Hogyan biztosítható az „ország kenyere” a klímaváltozás közepette? – Videón az MTA Veszprémi Területi Bizottságának agrárkonferenciája
Miért fontos a talajok vízmegtartó képességének javítása? Milyen új molekuláris genetikai és genomikai kutatási módszerek jelentek meg a növénynemesítésben? Mire jók a legújabb precíziós növénytermesztési és állattenyésztési technikák, és milyen hatásaik vannak? Hogyan előzhetők meg célzott növénynemesítéssel a különféle civilizációs betegségek? Miért jó krumplit enni? Többek között ezekre a kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők az „Arany mezők, ezüst folyók” című konferencián, melyet a Sokszínű tudomány programsorozat részeként szervezett az MTA Veszprémi Területi Bizottsága. A konferencia előadásai cikkünkben megnézhetők.
Veisz Ottó akadémikus, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora köszöntőbeszédében arról beszélt, hogy a konferencia előadásai döntően három patinás észak-dunántúli intézmény, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusa és a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete által elért eredményeket foglalják össze.
Veisz Ottó (A konferenciáról készült képgalériánk elérhető a fotóra kattintva.)Fotó: Szigeti Tamás / MTAHogy miért a globális klímaváltozás mezőgazdasági hatása és a védekezés lehetőségei kerültek a konferencia fókuszába?
„A gazdasági ágazatok közül a klímaváltozásnak leginkább kitett ágazat a mezőgazdaság, a növénytermesztés, az állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés, a rét- és legelőgazdálkodás. Ez így volt a múltban, így van jelenleg is, és még inkább így lesz a jövőben”
– adott választ a kérdésre.
A mezőgazdálkodás mindig kihívást, kockázatot, állandó változást és állandó alkalmazkodást jelentett, hangsúlyozta a professzor. Aktuális példaként az idei kukoricabetakarítás friss adatát hozta fel, miszerint a kukoricatermés országos átlaga 5,1 tonna/hektár körül alakult, miközben az elmúlt öt év átlaga hektáronként 6,4 tonna volt, ami körülbelül hektáronként 1300 Ft bevételkiesést, azaz veszteséget jelent a termelőknek, illetve az országnak.
A konferenciáról készült képgalériánk elérhető a fotóra kattintva.Fotó: Szigeti Tamás / MTA„Az elmúlt öt évben két év volt, amikor 8 tonna/hektár fölött volt az országos átlagtermés. 2022-ben 3,4 tonna. Ez is érzékelteti a mezőgazdálkodás óriási kitettségét” – mondta Veisz Ottó, hozzátéve, hogy stratégiai jelentőségű, hogy ennek az élelmiszer-alapanyagnak a megtermelése hazánkon belül megvalósítható legyen.
„A jövőben azok az országok kerülnek előnyös helyzetbe, amelyek több élelmiszer-alapanyagot tudnak előállítani, mint amennyi a belső fogyasztás. Azért, mert ebből tartalékolni tudnak a hét szűk esztendőre”
– fogalmazott, előrebocsátva, hogy nem véletlenül foglalkoznak a konferencia előadásai azzal, milyen lehetőségeink vannak annak érdekében, hogy az ország kenyere valódi és átvitt értelemben is biztosítva legyen.
A Hetedhét szűk esztendő? – A magyar mezőgazdaság kilátásai a klímaváltozás tükrében alcímet viselő délelőtti szekcióban azokat a tudományos eredményeket mutatták be, amelyek alkalmassá teszik a hazai mezőgazdasági termelést arra, hogy a változó környezetben is biztosítva legyen az „ország kenyere”. Egyebek mellett szó volt a talajok vízmegtartó képességének fontosságáról, a molekuláris genetikai és genomikai kutatási módszerek használatáról a nemesítési folyamatban, a precíziós növénytermesztési és állattenyésztési technikák alkalmazásáról és hatásaikról. Bemutatták azt a klímamanipulációs kísérleti rendszert, melynek segítségével szabadföldi körülmények között vizsgálható a 21. század végére várható klimatikus tényezők hatása, valamint körbejárták azt a kérdést is, hogy miképp hat a hőstressz az állatok anyagcseréjére, és ez hogyan csökkenthető.
00:00:00 Veisz Ottó köszöntője
00:14:26 Varga Zoltán és Jakuschné Kocsis Tímea előadása: Globális és regionális éghajlatváltozás agroklimatológiai értékelése
00:35:33 Dobos Endre előadása: Együttműködés vagy rabszolgalét – A klímaváltozás szorításában felmerülő talajhasználati kérdések és elbizonytalanító természeti válaszok
00:55:05 Spitkó Tamás előadása: Apály és aszály: változni muszáj? Változik-e hazánkban a növénytermesztés a klímaváltozással?
01:13:39 Molnár István előadása: A génbankokban őrzött genetikai diverzitás mint kulcs a klímaadaptív búza nemesítéséhez – Halászat a géntengerben
01:34:06 Fodor Nándor előadása: Drónok harca, avagy a digitális mezőgazdaság kihívásai
01:52:43 Húth Balázs előadása: Lesz-e tej és marhahús az asztalon? – Kihívások és válaszok
02:15:04 Dublecz Károly előadása: Zabos csirke – a zab a kukorica egyik lehetséges alternatívája a baromfi-takarmányozásban
A délelőtt elhangzott előadások rövid összefoglalói itt olvashatók.
