Viharfellegek a magyar tenger felett? – Videón az MTA Veszprémi Területi Bizottságának Balaton-konferenciája

Balaton a klímaváltozás tükrében – Viharfellegek a magyar tenger felett? címmel tartott konferenciát az MTA Veszprémi Területi Bizottsága és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet november 11-én az Akadémia székházának Nagytermében. A tanácskozás kétrészes felvételét az alábbiakban lehet visszanézni. Elsőként az Élő víz, élő kihívások – biológiai változások a Balatonban című délelőtti szekció előadásait ajánljuk az érdeklődők figyelmébe:

00:00:00 Vasas Gábor megnyitó beszéde
00:04:00 Erős Tibor előadása: A tó vízminősége, ökológiai állapota és a fenntartható tóhasználat kihívásai
00:27:27 Vasas Gábor előadása: Változó algavirágzások – változó következmények
00:53:09 Tóth Viktor előadása: A tó pereme – víz, növény, ember találkozása a Balaton partján
01:10:10 Specziár András előadása: A halállomány és a halgazdálkodás változásai a Balatonban
01:31:42 Preiszner Bálint előadása: A Balaton jómadarai a vádlottak padján – ökológiai és társadalmi viták kereszttüzében
01:53:36 Takács Péter előadása: Bebírók – inváziós fajok a balatoni vízgyűjtőn

A konferencia Hullámzó hatások – a Balaton jövője a múlt és a jelen tükrében címszó alatt tartott délutáni szekcióját az alábbiakban lehet megtekinteni:

0:00 Vasas Gábor köszöntője
0:31 Horváth Ákos előadása: Víz, levegő, Balaton
16:59 Honti Márk előadása: Vízszint és vízutánpótlás
40:40 Pósfai Mihály előadása: Ásványképződés a vízben és a „látható foszfor” útja az algáktól az üledékig
01:01:43 Magyari Enikő előadása: Vízszint, kultúra, élővilág – mit rejt az üledék?
01:24:54 Sulyok Judit előadása: Balatoni turizmus – merre tovább?
01:43:14 Pirger Zsolt előadása: Sokasodó emberi eredetű szennyezések a tóban, hatásaik és kockázataik

A Balaton, amely Közép-Európa legnagyobb sekély tava, Magyarország egyik legfontosabb természeti kincse. Területe megközelítőleg 600 km², átlagos mélysége mindössze 3-4 méter. Ennek következtében nyáron gyorsan felmelegszik, télen pedig viszonylag hűvös marad, ami kedvez a turizmusnak, fürdőzésnek, és nem utolsósorban egyedi életközösségeknek ad otthont. Ökológiai szempontból a Balaton változatos élővilággal bír, beleértve számos halfajt, vízinövényeket, madárfajokat, valamint makro- és mikroszkopikus élőlénycsoportokat.

A konferencia számos olyan, a Balatonnal kapcsolatos jelenséget járt körbe, melyek nem függetleníthetők a klímaváltozás hatásaitól. A Balaton és élőlényközösségei ugyanis különösen érzékenyek az éghajlatváltozásra, melynek következményei már most is érezhetők a tó ökoszisztémájában és vízgazdálkodásában egyaránt. A Balaton vízszintjének ingadozása, vízutánpótlása és az erős párolgás miatti vízveszteség aktuális kérdéseket vetnek fel, mint ahogy a tó medencéiben mért növekvő hőmérsékleti átlagértékek és maximumok is számos biotikus és abiotikus folyamatra vannak komoly hatással. Hogyan változik a Balaton sótartalma? Vannak-e, lesznek-e mérgező algavirágzások? Honnan jönnek a nyaralók tízezreit zavaró árvaszúnyogfelhők? Miféle idegenhonos fajok veszélyeztetik a tó élővilágát? –ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők a tó biológiai közösségeinek változásaival, a vízháztartás és klímaváltozás összefüggéseivel, a vízminőséget befolyásoló emberi hatásokkal és a Balaton jövőjét meghatározó kihívásokkal foglalkozó előadásokat hallgatva.

