A Föld akarata az erdő – Videón az MTA Veszprémi Területi Bizottságának erdészeti konferenciája

0:00 Faragó Sándor köszöntője
08:20 Bartha Dénes: Erdők a természet védelmében – történeti áttekintés
28:12 Tímár Gábor: Védett erdők Magyarországon – mit mutat a statisztika?
48:12 Ódor Péter: Az erdei biodiverzitás megőrzése – kételyek és lehetőségek
01:07:46 Csóka György: Az erdő egészsége – mennyire egészségesek erdeink?
01:28:41 Szmorad Ferenc: Vágásos erdők és örökerdők – a tarvágástól a folyamatos erdőborításig
01:49:16 Horváth Ferenc: Rezervátumba zárt erdők – mit tanulhatunk tőlük?

Az alább visszanézhető második blokk mottójául Faludi Ferenc jezsuita szerzetes költő szavait választották a szervezők: Erdőben sétálni királyi mulatság. A pedagógusokat, erdei iskolák munkatársait és környezeti nevelőket megszólító előadások az erdő sokszínűségének bemutatása mellett arra keresték a választ, hogyan lehet a gyerekeket és fiatalokat közelebb vinni az erdő világához. A résztvevők olyan témákkal találkozhattak, mint az erdei rovarok szerepe, a vadászat mai dilemmái, a felelős erdőjárás szabályai és a soproni Erdő Háza.

00:00 Levezető elnök: Mátyás Csaba
01:27 Kovács Mátyás köszöntője
12:19 Bartha Dénes: A természet erdeje – az erdő természete
30:57 Mátyás Csaba: Erdőkkel kapcsolatos tények és tévhitek
50:54 Csóka György: Miért kellenek rovarok az erdőben?
1:05:45 Faragó Sándor: Lehet-e vagy kell-e vadászni? – Vadászat a XXI. században
1:26:58 Hartl Éva: Mi tegyünk, és mit ne tegyünk az erdőben
1:45:21 Takács Viktor: Az Erdő Háza – nem csak egy ház az erdőben

A májusban megkezdődött Sokszínű tudomány című rendezvénysorozat keretében bemutatkozik többek között a 200. születésnapját ünneplő MTA 11 tudományos osztálya: egy-egy hónapon át ízelítőt adnak a nagyközönségnek két évszázados tevékenységükből és napjainkban végzett munkájukból. A novembert kivételesen nem egy tudományos osztálynak, hanem az egész országot átfogó térségi központoknak, a debreceni, miskolci, pécsi, szegedi és veszprémi akadémiai bizottságoknak szentelte az MTA, alkalmat teremtve arra, hogy bemutassák, honnan indultak, hová jutottak, milyen szerepet játszottak az Akadémia, a magyar tudomány és a társadalom életében.

Az MTA területi bizottságainak hónapját november 6-án a Vidéken nem csak a föld terem... Igazgyöngyök a vidéki tudományosság kagylóhéjából című konferencia nyitotta meg, majd a rá következő héten került sor az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó eseményre, A Föld akarata az erdő című, az MTA Veszprémi Területi Bizottsága és az MTA Erdészeti Tudományos Bizottsága által közösen szervezett konferenciára.

A konferenciáról készült képgalériánk elérhető a fotóra kattintva. Fotó: Szigeti Tamás / MTA

A konferencia célja az volt, hogy bemutassa a magyar erdők sokrétű jelentőségét – a természetvédelmi értékektől és a kezelési formák jövőjétől egészen az erdő nevelő, szemléletformáló szerepéig, és hogy egyszerre kínáljon tudományos, szakmai és nevelési szempontokat, elősegítve a közös gondolkodást arról, miképp őrizhetjük meg és adhatjuk tovább az erdők értékeit a jövő generációinak. Alapgondolata:

az erdő egyszerre érték és felelősség: a védett fajok menedéke, a közösségi élmények színtere és a gazdálkodás helye.