A Mit együnk, hogy jól legyünk? alcímű délutáni szekció az egészséges táplálkozással kapcsolatos kihívásokra fókuszált. Előadás foglalkozott azzal, hogyan nemesítenek többletrostanyagokat vagy antioxidánsokat tartalmazó vagy éppen bizonyos allergénektől (fehérje, szénhidrát) mentes gabonaféléket, amelyek segítségével megelőzhetők olyan civilizációs betegségek, mint az irritábilisbél-szindróma, a Crohn-betegség vagy a gluténérzékenység. Az érdeklődők megtudhatták azt is, milyen előnyökkel jár a burgonya fogyasztása, milyen elkészítési módokkal őrizhető meg legjobban a tápértéke, és szó volt a probiotikus savanyú tejtermékek jótékony hatásairól is.
0:00 Varga László előadása: Az egészségünket védő tejtermékek
27:57 Rakszegi Mariann előadása: Mit nyújtanak számunkra a gabonafélék?
53:35 Polgár Zsolt előadása: Minden, amit a konyhában a krumpliról tudni érdemes
01:18:52 Forgács Attila előadása: Mit együnk, hogy jól legyünk? – Pszichológiai szempontok
01:41:25 Kérdések, hozzászólások
A délután elhangzott előadások rövid összefoglalói itt olvashatók.
A májusban megkezdődött Sokszínű tudomány című rendezvénysorozat keretében bemutatkozik többek között a 200. születésnapját ünneplő MTA 11 tudományos osztálya: egy-egy hónapon át ízelítőt adnak a nagyközönségnek két évszázados tevékenységükből és napjainkban végzett munkájukból. A novembert kivételesen nem egy tudományos osztálynak, hanem az egész országot átfogó térségi központoknak, a debreceni, miskolci, pécsi, szegedi és veszprémi akadémiai bizottságoknak szentelte az MTA, alkalmat teremtve arra, hogy bemutassák, honnan indultak, hová jutottak, milyen szerepet játszottak az Akadémia, a magyar tudomány és a társadalom életében.
Az MTA területi bizottságai tudományos előadásokkal, kiállításokkal, koncertekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel, konferenciákkal, kreatív és interaktív programokkal készültek nem csupán a kutatótársak, hanem a tudomány és a kultúra iránt érdeklődő nagyközönség számára is. Mint arról korábban már beszámoltunk, az MTA területi bizottságainak hónapját november 6-án a Vidéken nem csak a föld terem... Igazgyöngyök a vidéki tudományosság kagylóhéjából című konferencia nyitotta meg, majd a rá következő héten került sor a Balaton a klímaváltozás tükrében – Viharfellegek a magyar tenger felett?, illetve A Föld akarata az erdő című konferenciára.
Megmutatni a tudomány változatosságát, visszatekinteni 200 év meghatározó személyeire és pillanataira, valamint ízelítőt adni a legizgalmasabb és legértékesebb új tudományos eredményekből – ez a célja a Magyar Tudományos Akadémia 11 tudományos osztálya, valamint a hazai és határon túli tudományos és kulturális szervezetek által rendezett eseménysorozatnak, amely egy-egy hónapon keresztül egy régió vagy szervezet tudományos tevékenységét, illetve az adott tudományos osztályhoz tartozó tudományterületeket helyezi a fókuszba.
A bicentenáriumi év Sokszínű tudomány című programsorozatában először a külhoni magyar tudományosság műhelyei mutatkoztak be májusban. Őket követte júniusban a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai közül az I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, majd szeptemberben a XI. Fizikai Tudományok Osztálya. Októberben a II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya által rendezett programokon várták a szakmabelieket, valamint a filozófia, a pszichológia és a történelem iránt érdeklődőket az MTA székházában.
Az MTA tudományos osztályainak hátralévő programsorozatai:
2025. december – X. Földtudományok Osztálya
2026. január – III. Matematikai Tudományok Osztálya
2026. február – IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
2026. március – IV. Agrártudományok Osztálya
2026. április – VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
2026. május – MTA Könyvtár és Információs Központ
2026. június – V. Orvosi Tudományok Osztálya
2026. szeptember – VII. Kémiai Tudományok Osztálya
2026. október – VI. Műszaki Tudományok Osztálya
2026. december – Fiatal Kutatók Akadémiája
A témához kapcsolódó cikkeink
Viharfellegek a magyar tenger felett? – Videón az MTA Veszprémi Területi Bizottságának Balaton-konferenciája
Hogyan változik a Balaton sótartalma? Vannak-e, lesznek-e mérgező algavirágzások? Honnan jönnek a nyaralók tízezreit zavaró árvaszúnyogfelhők? Miféle idegenhonos fajok veszélyeztetik a tó élővilágát? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők a konferencián, melyet a Sokszínű tudomány című programsorozat részeként szervezett az MTA Veszprémi Területi Bizottsága.
A Föld akarata az erdő – Videón az MTA Veszprémi Területi Bizottságának erdészeti konferenciája
Az erdő egyszerre érték és felelősség: a védett fajok menedéke, a közösségi élmények színtere és a gazdálkodás helye – ez volt az alapgondolata annak a tanácskozásnak, amelyet a Sokszínű tudomány című programsorozat részeként rendezett az MTA Veszprémi Területi Bizottsága.
Vidéken nem csak a föld terem – az MTA területi bizottságainak bemutatkozásával folytatódott novemberben az Akadémia ünnepi programsorozata
A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi ünnepségeinek részeként novemberben az MTA területi bizottságai folytatták a Sokszínű tudomány című rendezvénysorozatot. November 6-án tartották a „Vidéken nem csak a föld terem... Igazgyöngyök a vidéki tudományosság kagylóhéjából” című konferenciát, bemutatva az MTA területi bizottságainak történetét és ízelítőt adva az öt vidéki régió legfontosabb kutatási területeinek eredményeiből.
