A világ egyik vezető kémiai folyóirata az ELKH-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport és a Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium munkatársainak felfedezését tette a tavaly év végén megjelent szám címlapjára. E kutatásban egy univerzális jelentőségű, de eddig ismeretlen alakú fehérje térszerkezetét határozták meg. Perczel András akadémikus, az ELKH-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport és a Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium vezetője szerint az eredmény egyúttal a molekulaszerkezet-meghatározás új, de máris egyik uralkodó módszerében, a krio-eletronmikroszkópiában rejlő lehetőségeket is jól mutatja.

Bodor Miklós, az MTA külső tagja tartotta decemberben a kiemelkedő kutatók munkásságának átfogó bemutatására létrehozott Christmas Lecture-t. Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya rendezvényén immár 29. alkalommal adták át a kimagasló hazai szintetikus szerves kémiai kutatások elismerésére alapított Zemplén Géza-díjat is. A Zemplén Géza-fődíjat 2022-ben Skodáné Földes Rita, az MTA doktora, a Zemplén Géza-díjat pedig Ábrányi-Balogh Péter nyerte el. A rendezvényen készített videófelvétel cikkünkben megnézhető.

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársai egy eddig ismeretlen idegpályát fedeztek fel az agykéreg és az információk feldolgozásában legnagyobb szerepet játszó kéreg alatti agyi régió, a talamusz között. Minthogy az e területek közötti kapcsolat már sok évtizede az agytudomány egyik legkutatottabb témája, egy soha nem látott kommunikációs csatorna felfedezése valóságos szenzáció. Nem csoda, hogy az eredményeket a világ legfontosabb idegtudományi folyóirata, a Nature Neuroscience közölte. A tanulmány első szerzőjével, Hádinger Nórával, illetve a kutatócsoport vezetőjével, Acsády Lászlóval beszélgettünk.

Hogyan lehet hamis tudományos mítoszokat megcáfolni a közösségi médiában? Milyen felelősségük van a kutatóknak az áltudományok elleni küzdelemben, és milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésükre? Ezeket a kérdéseket vitatták meg a kutatók és újságírók részvételével tartott tanácskozáson, amelyet a Fiatal Kutatók Akadémiája szervezett.

A súlyos ízületi és extraartikuláris elváltozásokkal járó köszvény genetikai hátterének elemzéséről jelent meg a közelmúltban publikáció magyar szerzők tollából a Springer Verlaghoz tartozó egyik vezető nemzetközi folyóiratban. Poór Gyula akadémikus és munkatársai az ABCG2 uráttranszporter polimorfizmusainak szerepét elemezték nagyszámú köszvényes betegen kontrollal való összehasonlításban, hazai kollaboráció keretében.

A WSF2022 keretében, a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia és a dél-afrikai Felsőoktatási, Tudományügyi és Innovációs Minisztérium közös szervezésében megvalósult kísérő esemény annak a feltérképezésére irányult, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása érdekében végzett alapkutatások során a tudósok milyen kutatási nagyberendezéseket vehetnek igénybe jelenleg, és milyen fejlesztésekre, bővülésre számíthatnak a jövőben e téren.

A tudományban felbukkanó forradalmi gondolatok mögött vajon még mindig az a kíváncsiság rejlik, amely a kutatókat az ismeretlen megragadására sarkallja? Manapság a kutatásfinanszírozás számonkérhetősége, a tudományra költött összegek közvetlen társadalmi hasznosulása egyre nyomatékosabb elvárás, ezért kérdés, hogyan lehet ezt az elvárást azzal a kutatói szabadsággal összehangolni, amely az alapkutatás legjelesebb képviselőit mindig is jellemezte.

Pénteken a záróceremóniával ért véget a World Science Forum (WSF) a Dél-afrikai Köztársaságban, ahol a hagyományoknak megfelelően elfogadták a konferencia zárónyilatkozatát. A záróesemény felszólalói beszédükben kiemelték, hogy a tudomány teremti meg Afrika és az egész világ számára a már ma is létező, illetve a jövőben várható, a klímaváltozásból, illetve a társadalmi igazságtalanságból és egyenlőtlenségből fakadó problémákkal való sikeres megküzdés lehetőségét.

Kevés élő kutató van, akiről „számot” neveztek el. Robin Dunbar, az Oxfordi Egyetem evolúcióspszichológia-professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja ilyen kutató. Ráadásul ez a szám ma már minden humán evolúciós könyvből kihagyhatatlan. Napjaink egyik legismertebb antropológusa az mta.hu-nak interjút adott, amelyben természetesen a Dunbar-szám eredetéről, hatóköréről is kérdeztük.

A francia Alain Aspect, az amerikai John F. Clauser és az osztrák Anton Zeilinger kapták egyenlő arányban megosztva a fizikai Nobel-díjat – jelentette be a Nobel-bizottság kedden Stockholmban. A három kutató úttörő kísérletei (Clauser az 1970-es, Aspect az 1980-as, majd Zeilinger az 1990-es években) egyre pontosabban mutatták meg, hogy a kvantummechanika által jósolt „kísérteties távolhatás” a részecskék között valóban létezik. A kísérletek és a kutatók későbbi munkája lefektették a kvantuminformatika technológiai alapjait.