Hazánk minden régiója egyenrangú, egyedi és pótolhatatlan – megtartották a területi akadémiai bizottságok éves közgyűléseit

Február utolsó hetében a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai megtartották hagyományos éves közgyűléseiket, melyek az MTA és Könyvtára alapításának 200. évfordulója jegyében zajlottak le, hangsúlyozva a tudományos közösség egységét, szembenézve a jövőbeli kihívásokkal. A regionális akadémiai eseményeken részt vettek az MTA vezetőségének tagjai is: Freund Tamás, az MTA elnöke Szegeden, Kollár László főtitkár Pécsen, Erdei Anna főtitkárhelyettes Debrecenben, Lamm Vanda társadalomtudományi alelnök Miskolcon, Kosztolányi György élettudományi alelnök pedig Veszprémben volt jelen.

A vezetőség tagjai a területi bizottságokat köszöntő beszédeikben a tudományos közösségek együttműködésének jelentőségét hangsúlyozták, illetve azt, hogy a közadakozásból született Akadémia a nemzeti közösségért van, mely közösségnek hazánk minden régiója egyenrangú, egyedi és pótolhatatlan része. Hasonlóképpen, ahogy a fák gyökereikkel összekapcsolódva egymást védelmező ökoszisztémát alkotnak, úgy kell együttműködniük a hazai kutatóintézeteknek, egyetemeknek és könyvtáraknak is.

„A fák társas lények, kölcsönösen segítik egymást. Az erdőben gyökérzetük révén összekapcsolódnak. Egy összefonódó rendszerről van szó, amelyben a tápanyagcsere vagy a szomszédok segítségnyújtása szükséghelyzetben megszokott dolog. De vajon miért ennyire társas lények a fák? Mert közösen jobban megy” – fogalmazott elnökségi köszöntőjében Freund Tamás.

Debrecen

Az MTA Debreceni Területi Bizottsága (DAB) 2026. február 25-én tartotta éves közgyűlését. Az ülés levezető elnöke Hodossy-Takács Előd, az MTA DAB főtitkára köszöntötte a személyesen megjelent díjazottakat, Erdei Annát az MTA főtitkárhelyettesét, König Mariannát, az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságnak igazgatóját, majd felkérte Erdei Anna főtitkárhelyettes asszonyt köszöntője megtartására.

Ezt követően Páles Zsolt, az MTA DAB elnöke elnöki beszámolójában ismertette, hogy a DAB vonzáskörzetében tavaly 25-re emelkedett az akadémikus címet kiérdemlők száma, az MTA köztestületi tagok száma meghaladta az 1200-at, míg az MTA doktora címet az előző évben 30-an szerezték meg. A Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulója alkalmából a Magyar Tudomány Ünnepe keretében a „200 év a tudás és a társadalom szolgálatában” mottóval csaknem 40 eseményt –tudományos és tudomány-népszerűsítő előadást, díjátadót – rendeztek, Nobel-nap keretében mutatták be a 2025. évi Nobel-díjasok élet- és tudományos pályáját, valamint köszöntötték az újonnan megválasztott akadémikusokat.

„Fontos számunkra, hogy a szűk szakmai körön túl is népszerűsítsük a tudományt, széles körben ismertessük meg a legújabb kutatási eredményeket, amelyeket a DAB Klub havonta rendezett előadásai is lehetővé tesznek”

– mondta az MTA DAB elnöke.

Páles Zsolt beszámolóját követően Hodossy-Takács Előd, az MTA DAB főtitkára a szakbizottságok tevékenységét összegezte. A beszámolókat a közgyűlés jóváhagyta, ezt követően átadták a DAB Pro Scientia díjat, a DAB Plakettet, a DAB Elismerő Oklevet, illetve a Debreceni Szemle elismerő oklevelét.

(Az MTA Debreceni Területi Bizottsága 2026. évi közgyűléséről bővebben itt olvashat.)

Miskolc

Az MTA Miskolci Területi Bizottsága (MAB) 2026. február 23-án tartotta meg éves közgyűlését, melynek során először Kocsis Károly elnök köszöntötte a résztvevőket, majd Lamm Vanda, az MTA alelnökének beszédével kezdődött el a MAB közgyűlése. Az MTA alelnöke köszöntőjében a tudományos közösségek együttműködésének jelentőségét hangsúlyozta, valamint szólt arról, hogy az MTA tavaly ünnepelte a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulóját, idén pedig az Akadémia Könyvtára lett 200 éves. Mindkettő életerős intézmény, amelyben jelentős szellemi erőforrás rejlik a jövőre nézve is, hangsúlyozta Lamm Vanda.

