A legújabb kvantumtechnológiák is bemutatkoztak az Akadémia székházában – Videókon a QTech Budapest nemzetközi konferencia előadásai

A visszajelzések alapján az elmúlt 10-15 év egyik legjelentősebb hazai kvantumelektronikai rendezvényének bizonyult a QTech Budapest konferencia, melyet 2025. szeptember 22. és 25. között tartottak a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A 200 éves fennállását ünneplő MTA Fizikai Tudományok Osztályának hónapjához kapcsolódó, a Sokszínű tudomány programsorozat részeként megvalósult eseményt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont rendezte, a BME Fizikai Intézetének oktatói által szervezett konferencia apropóját részben a kvantummechanika születésének 100. évfordulója is szolgáltatta.

A négynapos eseményen több mint 300 kutató, kvantumtechnológia-szakértő vett részt a világ minden tájáról. Négy párhuzamos workshop zajlott, míg a délelőtti plenáris előadások átfogó képet nyújtottak egy-egy kiemelt kutatási területről, például a spinalapú vagy a szupravezető kvantumbitekről.

Ezeken az előadásokon a hallgatóság betekintést kapott a kvantumtechnológia elmúlt évekbeli, robbanásszerű fejlődésébe, amelyet nemcsak az állami kutatási programok, hanem a magánbefektetések növekedése is előmozdított.

A rendezvényen a világ vezető kvantumos hardvercégei is képviseltették magukat, a székház Díszterme előtti folyosón kiállítva futurisztikus termékeiket. A konferencián többféle kvantumszámítógép-architektúra lehetséges megvalósítását is bemutatták. A szupravezető áramkörökön alapuló gépek néhány száz kvantumbit segítségével már ma is képesek egyszerűbb szimulációk futtatására, a jövőben azonban felváthatják őket a spinkvantumbitek, amelyek a szilíciumtechnológiára építve kínálnak ígéretesen skálázó megoldást, olvasható a BME összefoglalójában.

A rendezvényen olyan új platformok is képviseltették magukat, mint a szilícium atomrácsában lévő hibákhoz kötődő, optikailag vezérelhető kvantumbitek vagy a topologikus szupravezető rendszerek. (Ez utóbbi, bár jelenleg el van maradva a többitől – még egy kvantumbitet sem sikerült itt demonstrálni –, nagy potenciált hordoz: a topologikus kvantumbitek várhatóan jóval ellenállóbbak lesznek a vetélytársaiknál az információvesztéssel szemben.) Külön workshopja volt a kvantumalgoritmusok elméleti kutatásának is. Az esemény jó alkalmat kínált arra is, hogy előadások és laborlátogatások keretében bemutassák a magyar kvantumtechnológiai kutatások látványos előrehaladását, amelyhez a Nemzeti Kvantuminformatika Laboratórium és számos uniós konzorciumi projekt is hozzájárult.

Csonka Szabolcs fő szervező, a BME TTK Fizika Tanszékének vezetője szerint a világ vezető kvantumos hardvercégeit képviselő szakemberek rendkívül pozitív benyomásokkal távoztak Budapestről. Ezek a vállalatok az egyelőre prototípusszinten létező kvantumszámítógépekhez szállítanak alkatrészeket, a mérőműszerektől az elektronikai egységeken át a hűtőberendezésekig, jellemzően kutatóintézeteknek, egyetemeknek. „A kutatás egyelőre nagyon diverz platformokon zajlik, nincs még domináns technológia, és szerintem beletelik még 10-15 évbe, mire lesz” – magyarázta a tanszékvezető, hozzátéve, hogy a pozitív visszajelzésekre építve a BME a következő években várhatóan újra megrendezi a konferenciát.

A plenáris előadásokról készült felvételeink:

1. nap

0:00 Csonka Szabolcs felvezetője
07:50 Gali Ádám köszöntője
11:56 Domokos Péter köszöntője
13:42 Fortágh József előadása

2. nap

0:00 Csonka Szabolcs köszöntője
08:06 Leo Kouwenhoven előadása
55:03 Menno Veldhorst előadása

3. nap

0:00 Pályi András köszöntője
01:30 Christian Andersen előadása
45:29 Michael Kastoryano előadása
01:26:40 Díjak átadása

4. nap

0:00 Asbóth János köszöntője
01:17 Szegedy Márió előadása
44:12 Gali Ádám felvezetője
45:28 Fedor Jelezko köszöntője