A magyar társadalom továbbra is a tudósokban és a Magyar Tudományos Akadémiában bízik a legjobban

Az Akadémia megrendelésére 2021 után ismét országos reprezentatív közvélemény-kutatás készült az intézmény társadalmi megítéléséről. Az adatok megerősítették, hogy a társadalom az MTA-ban és a tudósokban bízik a legjobban. Az emberek 69 százaléka gondolja úgy, hogy az Akadémia működése nélkülözhetetlen az ország számára, míg 9 százalék azoknak az aránya, akik ezzel nem értenek egyet. Szintén jellemzőnek tartják, hogy az MTA teljesítménye nemzetközi mércével is kiemelkedő, megbízható és hiteles, álláspontját közérthetően fogalmazza meg, és hogy tagjává kizárólag tudományos érdemei alapján válhat valaki.

2026. március 10.

2026 elején az MTA felkérte a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézetet annak felmérésére, hogy a teljes társadalom mennyire tekinti hitelesnek az Akadémiát, mit gondolnak az MTA tevekénységéről. 2021-ben a Nézőpont Intézet végzett a témában kutatást az Akadémia megrendelésére, 2025 végén azonban nem tudta vállalni az ismételt adatfelvételt. Annak ellenére, hogy az elmúlt években az Akadémiát a sajtóban számos méltatlan támadás érte, a 2021-es, Nézőpont által végzett felméréshez hasonlóan a társadalom az MTA-ban bízik a legjobban, sőt az MTA megítélése kismértékben (hibahatáron belül), még emelkedett is. Az 1–5-ös skálán (1 – egyáltalán nem bízik meg; 3 – bízik is, meg nem is; 5 – teljes mértékben megbízik) az MTA 3,9 pontot kapott. A válaszolók 64%-a bízik az Akadémiában, és mindössze 8%-a nem bízik benne. 3 pont feletti, azaz inkább pozitív a megítélése az MTA-n kívül a Magyar Művészeti Akadémiának és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (lásd a mellékelt táblázatot). Az intézmény iránti társadalmi bizalmat mutatja az is, hogy a válaszadók 69%-a minősítette az ország számára nélkülözhetetlennek az Akadémia működését, és 60%-a gondolta úgy, hogy az intézmény nyitott a külvilág felé.

Az egyes foglalkozásokba vetett bizalom mértékét a felmérés szerint az alsó táblázat mutatja. Ez alig változott a 2021-es felméréshez képest, változatlanul a tudósokba vetett bizalom a legnagyobb.

A Medián felmérése az egyes intézmények és az egyes foglalkozások iránti bizalomról

(1–5 skála: 1 – egyáltalán nem bízik meg; 3 – bízik is, meg nem is; 5 – teljes mértékben megbízik)

Intézmények
MTA3,9
MMA3,6
NAV3,1
Kúria2,9
Alkotmánybíróság2,9
ÁSZ2,8
MNB2,6
Köztársasági elnök2,5

Foglalkozások
Tudósok4,2
Orvosok3,8
Bírák3,1
Papok, lelkészek2,9
Újságírók2,7
Bankárok2,7
Politikusok2,3

A kutatás rákérdezett az MTA és a politika kapcsolatára is. Azzal, hogy „a tudománynak teljesen függetlennek kell lennie a politikától, ezért a kormánynak nem szabad beleszólnia az MTA működésébe” 69% értett egyet, míg azzal, hogy „az MTA állami pénzből működik, ezért a kormány feladata felügyelni, hogy a társadalom számára hasznos kutatások szülessenek”, 29% értett egyet. (Minél fiatalabbak a válaszolók, annál inkább az első állítással értenek egyet. A 18–29 évesek 87%-a értett egyet az első állítással, és mindössze 10%-a a másodikkal.)

Arra a két állításra, hogy „az MTA-nak nem szabad politikai témákban megnyilvánulnia” és „bizonyos közéleti vagy politikai ügyekben fontos, hogy a Tudományos Akadémia állást foglaljon” a válaszok kiegyenlítettek voltak: 50%, illetve 47%, és alig függtek az életkortól.

A kutatás végzettség, lakóhely és pártpreferencia szerinti bontásban is részletezi az Akadémiával kapcsolatos kérdéseket. Az alábbiakban a 2026-os és a 2021-es elemzést is teljes terjedelmében közzétesszük.

A Medián 2026 januárjában végzett, „A Magyar Tudományos Akadémia társadalmi megítélése” című országos reprezentatív közvélemény-kutatásáról készült jelentés itt olvasható. A Nézőpont Intézet 2021 januárjában végzett, „Kutatás az MTA társadalmi megítéléséről” című országos reprezentatív közvélemény-kutatásának eredménye itt érhető el.