Az MTA alelnöke szerint a területi bizottságok év eleji közgyűlései lehetőséget adnak arra, hogy áttekintsék az elmúlt évben történt eseményeket, és előrenézzenek, az előttük álló feladatokra. Felelevenítette, hogy annak idején

az MTA közadakozásból született, és az Akadémia a nemzeti közösségért van, mely közösségnek hazánk minden régiója egyenrangú, egyedi és pótolhatatlan része.

Köszöntője után az MTA alelnöke „A miskolci jogászképzés évtizedei – gondolatok, emlékek” címmel tartott szakmai előadást a képzés országos és helyi történetéről, illetve mindenkori jelentőségéről.

A közgyűlés Kocsis Károly elnök beszámolójával folytatódott, aki az elmúlt esztendő eredményeit ismertette, valamint az idei első félév feladatait határozta meg. Beszámolójából kiderült, hogy a MAB szoros kapcsolatot ápol a régióhoz tartozó öt felsőoktatási intézménnyel, a vármegyei kamarákkal, illetve azokkal a vállalatokkal, amelyek évről évre anyagi támogatást nyújtanak a fiatal kutatók kitüntetéséhez. Kocsis Károly néhány fontos eseményt is megemlített a MAB elmúlt évéből. 2025. november 5-én került sor a MAB jubileumi tudományünnepi nyitórendezvényére. Novemberben lehetőség nyílt arra, hogy a területi bizottságok az MTA székházában is bemutatkozzanak. A programsorozat november 6-án az MTA székházának aulájában rendezett kiállítással és konferenciával kezdődött, melyen a területi bizottságok elnökei bemutatták szervezetük történetét, majd november 27-én közös konferenciával és záró hangversennyel végződött.

(Az MTA Miskolci Területi Bizottsága 2026. évi közgyűléséről bővebben itt olvashat.)

Pécs

Február 27-én került sor az MTA Pécsi Területi Bizottsága (PAB) 2026. évi közgyűlésére. Kollár László, az MTA főtitkára köszöntőjében kiemelte, hogy a magyar tudományos életben minden régió – így Pécs is – egyenrangú és pótolhatatlan szerepet tölt be. Beszédében kitért az MTA iránti töretlen társadalmi bizalomra is, megjegyezve, hogy

egy friss felmérés szerint a lakosság 64%-a bízik az Akadémiában, ami kiemelkedő érték a hazai közintézmények körében.

Az MTA főtitkára után Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora köszöntötte az egybegyűlteket. A PTE vezetője az egyetemi szféra előtt álló nehézségekről, köztük a modellváltásról és a kedvezőtlen demográfiai folyamatokról beszélt. Külön hangsúlyozta az alapkutatások fontosságát, rámutatva, hogy bár ezek haszna sokszor csak évtizedekkel később válik nyilvánvalóvá, elengedhetetlenek a fejlődéshez. Aggodalmát fejezte ki továbbá az európai tudománypolitikai kapcsolatok gyengülése miatt.

Fotó: MTA PAB

Kovács L. Gábor, a PAB elnöke részletesen beszámolt a bizottság elmúlt évi tevékenységéről, hangsúlyozva, hogy a régió tudományos erejét jelzi a 11 szakbizottságban zajló munka, valamint a 2025-ben megrendezett 191 tudományos esemény. Kiemelte a sikeres védéseket, valamint az MTA200 jubileumi év tiszteletére rendezett programokat.

A közgyűlés ünnepi előadását Kollár László tartotta „A hazai tudománypolitikáról – A kutatói felmérés tanulságai” címmel, előadásában a hazai tudománypolitikáról több mint 5000 kutató bevonásával készült felmérés eredményeit ismertette. Az adatok aggasztó képet festenek: a kutatók pszichés jólléte elmarad a társadalmi átlagtól, és a fiatalok kétharmadában már felmerült a pálya elhagyásának gondolata. Az előadás hangsúlyozta, hogy a kutatói közösség elsöprő többsége (84%) támogatná egy önálló alapkutatási alap (újkori OTKA) létrehozását, és a jövő kulcsaként a stabilitást, a kiszámíthatóságot és a szakmai autonómiát jelölte meg.

(Az MTA Pécsi Területi Bizottsága 2026. évi közgyűléséről bővebben itt olvashat.)

