Revealing hidden features of a Japanese articulated iron lobster via non-destructive local elemental analysis and 3D imaging

Japánból származó, vasból készült homár műtárgy belső részleteinek feltárása roncsolásmentes lokális elemanalízissel és 3D képalkotással

Journal of Analytical Atomic Spectrometry, 2021, 36, 2439-2443
Szentmiklósi, L¹; Kis, Z¹; Tanaka, M²; Maróti, B; Hoshino, M³; Bajnok, K^{1 1}Energiatudományi Kutatóközpont, Nukleáris Analitikai és Radiográfiai Laboratórium, 1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33
²Department of History and Culture, Showa Women's University, 1-7-57 Taishido, Setagaya-ku, Tokyo 154-8533, Japan
³Japan Synchrotron Radiation Research Institute, 1-1-1 Kouto. Sayo-cho, Sayo-gun, Hyogo 679-5198, Japan

Szakmai összefoglaló
Szerzők roncsolásmentes elemösszetétel-meghatározási eljárást dolgoztak ki tárgyak belső részeinek vizsgálatára, prompt gamma aktivációs analízis, tomográfia és számítógépes szimulációk együttes felhasználásával. Elsőként egy japán műtárgy összetételét vizsgálták. A 17. századi, vasból készült homár formára alakított lemezkéit szegecsek és kétféle forraszanyag tartja össze. Módszerükkel megállapították, hogy az utóbbiak egyike Cu₆₃Zn₃₇ összetételű bronz, a másik pedig Sn₃₉Pb₆₁ eutektikus ón/ólom ötvözet.

Közérthető ismertető
Magyar nyelvű közérthető ajánló szöveg nem szakértőknek (újságíróknak, érdeklődőknek) (max 400 karakter szóközökkel), Arial 12:
Értékes műkincseket, egyedi anyagtudományi, ipari mintákat roncsolásmentes módszerekkel szabad, ill. célszerű vizsgálni. A képalkotás (radiográfia, ill. tomográfia) és a neutronok segítségével végezhető elemanalízis kombinálásával a Szerzők új eljárást dolgoztak ki. Ezt elsőként egy 17. századbeli japán műtárgy, egy vaslemezkékből összeállított homár vizsgálatára alkalmazták: azonosították az alkotórészek rögzítésére szolgáló forrasztószer összetételét.

Rape, sunflower and forest honeys for long-term environmental monitoring: Presence of indicator elements and non-photosynthetic carbon in old Hungarian samples

Repce, napraforgó és erdei mézek alkalmazása hosszú távú környezeti monitorozásra: indikátor elemek és nem fotoszintetikus eredetű szén jelenléte öreg magyar mézekben

Science of the Total Environment, Volume 808, 20 February 2022, 152044
Sajtos, Zs^1,2; Varga, T^3,4; Gajdos, Z¹; Burik, P¹; Csontos, M^1,5; Lisztes-Szabó, Zs³; Jull, A, J, T^3,6,7; Molnár, M³; Baranyai, E^1
1Atomic Spectroscopy Partner Laboratory, Department of Inorganic and Analytical Chemistry, Faculty of Science and Technology, University of Debrecen, Hungary
²University of Debrecen, Doctoral School of Chemistry, Hungary
³Isotope Climatology and Environmental Research Centre, Institute for Nuclear Research, Eötvös Loránd Research Network (ELKH), Debrecen, Hungary
⁴University of Debrecen, Doctoral School of Physics, Debrecen, Hungary
⁵Department of Physical Chemistry, Faculty of Science and Technology, University of Debrecen, Debrecen, Hungary
⁶Department of Geosciences, University of Arizona, Tucson, AZ 85721, USA
⁷University of Arizona, AMS Laboratory, Tucson, AZ 85721, USA

