Képviselet, kapcsolatok, kommunikáció – egyéves a Fiatal Kutatók Akadémiája

Fórumból Akadémia

A fiatal kutatók ügyét Lovász László kiemelten kezelte elnöki programjában, így rendezhették meg az MTA 2017-es közgyűlésén első alkalommal a Fiatal Kutatók Fórumát. Az itt összegyűlt társaság első “nagy dobása” egy országos felmérés volt, melynek révén megpróbáltak átfogó képet alkotni a 45 év alatti kutatók helyzetéről. (Publikáció a Magyar Tudományban, maga a jelentés és interjú a készítőkkel az mta.hu-n.) E felmérés eredményének megszületése adta meg a végső lendületet, hogy végül 2019 májusában, az Akadémia közgyűlésén megalakuljon a Fiatal Kutatók Akadémiája.

A szervezet 24 alapító taggal kezdte meg működését, azonban ez a szám évenként 12 új taggal bővülve végül 60-nál áll majd meg. A tagokat öt évre választják, és tagságuk megkezdése idején nem lehetnek idősebbek 40 évesnél. A tagválasztásnál próbálnak ügyelni arra, hogy a nagyobb tudományterületek, nemek, valamint a lakó- és kutatóhely jellege szerint lehetőleg minden csoportot lefedjenek (a részletekről lásd az FKA alapszabályát). Az idei új tagok itt láthatók, a vezetőség – a két társelnök, valamint Alpár Donát, Novák-Gselmann Eszter, Máté Ágnes, Solymosi Katalin és Toldi Gergely – mandátumát pedig idén május 1-ével újabb egy évre meghosszabbították. A fiatal kutatók munkáját egy zömében akadémikusokból álló tanácsadó testület is segíti, és a tervek szerint a szervezetből kiöregedő kutatók ennek keretei között a későbbiekben továbbra is kapcsolatban maradhatnak fiatalabb kollégáikkal.

Fiatalos pezsgés, hatékony képviselet

A Fiatal Kutatók Akadémiának nem titkolt célja, hogy felpezsdítse az MTA Köztestületének életét, ezért is alapfeltétel a tagjelölteknek a köztestületi tagság. Ez már csak azért is fontos, mert ha a szervezet valóban bele szeretne szólni a tudományos élet irányításába, ez a köztestületi tagság elengedhetetlen, hiszen akadémiai bizottságokban, bizonyos szavazásoknál alapfeltétel.

Mivel az MTA kutatóintézeteit 2019-ben elcsatolták, közvetlen, munkáltatói kapcsolatban már nem áll kutatókkal, azonban a magyar tudományos közéletben továbbra is meghatározó szereplő. Ráadásul a kényszerű helyzet miatt éppen ezekben a hónapokban kell újraterveznie stratégiáját, és az FKA szerint jövőbemutató lenne, ha ebben a fiatalok minél nagyobb mértékben részt tudnának venni. Ezért a szervezet különösen fontos célnak tartja, hogy a fiatal kutatók hatékony képviselete megoldott legyen az Akadémia fontosabb döntéshozási fórumain (elnökségi és vezetőségi ülések, osztályülések).

Dékány Éva Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Nemzetközi minta

A Fiatal Kutatók Akadémiája jó és aktív kapcsolatokat ápol hasonló célokért létesült nemzetközi szervezetekkel, így a Global Young Academy-vel és a Young Academy of Europe-pal – olyannyira, hogy az alapok lerakásánál utóbbira tekintettek követendő példaként. Az együttműködésnek előnyei is vannak, hiszen az FKA közvetlenül jelölhet tagokat a Young Academy of Europe soraiba. A fiatal kutatókat tömörítő európai szervezet pedig a SAPEA-val együttműködve több egyeztetési folyamatban is részt vesz, így sikerrel lobbizhat fiataloknak szóló ösztöndíjakért vagy éppen a gyermeket vállaló fiatal kutatók pályázati korhatárainak rugalmasságáért.

Az FKA tagjai társadalmi munkában dolgoznak, és, amint Török Péter mondja, “összekapargatva az időt, éjszaka, olykor gyerekaltatás közben, 20 percekben” kommunikálnak egymással. Munkájuknak pedig, a szervezet felépítése mellett, már látszanak eredményei.

Kiírók, figyelem!

A szervezet egyik sikeres akciója éppen az előbb említett korhatárokkal kapcsolatos: a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetével közösen elérték, hogy az Eötvös-ösztöndíj pályázásánál a gyermeket vállaló nők korkedvezményt kaphassanak. Fiatal kutatók sikeres pályázásának segítésére az FKA általánosabb érvényű lépéseket is tett. Májusban megjelentettek a Magyar Tudományban egy ajánlást (“white paper”-t) azzal kapcsolatban, hogy mire lenne érdemes a kiíróknak odafigyelni azoknál a pályázatoknál, amelyek fiatal kutatókat céloznak.

Dékány Éva elmondta, hogy szeretnék az első felmérésnél mélyebben megismerni a hazai fiatal kutatók helyzetét, ezért – amennyiben sikerül nyerniük – egy NKFIH-pályázat segítségével újabb kérdésekkel, mélyinterjúkkal nemzetközi kontextusba helyeznék a magyar kutatók helyzetét.

