Néhány történeti adalék az MTA osztálystruktúrájának fejlődéséről a IX. Osztály megalakulásának 60. évfordulója kapcsán*
A Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 200. évfordulója jó alkalmat ad arra is, hogy áttekintsük az MTA osztálystruktúrájának fejlődését. E tekintetben érdemes megvizsgálni, hogy mióta van az MTA-nak tizenegy tudományos osztálya, és hogy milyen történeti okokkal magyarázható az osztályok első látásra kevéssé logikusnak tűnő számozása. E kérdéseknek fokozott aktualitást kölcsönöz az a tény, hogy az MTA bicentenáriuma mellett idén emlékezhetünk meg arról is, hogy 60 évvel ezelőtt, 1965-ben jött létre az MTA azóta is folyamatosan működő IX. és X. Osztálya. Az alábbiakban e kérdéskörről kívánunk vázlatos áttekintést adni, különös tekintettel a IX. Osztály megalakulásának 60. évfordulójára.
A Magyar Tudományos Akadémián[1] a kezdetektől (1831-től) a kiegyezés koráig hat osztály működött: nyelvtudományi, philosophiai, törvénytudományi, történettudományi, mathematikai és természettudományi osztály.[2]
A kiegyezést követően az 1869. évi Alapszabály[3] háromra csökkentette az osztályok számát: I. nyelv és széptudományi osztály; II. bölcsészeti, társadalmi és történeti tudományok osztálya; III. mathematikai és természettudományok osztálya.[4] A jogászok, a közgazdászok és a statisztikusok a II. (bölcseleti, társadalom- és történettudományi) osztályba tartoztak a filozófusokkal és a történészekkel együtt.
A két világháború között az MTA mindhárom osztálya két—két alosztályra oszlott. A II. Osztály kebelén belül a jogászok, a közgazdászok és a statisztikusok a „bölcseleti és társadalmi” alosztályba tartoztak, a másik alosztály történettudományi alosztály néven működött.[5]
Az 1949. évi Alapszabály ismét hatra emelte az osztályok számát, de az 1869 előtti struktúrához képest a természettudományoknak juttatta az osztályok többségét: „I. nyelv- és irodalomtudományok, II. társadalmi-történeti tudományok, III. matematikai és természettudományok, IV. biológia és agrártudományok, V. orvosi tudományok, VI. műszaki tudományok osztályai”.[6]
Az 1951 decemberi (évi rendes) közgyűlés[7] ismét módosította az Alapszabályt, és az osztályok számát nyolcra növelte, tovább erősítve a természettudományok mennyiségi fölényét:[8] „I. nyelv- és irodalomtudományok; II. társadalmi-történeti tudományok; III. matematikai és fizikai tudományok; IV. biológiai tudományok; V. orvosi tudományok; VI. műszaki tudományok; VII. kémiai tudományok; VIII. agrártudományok osztályai”.[9]
Ez a struktúra nagyjából[10] 1965-ig állt fenn, amikor is az 1965 májusi közgyűlés által elfogadott határozat[11] alapján az MTA Elnöksége 8/1965. sz. határozatával[12] létrehozta IX. és X. osztályként a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályát, ill. a Föld- és Bányászati Tudományok Osztályát. Az újonnan létrejött IX. Osztály tagjai a II. Osztályból (Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya), a X. Osztály tagjai pedig a VI. Osztályból (Műszaki Tudományok Osztálya) váltak ki. A kiválással összefüggésben a II. Osztály elnevezése ezen osztály ma is érvényes nevére, tehát a Filozófiai és Történettudományok Osztálya névre változott.[13]
A 8/1965. sz. elnökségi határozat a IX. osztályhoz tartozó tudományágakat a következőképpen sorolta fel:
közgazdaságtudomány
ágazati gazdaságtudományok
állam- és jogtudomány
szociológia
demográfia
statisztika
Ugyanez az elnökségi határozat tartalmazta a IX. Osztály akkori tagjainak névsorát és az Osztályhoz tartozó tudományos bizottságok felsorolását:
„tiszteleti [tagok]: Honkasalo, B[rynolf],[14] Csernokolev, Titko Nikolov,[15] Heady, Earl[16]
rendes [tagok]: Buza László, Erdei Ferenc, Friss István, Hevesi Gyula, Nizsalovszky Endre, Szabó Imre
levelező [tagok]: Bognár József, Eörsi Gyula, Háy László, Kovács István, Osztrovszki György, Szalai Sándor, Szászy István[17]
bizottságok: Közgazdaságtudományi Bizottság és az országos távlati tudományos kutatási terv 61., 62., 63., 64. és 65. sz. főfeladatait koordináló bizottságai, Állam- és Jogtudományi Bizottság, Szociológiai Bizottság, Demográfiai Bizottság, Ipargazdaságtani Bizottság, Mezőgazdasági Ökonómiai és Üzemszervezési Bizottság.”
