Lendületesek: Lohner Szimonetta

Az orvostudományi kutatásokban életbevágóan fontos, hogy az egyes vizsgálatok a nemzetközi szakmai ajánlásoknak, elvárásoknak megfelelően történjenek, az eredmények mindenki számára hozzáférhetővé váljanak, és a bizonyított felfedezések tanulságai minél hamarabb átkerüljenek a klinikai gyakorlatba. E feltételek azonban nem mindig teljesülnek. Lohner Szimonetta, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Népegészségtani Intézetének egyetemi docense és a Lendület Program keretében alapított kutatócsoportja e célok érdekében vizsgálja az orvostudományi kutatások gyakorlatát.

2024. szeptember 11.

Az MTA–PTE Lendület Evidencia az Orvoslásban Kutatócsoport legfőbb célkitűzése, hogy az egészségügyben meghozott döntések – legyen szó prevencióról vagy terápiáról – mindig pontos információk alapján szülessenek meg, és hogy az orvostudományi kutatás ezeket a döntéseket optimális módon támogassa. Az egészségügyben az információ a klinikai vizsgálatokból származik, ezért a kutatócsoport vizsgálatainak középpontjában is a klinikai vizsgálatok állnak. Fontos, hogy a klinikai vizsgálatok irányelveket követve készüljenek: megfelelő módszertannal a betegek szempontjából releváns kérdésekre keressék a választ, eredményeik pedig váljanak minden esetben hiánytalanul elérhetővé. Hiszen az evidenciaszintézisek, illetve az orvosszakmai irányelvek is a közzétett adatok felhasználásával készülnek.

Lohner Szimonetta

A hibalehetőségek kiszűrése

„Sajnos azt látjuk, hogy a tervezéstől a döntésig tartó információáramlás egy nagyon érzékeny folyamat, amelynek során nagyon sok a hibázási lehetőség. Az ilyen hibák miatt torzul a döntéshozók számára rendelkezésre álló információ, és ez hatással lesz az egészséggel kapcsolatban meghozott döntésekre. Ha az egészségügyi szakember torzult információ alapján dönt, az szélsőséges esetben azt is jelentheti, hogy a beteg nem a számára optimális kezelést kapja” – mondja Lohner Szimonetta, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Népegészségtani Intézetének egyetemi docense, a Magyar Cochrane Tagozat tudományos munkatársa.

Vagyis a kutatócsoport a klinikai vizsgálatok tervezésének, lefolytatásának és az orvosi döntésekbe való beépülésének a folyamatát fogja vizsgálni.

Célja, hogy azonosítsák a legfontosabb hibázási lehetőségeket, és ajánlások megfogalmazásával elősegítsék, hogy a klinikai kutatás minél hatékonyabban tudja támogatni az egészséggel kapcsolatos döntések meghozatalát.

Bár a klinikai vizsgálatok tervezésére vonatkoznak különböző irányelvek, a kutatócsoport-vezető szerint a gyakorlat mégsem azt tükrözi, hogy ezek tökéletesen működnének. „Hogyha mindenki mindent úgy csinálna, ahogy a nagykönyvben meg van írva, akkor mi most nem beszélgetnénk, de sajnos ez nem így történik. Fel fogjuk tárni, hol vannak azok a pontok, ahol a kutatók eltérnek az irányelvektől, mi ennek az oka, és hogyan lehetne a folyamaton javítani.”

Átfogó kép a hazai klinikai kutatásokról

A kutatócsoport egyaránt tervez nemzetközi és elsősorban Magyarország számára fontos kutatásokat. Szeretnének átfogó képet kapni arról, hogy Magyarországon milyen klinikai kutatások folynak, és hogyan zajlanak. Jelenleg ugyanis nincs olyan hozzáférhető adatbázis, amelynek alapján erről egyértelmű képet kapnánk. Igyekeznek felmérni, hogy milyen szakterületeken, milyen módszertannal végeznek kutatásokat, milyen az akadémiai kezdeményezésű klinikai kutatások aránya, és mekkora szerepe van az iparnak. Mennyire intenzívek a hazai együttműködések, a nemzetközi kollaborációk, ezek a tényezők hogyan hatnak a kutatás minőségére, illetve a későbbi publikációs sajátosságokra.

