Lendületesek: Kiss Viktória

A 21. század egyik legnagyobb kihívása a kiterjedt, komplex tudományos kutatási adatállományok (big data) tárolása, közzététele és értelmezése. Ez alól a régészeti kutatás sem kivétel, amelynek az utóbbi két évtizedben számos tudományággal való – harmadik tudományos forradalomnak is nevezett – új és a korábbinál jóval intenzívebb együttműködése megsokszorozta és kibővítette a rendelkezésre álló információk halmazát.

Kiss Viktória

A Kiss Viktória által irányított MTA–BTK Lendület Bázis Kutatócsoport az MTA Lendület Programja támogatását immár haladó kategóriában elnyerve a bronzkor kutatása terén végzett korábbi vizsgálatait kívánja folytatni és megújítani.

Alapkutatások folytatása és módszertani megújulás

Kiss Viktória és kutatótársai első Lendület-pályázata 2015-ben kezdődött, és a bronzkori mobilitással foglalkozott. A Kárpát-medencében a bronzkor i. e. 2500-tól i. e. 800-ig tartott, e korszak első évezredére (i. e. 2500–1500) koncentrál a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében dolgozó munkacsoport. Az új projektben az egyiptomi nagy piramisok építői és a mükénéi aknasírokba temetett görög hősök Magyarországon élt kortársainak időszakát érintő multidiszciplináris alapkutatásaik szerves folytatását és módszertani megújítását tervezik.

A bronzkor fontos a későbbi történelmi folyamatok megértésében, mivel ebben az időszakban alapozódik meg a mai Európa genetikai képe,

mely az immáron jelen levő három fő komponens, a középső kőkori vadászó-gyűjtögetők, az anatóliai gyökerű újkőkori földművesek és a sztyeppei pásztorok régiónként eltérő arányú keveredéséből jön létre, ezzel összefüggésben erre az időszakra teszik Eurázsia „indoeurópaizálódásának” kezdetét.

Emellett a korszak jelentős lépcsőfokot jelent a politikai berendezkedések evolúciójában is – a társadalmilag alig differenciált egalitárius közösségek és a legkorábbi államok kialakulása közötti fejlődési sorban –, hiszen ekkoriban jelenik meg a főnöki társadalom, a társadalmi egyenlőtlenség intézményesülése. A kutatócsoport az elmúlt években végzett legmodernebb régészeti és természettudományos vizsgálatokból származó biorégészeti (elsősorban embertani, izotóp-geokémiai, archeogenetikai) és az anyagtudományokkal együttműködésben megszületett archeometriai adatok új szemléletű rendszerezésére, elemzésére és közzétételére vállalkoznak. A rendelkezésre álló adatokat egy eddig kevésbé kutatott témával, a korszak gazdasági erőforrásaira vonatkozó új ismeretekkel is továbbfejlesztik, integrálva őket eddigi településhálózati kutatásaikba.

A 2015-ben elkezdődött Lendület-kutatások során a biorégészeti elemzések mellett hasonlóan fontos volt a fémtárgyak vizsgálata is, hiszen magát a korszakot is a bronztárgyak megjelenéséhez kötik. A réz és az ón ötvözetéből létrejövő új anyag a korábbiaknál sokkal szilárdabb, így eszközök, fegyverek készítésére is sokkal alkalmasabb volt. Az izotópos vizsgálatok segítettek feltárni a bronztárgyak előállításához használt alapanyagok eredetét. A mai Magyarország területén nincsenek igazán jelentős, az őskorban is használt rézlelőhelyek, így a környező közép-európai térséget is vizsgálni kell, amikor a fémnyersanyagforrások helyszínei után kutatnak. A korábbi pályázat harmadik pillére a települések vizsgálata volt. A bronzkori települések térbeli pozíciója és szerkezete között strukturális különbségek mutathatók ki, amelyek alapján hierarchia állítható fel közöttük. Megvizsgálták, hogy a kisebb, erődítetlen és a nagyobb, erődített települések hogyan viszonyulnak egymáshoz a települések láncolatában.