Az MTA Elnökségének 19/1965. sz. határozata[18] a következő személyi döntéseket hozta a IX. Osztály vezetőségét illetően:
„IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
Osztálytitkár:[19] Friss István akadémikus
Osztály titkár helyettes: Eörsi Gyula levelező tag
Választott osztály vezetőségi tagok: Háy László levelező tag, Osztrovszki György levelező tag (Hivatalból tagjai az osztály vezetőségnek: Erdei Ferenc akadémikus, Hevesi Gyula akadémikus, Szabó Imre akadémikus, elnökségi tagok.)”
Friss István 1965-től 1970-ig volt a IX. Osztály „titkára”, majd 1970-től 1973-ig az Osztály elnöke. A IX. Osztály elnöki tisztségét a későbbiekben a következő akadémikusok töltötték be, akik e tisztségükből adódóan az MTA Elnökségének tagjai is voltak:
1973—1979: Eörsi Gyula
1979—1983: Kulcsár Kálmán
1984—1991: Bognár József
1991—1993: Herczegh Géza
1993—1999: Kulcsár Kálmán
1999—2004: Szentes Tamás
2004—2011: Török Ádám
2011—2017: Bélyácz Iván
2017—2020: Lamm Vanda
2020—2023: Bayer József
2023 óta: Halmai Péter
A IX. Osztály megalakításától alkalmasint nem függetlenül hozta meg az MTA Elnöksége 1965. május 28-án a 14/1965. sz. elnökségi határozatot, amely egyebek mellett arról döntött, miszerint 1966. január 1-től a IX. Osztály új idegen nyelvű közgazdaságtudományi folyóirataként meg kell indítani az — azóta is folyamatosan létező és igen sikeresnek bizonyult — Acta Oeconomica-t.[20]
Az MTA osztályainak struktúrája 1965 óta annyiban módosult, hogy a Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályából 1993-ban kivált a Fizikai Tudományok Osztálya, először III/B osztály néven,[21] majd 1995-ben lett az MTA XI. osztálya.[22]
* A jelen írás nem annyira tudományos, hanem inkább ismeretterjesztő célból készült, ezért a lábjegyzetekben a téma szakirodalma csak alkalmilag került meghivatkozásra. A kézirathoz fűzött értékes észrevételeikért ezúton is köszönetet mondok Halmai Péter és Hamza Gábor akadémikusoknak.
[1] Az MTA eredeti elnevezése Magyar Tudós Társaság volt, de már az MTA alapításáról szóló 1827: XI. tc. címében és (igen rövid) szövegében is vagylagosan szerepelt a „magyar akadémia” elnevezés is. Ahogy erre Kónya Sándor: „...Magyar Akadémia állíttassék fel...” Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek. 1827—1990, Bp. 1994, 10. old. rámutat, az elnevezés tekintetében „a vélemények megoszlottak, de a többség a Magyar Tudományos Akadémia elnevezés használatát kívánta. Feltételezhető, hogy az udvarnak a Társaság elnevezés jobban megfelelt, ezzel is csökkenteni akarta az intézmény jelentőségét.” A „Magyar Tudományos Akadémia” elnevezést az 1858. évi Alapszabály rögzítette.
[2] Az 1831. évi alapszabály („Alaprajz”) más sorrendben és elnevezésekkel, de már ezeket az osztályokat sorolta fel, ld. Kónya 1994, 66. old. A főszövegben az 1860-as években szokásos formulát követtem az Akadémiai Értesítő korabeli számaiban foglaltak alapján.
[3] Az MTA 1994 előtti Alapszabályainak címe plurale tantumként — jogi szaknyelvileg talán helyesebben — „Alapszabályok” volt (ekként az 1990 februári rendkívüli közgyűlés által elfogadott „Alapszabályok” esetében is), a magam részéről azonban az egyszerűség kedvéért mindenütt a mai terminológiát (Alapszabály) használom.
[4] Kónya 1994, 136. old.
[5] A fentiekre ld. Földi András — Hamza Gábor: A megnyesett fa kizöldül, Magyar Tudomány 183/7 (2022), 897. skk. old.
[6] Kónya 1994, 311. old.
[7] Nota bene, abban az időben az évi rendes közgyűléseket nem májusban, hanem decemberben tartották.
[8] Az osztálystruktúrának már a fentebb említett, 1949-ben bekövetkezett módosítására is, de még inkább erre a további módosításra föltehetően a szovjet minta követése jegyében került sor, figyelemmel arra, hogy a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának ebben az időben szintén nyolc osztálya volt. Ld. erre nézve Akadémiai Értesítő 1948, 49. old., a szovjet akadémia osztályainak felsorolásával. A szovjet, ill. az orosz tudományos akadémia történetéhez ld. összefoglalóan Hamza Gábor: Akadémiák a világban — Történeti és nemzetközi áttekintés, Magyar Tudomány 186/1 (2025), 52. sk. old. Megjegyzendő, hogy szintén a szovjet minta követése nyilvánult meg abban, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a Bölcsészettudományi Karból a Magyar Közlöny 1953. április 21-i számában kihirdetett 1953. évi 7. számú törvényerejű rendelet Nyelv- és Irodalomtudományi Kart és Történettudományi Kart alakított ki, és egyidejűleg a régi bölcsészkarról 1949-ben leválasztott Természettudományi Kart is felosztotta Matematikai-Fizikai-Kémiai Karra és Élet- és Földtudományi Karra. Vö. Borsodi Csaba in Szögi László (szerk.): Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635—2002, Bp. 2003, 331., 345. old.