A konferenciát Faragó Sándor erdőmérnök, vadbiológus, egyetemi tanár, a Soproni Egyetem korábbi rektora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja nyitotta meg. Faragó Sándor köszöntőjében kitért arra, hogy a konferencia címét Nagyajtai Fekete Lajos erdőmérnöktől, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjától kölcsönözték a szervezők, mivel a 19. századi magyarországi erdőgazdálkodás egyik legnagyobb elméleti szakemberének gondolata – a Föld akarata az erdő – közvetlenül és átvitt értelemben is sok mindent üzen a ma emberének. (A Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia tanára arra utalt, hogy a Kárpát-medence dombos, hegyes vidékein a műveletlen, emberi beavatkozástól mentes területeken a növénytakaró fokozatosan erdővé alakul.) „Ezt az akaratot nekünk valamilyen módon, kinek-kinek a saját területén, tudomásul kell venni, illetve segíteni kell, hogy ez az akarat tartósan megvalósuljon” – hangsúlyozta Faragó Sándor.

A konferenciáról készült képgalériánk elérhető a fotóra kattintva. Fotó: Szigeti Tamás / MTA

Faragó Sándor külön méltatta az erdészek munkáját, kiemelve, hogy az, hogy ma erdők, védendő erdők vannak Magyarországon, elsősorban nekik köszönhető, mert viszonylag hamar – már az 1500-as években – felismerték, hogy az erdők kezelését valamilyen rendszer szerint kell végezni, így ezzel, az erdőrendtartás megfogalmazásával és érvényre juttatásával kezdődött tulajdonképpen Magyarországon egyfajta okszerű erdőkezelés. Faragó Sándor történeti kitekintésében felidézte, hogy 1770-ben a Mária Terézia-féle erdőrendtartás már foglakozott a fenntarthatósággal, az erdők megőrzésével és az erdőállománynak a jövő szándékait és igényeit figyelembe vevő kérdéseivel.

Faragó Sándor három magyar erdőmérnök munkáját emelte ki, akik egyrészt az erdők fenntartásában, másrészt az erdők természetvédelmi kezelése szempontjából is fontos szerepet játszottak, gyakorlatilag megteremtve a magyar természetvédelmet. A 85 éve elhunyt Kaán Károly volt az, aki a korszerű állami természetvédelem megszületésénél bábáskodott, és élete végéig a Természetvédelmi Tanács elnöke volt. Kevesen ismerik viszont Földvári Miksa erdőmérnök nevét, aki Kaán nélkülözhetetlen munkatársa és helyettese volt. Sorsa tragikus: 80 évvel ezelőtt orosz katonák ölték meg balatonfenyvesi nyaralójában. A harmadik erdőmérnök, a hét évvel ezelőtt elhunyt Rakonczay Zoltán hagyatéka szintúgy felbecsülhetetlen fontosságú: a magyar természetvédelem rendszere, szerkezete, szervezeti felépítése, a nemzeti parkok létesítése fűződik szorosan a nevéhez, melyet örökre beírt „a magyar erdő és erdővédelem, az erdőgazdálkodás, az erdészet és a természetvédelem aranykönyvébe”. Faragó Sándor azt kérte, hogy akik pedagógusként, erdőpedagógusként vagy bármilyen módon kapcsolódnak az erdőhöz, az erdő védelméhez, a természetvédelemhez, „véssék az agyukba meg a szívükbe is azoknak az embereknek az emlékét, akiknek köszönhetően van magyar természetvédelem, és vannak természetvédelem alatt álló erdőtömbök ma Magyarországon”.

Faragó Sándor (a konferenciáról készült képgalériánk elérhető a fotóra kattintva) Fotó: Szigeti Tamás / MTA

Az első blokk alább megtekinthető előadásai a szakemberek, civil szervezetek és érdeklődők számára nyújtottak átfogó képet az erdők természetvédelmi múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Szó volt az erdők egészségi állapotáról, biodiverzitásáról, a gazdálkodási módszerek változásáról, valamint arról is, milyen tanulságokat rejtenek az erdőrezervátumok.