Ki vezet 20 év múlva? Ember, AI vagy senki? – Videón a VEAB mobilitáskonferenciája

Ki vezet 20 év múlva – ember, AI vagy senki? címmel rendezett mobilitáskonferenciát november 19-én az Akadémia székházának Nagytermében az MTA Veszprémi Területi Bizottsága a hazai járműipari kutatások élenjáró intézményével, a Széchenyi István Egyetemmel közösen. Az esemény kétrészes felvételét az alábbiakban lehet visszanézni.

00:00:00 Bevezető
00:01:37 Bokor József köszöntője
00:05:47 Kun Róbert: Akkumulátorok újratöltve: mi jön a lítium után?
00:34:23 Nagy András Lajos: Benzintől a szintetikus csodáig: üzemanyagok harca a jövőért
00:58:47 Szászi István: Mérnöki áttörések, amik újraírják a mobilitást
01:19:17 Kerekasztal-beszélgetés

0:00 Bevezető
0:19 Böröcz Péter: A legjobb csomagolás az, ha nincsen csomagolás. Lehetséges?
28:44 Torma András: Autóipari kihívások az ESG árnyékában
53:32 Prukner Péter: Mit keres egy drón a városi dugóban?
01:14:22 Hanula Barna: Gazdaság kontra mobilitás: ki nyomja a gázt?
01:45:18 Kerekasztal-beszélgetés (Téma: Gazdaság kontra mobilitás: ki nyomja a gázt?)
02:22:14 Hanula Barna zárszava

Az egyéni mobilitás eszközei, különösképpen a személygépkocsik a társadalom szemében a fenntarthatósági törekvések kulcselemét jelentik, annak ellenére, hogy ezt a globális energiafelhasználásban betöltött szerepük nem feltétlenül indokolja. Noha a szektor átalakítására vonatkozó politikai döntések – az Európai Unióban legalábbis – már évekkel ezelőtt megszülettek, a valóságban a megvalósítás akadozik, finoman fogalmazva is súlyos kihívásokkal terhelt. A konferencia ezekre a problémákra reflektálva, a tudomány nézőpontjából járta körbe a globális (és különösen az európai) autóipar vajúdását, kitérve a hajtási módok máig függőben levő kérdéseire, a kutatás-fejlesztés technológiai kihívásaira, az erőforrások korlátaira, a gyártás, a használat és az újrafeldolgozás környezeti hatásaira.

Az autonóm rendszerek világa az utóbbi időben nagyon sokat fejlődött, és nagy hangsúlyt kapott a különféle iparágakban is, vélekedett a konferenciát megnyitó Bokor József Széchenyi-díjas villamosmérnök, a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki szerint rendkívül sok nyitott probléma van ezekben a komplex rendszerekben, részben azért, mert sok kritikus struktúrában még meghatározó az emberi visszacsatolás, a „human in the loop”, és az autonóm rendszerek igazi térhódítása akkor várható, ha az „above the loop”, azaz afféle kívülről megvalósítható felügyelet lesz a meghatározó folyamatirányítási mód.

Bokor József (a képre kattintva megtekinthető az eseményről készült galériánk) Fotó: Szigeti Tamás / MTA

Hanula Barna gépészmérnök, a SZIE Járműhajtás Technológia és Teljesítményelektronika Tanszék egyetemi docensének konklúziója szerint a fő kérdés az, hogyan lehet egy kicsit szebbé és egyben biztonságosabbá tenni a jövő közlekedését úgy, hogy közben nem éljük föl az erőforrásainkat, és nem adósítjuk el a következő generációkat:

„Eszembe jutott egy szó ebben a házban. Szerintem mindenki fogja tudni, hogy miért: hitel. Belém hasított, hogy a növekedési kényszer részben azért is van, mert hitelt veszünk föl, és azt vissza kell fizetni. Tehát többet kell termelnünk, mert a hitelen kamatok vannak. Kérdés, hogy valóban annyira jó ötlet volt-e ilyen mértékben hitelezéssel finanszírozni a mindennapi életünket. Át kellene gondolni, hogyan tudnánk visszavenni egy kicsit ebből a növekedési kényszerből, megtalálni, hol van az állítócsavar ezen a bonyolult komputeren, hogy egy picit másképp gondolkodjunk, és más legyen a fókuszban, mert így csak egy mókuskerékben szaladunk egész nap, és a csapágyak meg túlmelegedtek.”

Hanula Barna (a képre kattintva megtekinthető az eseményről készült galériánk) Fotó: Szigeti Tamás / MTA

A májusban megkezdődött Sokszínű tudomány című rendezvénysorozat keretében bemutatkozik többek között a 200. születésnapját ünneplő MTA 11 tudományos osztálya is: egy-egy hónapon át ízelítőt adnak a nagyközönségnek két évszázados tevékenységükből és napjainkban végzett munkájukból. A novembert kivételesen nem egy tudományos osztálynak, hanem az egész országot átfogó térségi központoknak, a debreceni, miskolci, pécsi, szegedi és veszprémi akadémiai bizottságoknak szentelte az MTA, alkalmat teremtve arra, hogy bemutassák, honnan indultak, hová jutottak, milyen szerepet játszottak az Akadémia, a magyar tudomány és a társadalom életében.

Az MTA területi bizottságai tudományos előadásokkal, kiállításokkal, koncertekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel, konferenciákkal, kreatív és interaktív programokkal készültek nem csupán a kutatótársak, hanem a tudomány és a kultúra iránt érdeklődő nagyközönség számára is. Mint arról korábban már beszámoltunk, az MTA területi bizottságainak hónapját november 6-án a Vidéken nem csak a föld terem... Igazgyöngyök a vidéki tudományosság kagylóhéjából című konferencia nyitotta meg, majd a rá következő hetekben került sor a Balaton a klímaváltozás tükrében – Viharfellegek a magyar tenger felett?, illetve A Föld akarata az erdő és az Arany mezők, ezüst folyók címmel rendezett konferenciákra.