Fiatal Kutatók Akadémiája

Fiatal kutatók nehézségei a járványügyi veszélyhelyzetben

A koronavírus-betegséghez (Covid-19) kapcsolódó járvány az egész világ életét felforgatta, egészségügyi és gazdasági következményei egyelőre beláthatatlanok. A krízis kezelésében és a megoldások keresésében az egészségügyi dolgozók mellett felértékelődtek a kutatók is, akiktől a közvélemény és a döntéshozók is hiteles tájékoztatást, előrejelzéseket és a betegség elleni hatásos védekezésben való segítséget várnak. A Fiatal Kutatók Akadémiája az MTA Kommunikációs Főosztályával közösen rendezett Tudománykommunikációs workshopján már 2020. február 5-én aktívan részt vett a koronavírussal kapcsolatos hiteles tájékoztatásban, és csatlakozott a Global Young Academy járvánnyal kapcsolatos nyilatkozatához is. Van olyan tagunk, aki laboratóriumával együtt már átállt több műszakban a tömeges koronavírus-tesztelésre, és olyan is, aki orvosként járul hozzá a frontvonalakon zajló küzdelemhez.

2020. április 29.

Ezúton szeretnénk felhívni a döntéshozók figyelmét a (fiatal) kutatók jelenlegi helyzetének néhány speciális kihívására. A nehézségek egy része életkortól független, más tényezők csak a kisgyermeket nevelőket sújtják. Mindazonáltal a fiatal kutatók sajátos sérülékeny karrierhelyzetük miatt fokozottan kitettek a napjainkban egyre nagyobb veszélyként kibontakozó gazdasági és munkaerőpiaci változásoknak.

1) A határozott idejű szerződéssel rendelkező munkatársak egy része egzisztenciálisan bizonytalan helyzetbe kerül(t), mivel több intézmény áprilistól csak egy hónapos időtartamra hosszabbítja meg a meglévő munkaszerződéseket, illetve vannak olyan intézmények is, amelyek likviditásuk megőrzésének érdekében korlátozzák, illetve speciális engedélyeztetési eljáráshoz kötik az új szerződések megkötését még az intézmények központi költségvetésétől független, külső pályázati források esetében is.

2) A kutatási források hozzáférhetősége és a kutatásban résztvevők munkája is korlátozott, ami akadályozza a kutatómunkát. Ennek következtében a pályázatok teljesítései több szempontból is nehézségekbe ütköznek.

– A munkákban részt vevő BSc- és MSc-hallgatók nem járhatnak be az egyetemekre, a doktoranduszok és a fiatal kutatók munkavégzése is akadályozott lehet a karanténhoz kapcsolódóan, különösen a kisgyermekes kutatók esetében.

– A kutatók és kutatási alanyok között humánkontaktust igénylő kísérleteket – a járványüggyel összefüggő orvosi kísérletek kivételével – teljesen le kellett állítani, ami hátráltatja a kutatási projektek megvalósulását.

– Több intézményben a kutatáshoz kapcsolódó, pályázati forrásokból történő beszerzéseket is befagyasztották vagy korlátozták, így egyes kísérletek megvalósításának és tervezhetőségének anyagi akadályai is vannak.

Külföldi tanulmány- és mérőutakat, levéltári vagy könyvtári kutatásokat, terepmunkákat és az eredmények hatékony disszeminációját segítő konferenciarészvételeket, szemináriumokat mondtak le világszerte, illetve halasztottak el határozatlan időre.

– A beszerzések és utazások befagyasztása az idén lejáró projektek esetén megakadályozhatja a megítélt kutatási támogatás felhasználását a pályázat lejárta előtt.

– Az egyetemi oktatásban résztvevők számára a digitális távoktatásra való átállás rengeteg többletmunkával jár (új digitális platformokon digitális tananyagok, oktatóvideók, segédanyagok, vizsgamodulok készítése, az online óratartás mellett).

– A kisgyermekes családok esetében – más területeken dolgozókhoz hasonlóan – a gyermekfelügyelet, a gyermekek étkeztetése, valamint digitális oktatásának menedzselése jelentős többlet terhet ró az adott esetben otthonról kutatási (és oktatási) feladataikkal foglalkozó fiatal kutatókra, elsősorban a kutatónőkre, illetve a gyermeküket egyedül nevelőkre. Hasonlóan a középgenerációra hárul az idősebb családtagok gondozása, számukra a bevásárlások intézése. A megnőtt feladatok összeadódva irracionális elvárásokat támasztanak a kutatókkal szemben, és tovább fokozzák a stresszt. A jelenség hatását jelzi, hogy egyes területeken a járványhelyzetben kimutathatóan csökkent a nők által benyújtott kéziratok száma.

Üdvözöljük, hogy a helyzetet felismerve az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mint támogató jóváhagyásával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) több pályázat, köztük a Tématerületi Kiválósági Program, a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program és az Új Nemzeti Kiválósági Program (ÚNKP) pályázatai részére megítélt támogatás felhasználási határidejét az év végéig kitolta, a többi NKFIH alapból támogatott projekt esetén pedig a veszélyhelyzet időtartamával megegyező mértékben meghosszabbította, amennyiben a projekt 2020. március 11-én megvalósulás alatt állt és a vészhelyzet megszűnésének napjáig megvalósul. Hasonló lépések történtek a német Deutsche Forschungsgemeinschaft és az Európai Unió egyes pályázatainál, amely lépések fontosságára a Young Academy of Europe tagjai is felhívták a figyelmet. Az Egyesült Államokban a fiatal kutatók karrierjének előrehaladását vizsgáló, és ezzel összefüggésben a határozatlan idejű kinevezésről döntő bizottságok értékelését (tenure-track review) is jellemzően egy évvel elhalasztják, ezzel is elismerve, hogy a jelenlegi helyzetben a kutatók szakmai fejlődése és előmenetelüket befolyásoló tevékenység a korábbi ütemben nem fenntartható.

Mindezek figyelembevételével a járványügyi helyzetre való tekintettel arra kérjük a hazai kutatók életpályáját jelentősen befolyásoló további kutatási pályázatok és ösztöndíjak kiíróit és a döntéshozókat, hogy a támogatottak számára tegyék lehetővé a pályázatok teljesítési periódusainak meghosszabbítását. Emellett a tervezhetőség érdekében tisztelettel kérjük, hogy a 2020. első negyedévében beadott pályázatok kapcsán tájékoztassák a pályázókat, amennyiben az elbírálás ütemezése vagy az eredményhirdetés időpontja megváltozik.

Ezeken túlmenően fontosnak érezzük, hogy a kormányzati intézkedések legyenek tekintettel a kutatói szektorban dolgozó fiatal kutatók élethelyzetéből adódó nehézségeire, és a gazdasági és innovációs szektor támogatása mellett fordítsanak kiemelt figyelmet az alapkutatás hazai bázisát jelentő fiatal kutatói réteg kiemelt támogatására és álláshelyeik megőrzésére. Hiszen – ahogy azt a jelen járvány tapasztalati megmutatták – ez az az intellektuális és innovációs potenciál, amelyre krízishelyzetben az ország számíthat.

A Fiatal Kutatók Akadémiája az MTA közfeladataival összhangban működő, alulról szerveződő tudományos társaság. Célja, hogy az Akadémia testületeivel szorosan együttműködve részt vegyen az MTA tudományos tevékenységében, valamint itthon és külföldön képviselje a fiatal kutatók közösségét. Tevékenységével segíteni kívánja a fiatal kutatók szakmai fejlődését, illetve a kutatók és a társadalom közötti kapcsolat erősítését.