egyetem egy kutatócsoportjával.

A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (2. rész) A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (2. rész)

A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (2. rész)

Hogyan lehet a járvány miatt kialakult káosz által kiváltott lelki hatásokat kezelni? Egyebek mellett erre a kérdésre válaszol az mta.hu számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Cikkében, amelyet két részben közlünk, a saját maga és kollégái által összegyűjtött tapasztalatokat elemzi, illetve olyan hatásokat mutat be, amelyek nemcsak most, hanem hosszabb távon is jelentősen megváltoztatják a világunkat. Az írás második, befejező része.

A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (1. rész) A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (1. rész)

A COVID-19-járvány hosszabb távú pszichológiai hatásai – különös tekintettel a gyerekekre (1. rész)

A változásra fel lehet készülni – fogalmaz az mta.hu számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Cikkét, amelyben a saját maga és kollégái által összegyűjtött tapasztalatokat elemzi, illetve olyan hatásokat mutat be, amelyek nemcsak most, hanem hosszabb távon is jelentősen megváltoztatják a világunkat, két részletben közöljük.

  • 832 találat
  • További