Lendület Program

A kvantumtechnológia talán napjaink legtöbb figyelmet kiváltó alkalmazott fizikai tudományterülete. Mindenki a kvantumszámítógépeket várja, bár az még nem egyértelmű, hogy ezek milyen köznapi feladatra lesznek alkalmasabbak, mint a jelenlegi komputerek. Ugyanakkor a kvantumtechnológiának vannak más alkalmazásai is, amelyek már most is rendelkezésre állnak, és forradalmasítják például a méréstechnikát. Ivády Viktor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézet egyetemi adjunktusa, az MTA–ELTE Lendület ÚjKubit Kutatócsoport vezetője olyan fizikai kubiteket keres különféle anyagokban, amelyekre később kvantumtechnológiai alkalmazásokat alapozhatnak.

A vegyipar minden ágában alkalmaznak enzimeket, amelyek eddig főként élő szervezetekből származtak. Ezekkel azonban számos technikai, illetve szabályozási probléma van, így nagy az igény a helyettesítőmolekulák kifejlesztésére. Szilágyi István, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense, az MTA-SZTE Lendület Biokolloidok Kutatócsoport vezetője munkatársaival úgynevezett nanozyme-okat (vagyis enzimhatású nanorészecskéket) szeretne kifejleszteni, amelyek a jövőben forradalmasíthatják az összes enzim katalizálta ipari eljárást.

Az autoimmun hátterű ízületi gyulladások, például a rheumatoid arthritis, hatvan-nyolcvanezer ember életét keserítik meg Magyarországon. Németh Tamás, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézet, valamint Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszék docense, az MTA–SE Lendület Transzlációs Reumatológiai Kutatócsoport vezetője szerint rajtuk úgy lehet a legjobban segíteni, ha új támadási célpontokat azonosítunk a jövőbeli gyógyszerek számára. Egy ilyen szempont lehet a szinoviális fibroblaszt nevű sejt, amelynek jelátviteli folyamatait igyekszik feltérképezni a kutatócsoport.

Bár az online tér a való világtól merőben különbözőnek tetszik, az emberek internethasználatában mégis felfedezhetők az offline társadalomban meglévő struktúrák. A különböző társadalmi csoportokhoz tartozó, különböző hátterű emberek eltérő módon használhatják a digitális eszközöket. Sőt, eszközhasználatuk vizsgálatával akár a társadalomról magáról is következtetéseket vonhatunk le. Koltai Júlia Anna, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, az MTA–TK Lendület Digitális Társadalomtudomány Kutatócsoport vezetője a Lendület Program támogatásával a társadalmi struktúrákat és egyenlőtlenséget vizsgálja a digitális adatok tükrében.

Bár a szocializmus munkakultúráját áthatotta a mellékes állások bonyolult rendszere, e jelenség társadalmi hatásait és történeti kontextusát ez idáig meglepően kevéssé kutatták. De az 1956-os forradalomban jelentős szerepet vállaló munkástanácsok történetét sem tárták még fel behatóan. Így a Horváth Sándor, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Jelenkortörténet osztályának vezetője által irányított MTA-BTK Lendület Munkaformák Kutatócsoport tervezett kutatóprogramja valóban hiánypótló eredményeket hozhat.

A nemlineáris dinamikában ma is számos megoldatlan problémával találkozhatunk. Például nagyon nehéz a jelenleg rendelkezésre álló eljárások segítségével meghatározni, hogy egy rendszer mennyire lesz robusztus, vagyis hogyan fog ellenállni az őt az egyensúlyi állapotából kimozdítani igyekvő zavarásoknak. Giuseppe Habib munkatársaival e téren fejleszt új eljárásokat a Lendület Program támogatásával.

A kvantumkémiai számítások esszenciálisak a modern kémiában, hiszen általuk a molekulák és a reakciók megannyi energetikai jellegzetessége kiszámítható, előre jelezhető. Csakhogy e számítások hatalmas számítástechnikai kapacitást igényelnek, és a nagyobb molekulák esetén szó szerint az idők végezetéig tarthatnak. Ezért az MTA-BME Lendület Kvantumkémiai Kutatócsoport Kállay Mihály egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék vezetőjének irányításával olyan „trükkös” módszereken dolgozik (analóg módon például a nagy digitális fotók tömörítésével), amelyek révén e számítási idő drasztikusan csökkenthető.

A sejtekben zajló egyik legalapvetőbb folyamat a környezetből felvett külső, illetve a selejtezésre ítélt belső anyagok lebontása. Mindkét folyamat a lizoszómákban megy végbe, az ehhez kapcsolódó anyagszállítás pedig membránnal határolt hólyagok, vezikulák közvetítésével történik. Lőrincz Péter, az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék adjunktusa, az MTA-ELTE Lendület Vezikuláris Transzport Kutatócsoport vezetője és munkatársai ezt a vezikuláris transzportot kutatják az ecetmuslica sejtjeiben a Lendület Program támogatásával.

A kórokozó baktériumok genomjában sok olyan génszakaszt találhatunk, amelyek egykoron baktériumokat fertőző vírusok, vagyis fágok révén kerültek oda. E szakaszokat hívjuk profágoknak. Vannak olyan profágok, amelyek a gazdabaktériumot számára kifejezetten előnyös tulajdonságokkal, afféle „szupererővel” ruházzák fel, például növekszik tőlük a fertőzőképessége. Csörgő Bálint, az MTA-SZBK Lendület Géntechnológiai Kutatócsoport vezetője és munkatársai azt remélik, hogy a Lendület Program támogatását élvező, profágokkal kapcsolatos kutatómunkájukkal hozzájárulhatnak a bakteriális fertőzések és az antibiotikum-rezisztencia legyőzéséhez.

A 21. század egyik legnagyobb orvosi kihívását szinte bizonyosan az antibiotikumokra rezisztens baktériumtörzsek elleni küzdelem fogja jelenteni. Mára számos olyan baktériumcsoport fejlődött ki, amely több (vagy akár a legtöbb) ismert antibiotikumnak ellenáll, így az eddig bevett terápiák hatástalanok ellene. Az MTA Lendület Program támogatásával Lázár Viktória a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban alapított kutatócsoportjával olyan új, fenntartható antimikrobiális kombinációs kezelési stratégiákat térképez fel, amelyek lassítják az antibiotikum-rezisztencia kialakulását és terjedését.