Megvizsgálják majd, hogy milyen kiterjedtségű az úgynevezett szürke irodalom Magyarországon. A szürke irodalom azokat a kutatásokat jelöli, amelyek eredményei nem jelennek meg elektronikus adatbázisokban, és így nemzetközi szinten nem válnak elérhetővé azok számára, akik szisztematikus összefoglalókat vagy bizonyítékokon alapuló orvosi szakmai irányelveket készítenek. Vagyis a nemzetközi tudásból a szürke irodalom elvész. Feltárják majd, hogy a magyar kutatók milyen mértékben generálnak szürke irodalmat, és vajon van-e szükség kézi keresésre (amikor az elektronikus adatbázisokban nem szereplő eredményeket csak a nyomtatott folyóiratok hagyományos átnézésével lehet megtalálni). „A kutatásaink révén meghatározzuk majd a szürke irodalom nagyságát, és hogy mely szakterületeken van szükség a magyar kutatások nemzetközi szinten való láthatóvá tételére.”

Felvetődik a kérdés, hogy szeretné-e minden kutató, ha a negatív eredményei is napvilágot látnának. A kutatócsoport-vezető szerint azonban ez helytelen hozzáállás. „

A negatív eredmény nem kudarc, hanem információ arról, hogy az ötlet nem vált be, vagy a beavatkozás nem hatásos.

A bizonyítékokon alapuló orvoslásban nem szabad, hogy érdekek határozzák meg, hogy valami megjelenik-e, vagy nem. Itt az emberekről van szó, a betegekről, akik az adott terápiát fogják kapni, vagy nem kapják, és nyilván az is ugyanolyan fontos információ, ha valami nem működik.”

Erre a problémára jó példa volt a hidroxi-klorokin esete, amellyel kapcsolatban a Covid-19-járvány elején felmerült, hogy hatásos lehet a koronavírus ellen, így a kérdésben számos klinikai vizsgálatot végeztek. A kutatási eredmények megjelenését követően a Cochrane szisztematikus review-t készített, amelynek alapján egyértelművé vált, hogy a kemény végpont, tehát a halálozás tekintetében semmilyen különbség nincs a hidroxi-klorokinnel kezelt és nem kezelt betegek között, tehát hatástalan. Ha nem publikálták volna ezeket a negatív eredményeket, akkor lehet, hogy a pandémia végéig kapták volna a betegek a számukra egyébként semmilyen kedvező hatással nem bíró szert.

Adatok és elemzések

Nemzetközi kutatásai keretében a kutatócsoport elsősorban az úgynevezett nem szabályozott beavatkozásokkal szeretne foglalkozni. A szabályozottság alapján a klinikai kutatások két csoportja különíthető el. A kutatások egyik csoportja olyan beavatkozások (például gyógyszeres kezelés, biológiai gyógyászati termékek vagy orvosi műszerekkel végzett beavatkozások) hatását vizsgálja, amelyek a hatóságok szigorú ellenőrzése alatt állnak. A másik csoportot a nem szabályozott beavatkozások alkotják. Idetartoznak az étrendi intervenciók, műtéti beavatkozások, viselkedési és életmódbeli terápiák, testmozgási programok.

„Korábbi kutatásaimból kiderült, hogy a két csoportba tartozó vizsgálatok között sok tekintetben jelentős a különbség: a protokoll minősége, illetve később a publikációs folyamatok is eltérnek egymástól – folytatja Lohner Szimonetta. – Szeretnénk létrehozni egy nemzetközi reprezentatív adatbázist az indexált folyóiratokban megjelent klinikai vizsgálati protokollokból, amelynek segítségével feltárjuk, hogy a szabályozott, illetve nem szabályozott beavatkozások hatását vizsgáló kutatások milyen minőségű protokollokkal dolgoznak, mik a publikációs sajátságaik”.

A kutatócsoport kiemelten foglalkozik majd a betegektől származó adatok értékelésével.

Amikor a beteg elmegy az orvoshoz, akkor nem azt fogja kérdezni, hogy: „Doktornő, mennyire változik meg a laborértékem, hogyha ezt a kezelést kapom?”, hanem azt, változik-e az életminősége, kevésbé lesznek-e fájdalmai, jobban tud-e bizonyos tevékenységeket elvégezni. Ezek a betegek számára releváns kérdések, így a klinikai vizsgálatok számára is fontosak. Mindeddig azonban a kutatások nem hasznosították kellő mértékben e betegektől származó adatokat. A Lendület-csoport e téren is előre kíván lépni.

A Lohner Szimonetta kutatásairól szóló összefoglaló angol nyelvű változatát itt olvashatja.