Lendület Program

Az elektrolízis során végbemenő hidrogénfejlődés az elektrokémia egyik legrégebben tanulmányozott folyamata. Ennek ellenére nagyon kevéssé értjük az eközben az elektródok felületén végbemenő kémhatásváltozás dinamikáját. Vesztergom Soma, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai Kémiai Tanszékének adjunktusa és az általa vezetett MTA–ELTE Lendület Határfelületi Elektrokémia Kutatócsoport ezt a jelenséget kutatja, az eredményeiknek pedig közvetlen ipari hasznuk lehet.

Hogyan segítheti elő a Közép-Duna vidéken egykor élt bronzkori társadalmi-gazdasági stratégiák megismerését egy digitális adatbázis? Miként javítható a nanotechnológia segítségével a növények szárazságtűrő képessége? Mit tudhatnak meg a kutatók a meteoritokban megőrzött nukleáris égéstermékekből? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ az MTA Lendület programjának támogatásával alakult kutatócsoportok. Cikkünkbe kattintva megnézhető az Akadémia Székházában tartott ünnepélyes eredményhirdetés felvétele.

A kvantumtechnológia talán napjaink legtöbb figyelmet kiváltó alkalmazott fizikai tudományterülete. Mindenki a kvantumszámítógépeket várja, bár az még nem egyértelmű, hogy ezek milyen köznapi feladatra lesznek alkalmasabbak, mint a jelenlegi komputerek. Ugyanakkor a kvantumtechnológiának vannak más alkalmazásai is, amelyek már most is rendelkezésre állnak, és forradalmasítják például a méréstechnikát. Ivády Viktor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézet egyetemi adjunktusa, az MTA–ELTE Lendület ÚjKubit Kutatócsoport vezetője olyan fizikai kubiteket keres különféle anyagokban, amelyekre később kvantumtechnológiai alkalmazásokat alapozhatnak.

A vegyipar minden ágában alkalmaznak enzimeket, amelyek eddig főként élő szervezetekből származtak. Ezekkel azonban számos technikai, illetve szabályozási probléma van, így nagy az igény a helyettesítőmolekulák kifejlesztésére. Szilágyi István, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense, az MTA-SZTE Lendület Biokolloidok Kutatócsoport vezetője munkatársaival úgynevezett nanozyme-okat (vagyis enzimhatású nanorészecskéket) szeretne kifejleszteni, amelyek a jövőben forradalmasíthatják az összes enzim katalizálta ipari eljárást.

Az autoimmun hátterű ízületi gyulladások, például a rheumatoid arthritis, hatvan-nyolcvanezer ember életét keserítik meg Magyarországon. Németh Tamás, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézet, valamint Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszék docense, az MTA–SE Lendület Transzlációs Reumatológiai Kutatócsoport vezetője szerint rajtuk úgy lehet a legjobban segíteni, ha új támadási célpontokat azonosítunk a jövőbeli gyógyszerek számára. Egy ilyen szempont lehet a szinoviális fibroblaszt nevű sejt, amelynek jelátviteli folyamatait igyekszik feltérképezni a kutatócsoport.

Bár az online tér a való világtól merőben különbözőnek tetszik, az emberek internethasználatában mégis felfedezhetők az offline társadalomban meglévő struktúrák. A különböző társadalmi csoportokhoz tartozó, különböző hátterű emberek eltérő módon használhatják a digitális eszközöket. Sőt, eszközhasználatuk vizsgálatával akár a társadalomról magáról is következtetéseket vonhatunk le. Koltai Júlia Anna, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, az MTA–TK Lendület Digitális Társadalomtudomány Kutatócsoport vezetője a Lendület Program támogatásával a társadalmi struktúrákat és egyenlőtlenséget vizsgálja a digitális adatok tükrében.

Bár a szocializmus munkakultúráját áthatotta a mellékes állások bonyolult rendszere, e jelenség társadalmi hatásait és történeti kontextusát ez idáig meglepően kevéssé kutatták. De az 1956-os forradalomban jelentős szerepet vállaló munkástanácsok történetét sem tárták még fel behatóan. Így a Horváth Sándor, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Jelenkortörténet osztályának vezetője által irányított MTA-BTK Lendület Munkaformák Kutatócsoport tervezett kutatóprogramja valóban hiánypótló eredményeket hozhat.

A nemlineáris dinamikában ma is számos megoldatlan problémával találkozhatunk. Például nagyon nehéz a jelenleg rendelkezésre álló eljárások segítségével meghatározni, hogy egy rendszer mennyire lesz robusztus, vagyis hogyan fog ellenállni az őt az egyensúlyi állapotából kimozdítani igyekvő zavarásoknak. Giuseppe Habib munkatársaival e téren fejleszt új eljárásokat a Lendület Program támogatásával.

A kvantumkémiai számítások esszenciálisak a modern kémiában, hiszen általuk a molekulák és a reakciók megannyi energetikai jellegzetessége kiszámítható, előre jelezhető. Csakhogy e számítások hatalmas számítástechnikai kapacitást igényelnek, és a nagyobb molekulák esetén szó szerint az idők végezetéig tarthatnak. Ezért az MTA-BME Lendület Kvantumkémiai Kutatócsoport Kállay Mihály egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék vezetőjének irányításával olyan „trükkös” módszereken dolgozik (analóg módon például a nagy digitális fotók tömörítésével), amelyek révén e számítási idő drasztikusan csökkenthető.

A sejtekben zajló egyik legalapvetőbb folyamat a környezetből felvett külső, illetve a selejtezésre ítélt belső anyagok lebontása. Mindkét folyamat a lizoszómákban megy végbe, az ehhez kapcsolódó anyagszállítás pedig membránnal határolt hólyagok, vezikulák közvetítésével történik. Lőrincz Péter, az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék adjunktusa, az MTA-ELTE Lendület Vezikuláris Transzport Kutatócsoport vezetője és munkatársai ezt a vezikuláris transzportot kutatják az ecetmuslica sejtjeiben a Lendület Program támogatásával.