Az elit megjelenése

E viszonyrendszerek alapján következtetések vonhatók le a bronzkori társadalom rétegződésére vonatkozóan is. Míg a korábbi korszakokban az egalitárius társadalmak voltak a jellemzőek, addig a bronzkori településeken és temetkezésekben is tetten érhető az elit megjelenése, amely főként a nyersanyag-kereskedelem ellenőrzése folytán tudta fenntartani a hatalmát. A települések, a temetkezések, a leletanyag, valamint a távolsági kapcsolatok jellemzői alapján a bronzkor e szakaszában a korábbinál komplexebb társadalmi berendezkedéssel számolhatunk, mely a gazdasági kooperáció és a regionálisan ellenőrzött települési rendszerek szintjén értelmezhető.

„E kutatási irányok az új projektnek is fontos témái, hiszen ezekre építve tudjuk az elkövetkező években megvalósítani a haladó Lendület-pályázat céljait – mondja Kiss Viktória. – Az új, most induló pályázat fő célkitűzése, hogy

az eddig feltárt eredményeket strukturált, többszintű adatbázisokban rögzítsük és publikáljuk;

lesznek bárki számára elérhető, illetve csak a szakmabeliek számára hozzáférhető részei is.” Az adatbázisok felhasználásával olyan modellezési eljárásokat is alkalmazhatnak a már meglévő eredményeken, amelyek feltárják a közöttük lévő, most még rejtett összefüggéseket és mintázatokat.

Az elmúlt évtized szisztematikus kutatásai révén ma már meglehetősen sokat tudunk a bronzkori Kárpát-medence társadalmáról. Általános jellegzetesség volt például az exogám házasodás, amikor egymástól távolabbi területekről, olykor 200 km távolságból érkező nők házasodtak be a közösségekbe. Az exogám házasodási szokás kiterjedt és nagy távolságokat átívelő kapcsolatrendszert feltételez a különböző embercsoportok között, amelyet minden bizonnyal a távolsági kereskedelem teremtett meg. Példaként vehetjük a korszak számos ékszeréhez felhasznált borostyán útját. A modern anyagvizsgálati módszerek segítségével jól nyomon követhető, hogy a magyarországi lelőhelyekről előkerült bronzkori ékszerekhez a Balti-tenger térségéből importálták a borostyánt. Természetesen ez rögtön rengeteg kérdést vet fel: milyen útvonalon, vízi vagy szárazföldi kereskedelem révén érkeztek ezek az ékszerek térségünkbe, és nem mellesleg milyen árukkal vettek részt az itteniek a távolsági kereskedelemben.

Kárpát-medencei változások eurázsiai kontextusban

Míg a korábbi Lendület-pályázatban a csoportos vándorlásokhoz kötődő populációgenetikai vizsgálatok voltak az elsődlegesek, a most induló kutatásban nagyobb hangsúlyt kapnak majd a kisebb közösségek legmodernebb módszerekkel feltárható rokonsági kapcsolatai. Ebből fontos következtetéseket vonhatnak le a szociális struktúrákra vonatkozóan. Vajon vérségi alapon szerveződtek-e a bronzkori társadalmak, vagy a biológiailag egymással nem rokon egyének közötti alá-fölé rendeltségi kapcsolatok, szövetségek lehetettek meghatározóak, ami az államszerű szerveződés felé mutató fejlődés jele lehet.

„Mindezzel

új távlatokat nyithatunk a négyezer évvel ezelőtt élt emberek és közösségek életmódja, betegségei, táplálkozása, munkavégzési szokásai, mobilitása, családi és társadalmi kapcsolatai értelmezésében

– folytatja Kiss Viktória. – Az adatbázisokra támaszkodó modellezési eredmények alapot teremthetnek arra, hogy a Kárpát-medence változásait tág eurázsiai kontextusban értékeljük, egyes esetekben pedig akár jóval későbbi korok mintázataival is összevethessük. Az eredmények emellett új kutatási irányok kidolgozásához, a régészeti örökségvédelemhez, a muzeológiához és a közoktatáshoz is szorosan kapcsolódnak. Eredményeink minél szélesebb körben való megismertetése érdekében részt veszünk ismeretterjesztő kisfilmek és podcast-adások készítésében, valamint a Középiskolai MTA Alumni Programban is.”