Szeged

Az MTA Szegedi Területi Bizottsága (SZAB) 2026. évi közgyűlését február 26-án tartották. Krisztin Tibor, a SZAB elnöke köszöntőjében elmondta: „A SZAB 1961-es megalakulása óta meghatározó szerepet tölt be a dél-alföldi régió tudományos életének szervezésében. Szoros együttműködésben dolgozunk a térség felsőoktatási intézményeivel, kutatóhelyeivel és közéleti szereplőivel; programjainkkal és pályázatainkkal erősítjük a tudomány közösségformáló és társadalomalakító jelenlétét. A mögöttünk álló év különleges jelentőségű volt: 2025-ben ünnepeltük a Magyar Tudományos Akadémia megalakulásának 200. évfordulóját.

A Magyar Tudomány Éve rendezvénysorozat nemcsak múltunkra irányította rá a figyelmet, hanem arra is, miként tud az Akadémia és a területi bizottságok hálózata még nyitottabban, a társadalom felé fordulva működni.”

Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében a fák szimbiózisa és az MTA közötti összefüggést, hasonlóságot hangsúlyozta. „A fák társas lények, kölcsönösen segítik egymást. Az erődben gyökérzetük révén összekapcsolódnak. Egy összefonódó rendszerről van szó, amelyben a tápanyagcsere vagy a szomszédok segítségnyújtása szükséghelyzetben megszokott dolog. De vajon miért ennyire társas lények a fák? Mert közösen jobban megy.”

Freund Tamás, az MTA elnöke Fotó: MTA SZAB

A nyitóbeszédek után a SZAB elnöksége átadta az MTA SZAB Pro Scientia Életműdíjat, amelyet a hosszú időn át végzett tudományos tevékenység, iskola- és értékteremtő munkásság elismeréseként 2019-ben alapított a területi bizottság. Ezután Krisztin Tibor ismertette a SZAB 2025. évi munkáját és 2026. évi terveit, valamint Vilmányi Márton, a SZAB tudományos titkára összefoglalta a szak- és munkabizottságok elmúlt évi tevékenységét. A SZAB közgyűlésének tagjai a beszámolókat egyhangú igen szavazattal elfogadták.

(Az MTA Szegedi Területi Bizottsága 2026. évi közgyűléséről bővebben itt olvashat.)

Veszprém

Február 27-én megtartotta éves közgyűlését az MTA Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB) is. A közgyűlést Gelencsér András akadémikus, a VEAB elnöke nyitotta meg, majd az MTA Elnöksége nevében Kosztolányi György, az MTA alelnöke köszöntötte a megjelenteket. Beszédében a 200 évvel ezelőtti eseményekre utalt, felidézve a reformkori pezsgést, a tudományalapító hazafiakat, politikusokat. Kitért a tudományágak evolúciójára, az algoritmusok korának paradoxonára, és a tudományos kutatást, az eredmények publikálását védő etikus társadalmi kontrollról beszélt. Elmondta, hogy

a tudomány társadalmasítása kapcsán a közösségi dominancia érvényesül a kutatói individualizmussal, az intézeti becsvággyal szemben, a kutatókban a társadalmi felelősségnek kell dominálnia, azaz kiemelt jelentőséggel bír a közérdek, a közjó.

Gelencsér András, az MTA VEAB elnöke megtartotta elnöki beszámolóját a VEAB 2025. évi tevékenységéről. Tájékoztatást adott a tavalyi kiemelt bicentenáriumi rendezvényekről, az ehhez kapcsolódó támogatások és szakbizottsági pályázatok felhasználásáról, a VEAB bevételeiről. Kiemelte, hogy a Veszprémi Területi Bizottság továbbra is támogatja a fiatal kutatókat (VEAB Év Kutatója és VEAB Kiemelkedő Ifjú Kutatója pályázatok), és teret ad eredményeik bemutatásának (Pannon Tudományos Napok).

A közgyűlést Böröcz Péter professzor „Zöld csomagolás vagy zöld illúzió? – A fenntarthatóság dilemmái a szállítási logisztikában” címmel tartott előadása zárta. A Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára a szállítás során felmerülő fizikai, mechanikai igénybevétel reprodukálásával foglalkozó akkreditált kutatócsoport vezetője is egyben, előadásában a csomagolás funkcióiról, az elmúlt hatvan évben e téren bekövetkezett változásokról, a csomagolóanyagok méretének, összetételének, volumenének alakulásáról, felhasználásáról és újrahasznosításáról beszélt.

(Az MTA Veszprémi Területi Bizottsága 2026. évi közgyűléséről bővebben itt olvashat.)