A konferencián készült fotógaléria a képre kattintva érhető el. Fotó: Szigeti Tamás / MTA

A konferenciát Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a „Balaton nemcsak egy tó, hanem történelem, kultúra és tudomány egyszerre”. Mint elmondta, Magyarország legnagyobb édesvize évtizedek óta a kutatások középpontjában áll, miközben mindannyian személyes emlékekkel, érzelmekkel is kötődünk hozzá.

„A Balaton az elmúlt időszakban azonban nemcsak a tudományos, hanem a közéleti figyelem középpontjába is került. Szinte hetente jelennek meg róla hírek, megnyugtató és riasztó címek egyaránt. Sokszor nehéz eldönteni, mi az, ami tényleges, valós, és mi az, ami csak hangulatkeltés. Főleg ezekben a napokban, amikor a közösségi médiából úgyis mindenki megtudtatja, hogy a Balaton kiszáradt medrében lehet sétálni, és hírportálok számolnak be arról, hogy na hát ezt már végképp nem gondoltad volna a Balatonról. Éppen ezért mindenképpen fontos, hogy a tóhoz tudományos megközelítéssel álljunk hozzá”

– fogalmazott Vasas Gábor, felhívva a figyelmet a konferencia időszerűségére.

Vasas Gábor (a konferencián készült fotógaléria a képre kattintva érhető el) Fotó: Szigeti Tamás / MTA

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója felidézte, hogy az irányítása alatt álló tihanyi kutatóközpont tekintélyes múltra néz vissza: 1927-ben Klebersberg Kunó kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy a Balaton és a magyar édesvizek természeti folyamatait tudományos igényességgel feltárja. Azóta generációk kutatói dolgoztak a közel 100 éves falak közt, és munkájuk révén a BLKI a hazai és nemzetközi limnológia (azaz az édesvízi környezetekkel foglalkozó tudományág) egyik meghatározó intézményévé vált. A kutatóintézet mindig is fontosnak tartotta az együttműködést a társszervezetekkel, egyetemekkel, vízügyi hivatalokkal, természetvédelmi intézményekkel, civil szervezetekkel, hiszen a Balaton kutatása csak összefogással és interdiszciplináris szemlélettel lehetséges. Vasas Gábor szerint a konferencia is ennek jegyében valósult meg, olyan témákat helyezve a fókuszba, amelyek a Balaton életének élő és élettelen folyamatait egyaránt érintik.

„Külön öröm számunkra, hogy itt, az MTA 200 éves jubileumán a tudományos közösség és a civil érdeklődők együtt hallgathatják a legfrissebb kutatási eredményeket. Ez a párbeszéd, a tudomány és a társadalom kapcsolata kulcsfontosságú, hiszen a Balaton nem csupán a kutatók ügye, hanem mindannyiunk közös felelőssége”

– zárta köszöntőjét Vasas Gábor, hangot adva reményének, hogy a konferencia segít a Balatont, „ezt a különleges és érzékeny ökoszisztémát” közösen, tudatosan és felelősen megőrizni a jövő generáció számára.

A májusban megkezdődött Sokszínű tudomány című rendezvénysorozat keretében bemutatkozik többek között a 200. születésnapját ünneplő MTA 11 tudományos osztálya: egy-egy hónapon át ízelítőt adnak a nagyközönségnek két évszázados tevékenységükből és napjainkban végzett munkájukból. A novembert kivételesen nem egy tudományos osztálynak, hanem az egész országot átfogó térségi központoknak, a debreceni, miskolci, pécsi, szegedi és veszprémi akadémiai bizottságoknak szentelte az MTA, alkalmat teremtve arra, hogy bemutassák, honnan indultak, hová jutottak, milyen szerepet játszottak az Akadémia, a magyar tudomány és a társadalom életében.

Az MTA területi bizottságainak hónapját november 6-án a Vidéken nem csak a föld terem... Igazgyöngyök a vidéki tudományosság kagylóhéjából című konferencia nyitotta meg, majd a rá következő héten került sor A Föld akarata az erdő című, az MTA Veszprémi Területi Bizottsága és az MTA Erdészeti Tudományos Bizottsága által közösen szervezett konferenciára.