Lendület Program

A védőoltások az állati kórokozókkal szembeni védekezésben pontosan ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint az emberi járványok elleni harcban. Gyuranecz Miklós, az Állatorvostudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója, a Lendület Program egyik nyertese kutatócsoportjával a Mycoplasma hyorhinis kórokozó ellen fejleszt vakcinát, miközben kutatásaiknak köszönhetően magáról az organizmusról is sokkal többet fogunk tudni. Ez a Mycoplasma a malacokat fertőzi meg, gyulladásokat vált ki bennük, aminek hatására nem fejlődnek megfelelően, és így romlik a hústermelés hatékonysága. Vagyis a Lendület-kutatásnak egyszerre lesz állategészségügyi és gazdasági haszna is.

A jövőben akár a szervezetbe fecskendezett nanoarannyal is diagnosztizálhatják a szakemberek a korai rákot. Ehhez járulhatnak hozzá a Szegedi Tudományegyetemen a Juhászné Csapó Edit által vezetett Lendület-kutatócsoport eredményei. A szegedi kutatók olyan nanoszerkezetekkel foglalkoznak, amelyek aranyból vannak. E nanoszerkezetek szenzorként működő kismolekulákat hordoznak, amelyekkel szennyeződéseket vagy akár tumorsejteket lehet detektálni. Ha megtörtént a felismerés, a részecskék által kibocsátott fluoreszcens fény megváltozik.

A gyermekvállalás az ember életének talán legmeghatározóbb döntése. Nemcsak az egyén és családja sorsára van alapvető hatással, de a nemzet demográfiai folyamatait is befolyásolja. Ezért elsődleges fontosságú, hogy megértsük, milyen személyes és globális hatások játszanak szerepet a gyermekvállalásról hozott egyéni döntésekben. A Szalma Ivett vezetésével alakult Lendület-kutatócsoport e döntések hátterét fogja vizsgálni.

Az állatok testmérete alapvetően meghatározza sikerességüket életük során. De hogy pontosan mi az összefüggés a méret és például a szaporodási siker vagy az élettartam között, azt sokkal kevésbé értjük. Ezen fog változtatni a Lendület-nyertes Tökölyi Jácint, aki kutatócsoportjával a világon egyedülálló módon a testméret kísérletes megváltoztatására alkalmas állatmodellrendszert alkotott egy csalánozó segítségével.

A modern tudomány megszületésének egyik alappillére volt az az elv (vagy inkább vágy), hogy a tudománynak függetlennek kell lennie a társadalmi értékektől, előítéletektől, a kutatók személyes preferenciáitól és általában a történelmi kontextustól. Ezt a célt tökélesetesen soha nem sikerült megvalósítani, és újabban egyes tudományfilozófiai iskolák nem is tartják feltétlenül helyesnek e megközelítést. A Lendület-pályázat támogatásával a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Filozófiai Intézetében Tuboly Ádám Tamás vezetésével megalakult Értékek és Tudomány Kutatócsoport e problémakört vizsgálja. Kutatási programjának ismertetésével folytatjuk az MTA kiválósági pályázatán támogatást nyert kutatók bemutatását.

A Chan Zuckerberg Initiative kutatási támogatását ítélték oda a szegedi Horváth Péter bioinformatikus csoportjának. Több más szegedi kutatócsoporttal együttműködve világviszonylatban is egyedülálló egysejt-analitikai eljárást fejlesztettek ki és tökéletesítenek annak érdekében, hogy a szervezet építőköveinek egyedi elemzésével a legapróbb eltéréseket is felfedezhessék, utat nyitva ezzel a sejtbiológiai folyamatok és a kóros elváltozások jobb megértésének. Horváth Péter szerint a mesterséges intelligencia jelenleg zajló forradalma a legmodernebb molekuláris módszerekkel kombinálva megalapozhatja a következő évtized orvosbiológiai áttöréseit.

Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt különleges kvantumkristályt egy szén nanocsőben figyelték meg. Az eredményt a Science közölte.

A kutatás, melyben az MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoportjában dolgozó François Mernier is részt vett, segíthet megérteni a világegyetem nagy léptékű szerkezetének kialakulását.

Milyen zenei kincseket rejthetnek a ránk maradt kódextöredékek? Hogyan használhatjuk a mikroorganizmusokat a növényvédelemben? Segítheti a madarak csoportos viselkedésének megértése a robotrepülők tervezését? Hogyan jelezhető előre személyre szabottan a koszorúér-betegség? A Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának 16 nyertes pályázója egyebek mellett ilyen kérdésekre keresheti a válaszokat az idei évben összesen több mint félmilliárd forintból.

A magyar tudományosság és bölcsészettudományok egyik nagy adósságát, a Szent Korona és a magyar uralkodókoronázások 1526 és 1916 közötti történetét tárja fel az MTA Lendület programjának támogatásával Pálffy Géza történész és kutatócsoportja. Bemutatjuk Az Akadémiai Dolgozók Fóruma videósorozatának újabb részét.