Szakmai összefoglaló
A tanulmány 36 magyarországi repce-, napraforgó- és erdei mézminta elemi összetételének időbeli változását és AMS radiokarbon kormeghatározásának eredményeit mutatja be. A mintákat 1985 és 2018 között Magyarországon gyűjtötték, földrajzilag közeli helyeken. Az elem-összetételi információk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a méhészeti termékek típustól függetlenül hasznos környezeti információkat nyújtanak az elmúlt évtizedekről, például a levegő Pb-koncentrációjának csökkenő tendenciája így is nyomonkövethető. A radiokarbon eredmények azonban kevésbé egyeznek a légköri háttér (bomba csúcs) alapján vártakkal. A mézminták fajlagos radiokarbon aktivitásában véletlenszerű változásokat figyeltek meg. Ennek alapján a repce-, napraforgó- és erdei mézminták nem annyira megbízhatóak a radiokarbonos kormeghatározáshoz, mint – szerzők korábbi tapasztalatai szerint – az akácmézek. A radiokarbonos eredmények azt mutatják, hogy a repce-, napraforgó- és erdei mézminták tartalmazhatnak nem fotoszintetikus eredetű szenet, mely feltehetően a talajból származik. Ezek alapján a mézek hosszabb időtávú környezeti rekonstrukciós célú kutatása során ügyelni kell a méz fajtájára is.

Közérthető ismertető
A tanulmány szerzői 1985 és 2018 között gyűjtött magyarországi repce, napraforgó és erdei méz mintákon végeztek elemösszetétel és radioszén alapú kormeghatározás vizsgálatokat. Az elemösszetételi eredmények a méz típusától függetlenül hasznos környezeti információval szolgáltak az elmúlt évtizedekről, például a levegőbe kibocsátott ólom koncentrációjának csökkenéséről. Az akácméznél tapasztaltakkal ellentétben ezek a mézfajták azonban kevésbé megbízhatóak a radiokarbonos kormeghatározás esetén. Eredmények alapján ügyelni kell tehát a méz fajtájára is, ha a környezet múltban lejátszódó folyamatainak felderítéséhez, rekonstruálásához a mézek segítségével történő radioszénen alapuló kormeghatározását használják.

The effects of glycols on molecular mobility, structure, and permeability in stratum corneum

A glikolok hatása a stratum corneum molekuláris mobilitására, szerkezetére és permeabilitására

Journal of Controlled Release, 2022, 343, 755-764
Kis, N¹; Berkó, Sz¹; Gunnarsson, M²; Spar, E^2
1Institute of Pharmaceutical Technology and Regulatory Affairs, Faculty of Pharmacy, University of Szeged
²Division of Physical Chemistry, Chemistry Department, Lund University

Szakmai összefoglaló
A dermális hatóanyagbevitel rendkívüli kihívást jelent a gyógyszerformulálás során a bőr legkülső rétege, a stratum corneum, barrier funkciója miatt. Permeáció fokozó módszerek segítségével a barrier csökkenthető, így a dermális hatóanyag bevitel hatékonysága növelhető. A szerzők különböző glikolok, mint permeáció fokozó anyagok hatásmechanizmusát vizsgálták molekuláris szinten NMR spektroszkópia segítségével, melyek jól korreláltak a humán bőrön végzett Raman permeációs vizsgálatokkal.

Közérthető ismertető
A bőrön keresztül történő hatóanyag bevitel rendkívüli kihívást jelent a gyógyszeriparban és a kozmetikai iparban egyaránt, hiszen a bőr egyik feladata éppen a külső hatások elleni védelem. Szerzők az e gátlás csökkentésére szolgáló molekulák hatását tanulmányozták molekuláris szinten. Ezzel párhuzamosan vizsgálták „tapasztalati” úton is a bőrön keresztül történő felszívódás változását. Utóbbi eredményei megerősítették a molekuláris szintű megfigyeléseket. A kísérleti eredmények alapján a bőrön keresztül történő hatóanyag-bevitel lehetőségére építő, ún. dermális készítmények hatékonysága javítható.