Török Péter Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Honosításra várva

A Fiatal Kutatók Akadémiájának egyik fontos célkitűzése egy olyan adminisztratív probléma megoldása, mely számos fiatal kutatót érint, fennállása pedig sokak számára nehezen érthető. Elképzelhető ugyanis, hogy valaki egy rangos külföldi egyetemen PhD-fokozatot szerez, boldogan hazaköltözne a családjával együtt, itthon azonban nem kaphatja meg a kiszemelt kutatói állást (ahova egyébként szakértelme miatt tárt karokkal várnák), mert nem tudja honosítani a doktori fokozatát. A probléma sok esetben, ha igen körülményesen is, de megoldható – van azonban egy olyan helyzet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás miatt lehetetlenné teszi a honosítást.

Egyes külföldi egyetemeken (jellemzően az Egyesült Államokban) a hároméves BSc vagy BA fokozat megszerzése után el lehet kezdeni a PhD-képzést, mely ilyenkor öt évig tart. Az ilyen doktori képzésben részt vevők egyszerűen kihagyják az MSc/MA lépcsőt, és az itthoni 5+4 (korábban 5+3) éves helyett 3+5 éves rendszerben szerzik meg a fokozatot. Ahogy Török Péter elmondta, ezzel a helyzettel a magyar jog meglepő módon nem tud mit kezdeni. Mivel a jogszabályban rögzítették, hogy az érvényes PhD-fokozat megszerzésének előfeltétele az MSc/MA cím birtoklása, a hivatal itt elakad, és szegény külföldi PhD-snek még arra sincs esélye, hogy valamiképpen bepótolja a hiányt. Miközben mondjuk a Princetonon doktorált.

A Fiatal Kutatók Akadémiája mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a szerintük is teljesen értelmetlen gyakorlat megszűnjön, és azért is lobbizik a kormánynál, hogy legalább az országok/egyetemek meghatározott körénél legyen automatikus a honosítás (ahogy egyébként más országokban minden további nélkül elfogadják a magyarországi PhD-fokozatokat).

A koronavírus-járvánnyal újabb szempontok is bejöttek a képbe, hiszen a kormány úgy döntött, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként mentesítik a nyelvvizsga-kötelezettség alól azt a 75 ezer diákot, akinek már csak ez a feltétel hiányzik a diploma megszerzéséhez. “Ennek kapcsán újra levélben kértük a minisztériumot, hogy a külföldön szerzett doktori fokozatok honosításának eltörlésével is segítsék a magasan képzett szakemberek elhelyezkedését a munkaerőpiacon. Jelenleg a válaszra várunk” – mondta Dékány Éva.

Kommunikációs zavarok

A kutatók problémái sok esetben leginkább a kommunikáció hiányosságaiban gyökereznek. A Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnökei szerint sok döntéshozónak fogalma sincs például arról, hogy a PhD-képzésben mennyivel fontosabb a mester-tanítvány kapcsolat, mint a klasszikus “iskolai” jellegű képzés. De – teszik hozzá – a PhD-honosítással kapcsolatos problémák is könnyebben megoldódnának, ha a jogalkotó kicsit jobban bele tudná élni magát egy-egy kutató helyzetébe.

Nem szabad azonban elfeledkezni a kommunikáció másik irányáról sem. Az Akadémia mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megismertesse a tudományos eredményeket a társadalommal, most pedig, hogy már nem rendelkezik kutatóintézetekkel, ez vált az egyik legfontosabb feladatává. Ebben pedig kulcsszerepet kaphatnak a fiatal kutatók, így talán nem is véletlen, hogy az FKA két tudománykomunikációs workshopot is rendezett (2018 novemberében és 2020 februárjában), melyeken újságírók, kommunikációs szakemberek és kutatók oszthatták meg tapasztalataikat egymással. A második alkalommal a tudományos előadások között – 2020. február 5-ét írjuk – már megjelent az új koronavírus témája is, a hamarosan beállt járványhelyzet pedig a fiatal kutatók életébe is jócskán beleszólt.

Virális üzenetek

Voltak a szervezet tagjai közül, akik esetében ez konkrét részvételt jelentett a vírus elleni küzdelemben – beszámolóikat itt érhetjük el. Mások életére nem ilyen közvetlen módon hatott a járványhelyzet, azonban munkájukban számos nehézséggel kell szembenézzenek. E rendkívüli kihívásokról összefoglalót közölt az FKA. A szervezet tolmácsolta a Global Young Academy üzenetét, továbbá a kutatói munkát segítendő bőséges válogatást közölt a szabadon hozzáférhető tudományos tartalmakról.

A járvány kényszerű halasztásra ítélte a negyedik Fiatal Kutatók Fórumát, ahogy az Akadémia soron következő, tisztújító közgyűlését is. Ősszel azonban valószínűleg megtartják az összejövetelt, és már az MTA új vezetésével együttműködve határozhatják meg, merre haladjon tovább a kezdeményezés, amely Lovász László támogatásával három éve útnak indult.