[9] Akadémiai Értesítő 58 (1951), 533. old. A biológiai és az agrártudományok ezt megelőzően egyazon (IV.) osztályban foglaltak helyet, ld. Akadémiai Értesítő 58 (1951), 50. old.
[10] A IV. és a VIII. osztályok sorszámának felcserélésénél érdekesebb az, hogy az 1956 áprilisi rendkívüli közgyűlés által elfogadott Alapszabály összevonta az orvostudományi és a biológiai osztályt (V. Osztályként), de a biológusok 1962-ben kiváltak, és a ma is létező VIII. Osztályban foglaltak helyet. Ld. Kónya 1994. 325., 355. old.
[11] Az 1965. évi közgyűlés határozatainak végleges szövegét az MTA Elnöksége a 7/1965. sz. elnökségi határozatban állapította meg és tette közzé, ld. Akadémiai Közlöny 14/8 (1965), [1965. június 22.], 72. sk. old.
[12] Akadémiai Közlöny 14/8 (1965), [1965. június 22], 73. old.
[13] Magyar Tudomány 10/6 (1965), 429. old.
[14] Brynolf Honkasalo (1889—1973) finn büntetőjogász volt.
[15] Csernokolev, Titko Nikolov (1910—1965. aug. 19.) bolgár agrárközgazdász volt.
[16] Earl O. Heady (1916—1987) amerikai agrárközgazdász volt.
[17] A IX. Osztály akkori hazai tagjainak felsorolásából kitűnik, hogy a marxista jogtudósok (Szabó Imre [l. t. 1949, r. t. 1956], Eörsi Gyula [l. t. 1962, r. t. 1973] és Kovács István [l. t. 1965, r. t. 1976]) száma még ekkor, 1965-ben sem haladta meg a „régi világot” képviselő jogtudósok (Buza László [l. t. 1938, r. t. 1946], Nizsalovszky Endre [l. t. 1939, r. t. 1954 (!)] és Szászy István [l. t. 1945]) számát.
[18] Akadémiai Közlöny 14/11 (1965), [1965. június 25.], 114. old.
[19] Az 1956 áprilisi rendkívüli közgyűlés által eltörölt „osztályelnök” megjelölést (ld. Kónya 1994, 29. old.) csak az 1970. évi közgyűlés által elfogadott Alapszabály állította vissza, ld. Kónya 1994, 36. old.
[20] Akadémiai Közlöny 14/8 (1965), [1965. június 22.], 77. old. Az Acta Oeconomica alapító főszerkesztője Földi Tamás volt, később Török Ádám, majd Mihályi Péter jegyezték főszerkesztőként a lapot. A főszerkesztő jelenleg Székely István Pál, társfőszerkesztő Győrffy Dóra. Az Osztály másik ismert idegen nyelvű (jogtudományi) folyóirata, az Acta Juridica [Hungarica] 1959-ben indult. Alapító főszerkesztője Eörsi Gyula volt, később Peschka Vilmos, majd Lamm Vanda jegyezték főszerkesztőként a lapot. A főszerkesztő jelenleg Jakab Éva.
[21] Ld. erre nézve az MTA 1993. évi rendes közgyűlésén elfogadott határozatok végleges szövegéről szóló 28/1993. sz. elnökségi határozatot, Akadémiai Értesítő 42/7 (1993), [1993. július 16.], 110. old.
[22] Ld. erre nézve az MTA Ügyrendjének 1995-ben megállapított 14. pontját, Akadémiai Értesítő 44/7 (1995), [1995. július 21.], 107. old. Megjegyzendő, hogy az Osztrák Tudományos Akadémiának a mai napig is csak két osztálya, az Athéni Tudományos Akadémiának három, a Bajor Tudományos Akadémiának pedig négy osztálya (szekciója) van. A Szovjet Tudományos Akadémiának egy időben tizennyolc osztálya volt. Az Orosz Tudományos Akadémiának ma kilenc osztálya van. Ld. a fentiekre Hamza 2025, 52. sk. old. Az akadémiai osztálystruktúra, ahogyan ez Hamza Gábor idézett tanulmányából is kitűnik, országonként (ill. néhány országban, így pl. Németországban nemzeti akadémia hiányában tartományonként) jelentős eltéréseket mutat. E sorok írója önmagában az akadémiai osztályok alacsonyabb vagy magasabb száma alapján nem látja lehetségesnek érdemi következtetések levonását az egyes tudományos akadémiák működésére nézve.