A déli féltekéről látható fényes csillag, a ν Indi vizsgálata új információval szolgált egy ősi galaxisütközés részleteiről. A kozmikus karambol a Tejútrendszer és egy kisebb, Gaia-Enceladusnak nevezett galaxis között ment végbe nem sokkal kialakulásuk után. A kutatásban részt vett Szabó Róbert, a CSFK Lendület Lokális Kozmológia Kutatócsoport vezetője is.

A hozzánk legközelebbi exobolygók alaposabb vizsgálatára indították 2019. december 18-án a Cheops űrtávcsövet, az Európai Űrügynökség legújabb kutatószondáját. A cél a Földhöz hasonló bolygók azonosítása, méghozzá olyan környezetben, ahol az élet kialakulása számára is adottak a feltételek. A felbocsátás óta eltelt hetekben végrehajtották az első pályamódosítást, 2020. január 8-án pedig első alkalommal kapcsolták be a Cheops fedélzeti műszereit. A távcső fedelének kinyitására január 27-én kerül sor. A Cheops megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek, és a tudományos programból is kiveszik a részüket a hazai csillagászok.

A daganatok kialakulása a szervezeten belüli evolúciós folyamat. A gyorsan osztódó mutáns sejtek megzabolázásában azonban az immunrendszer mellett alapvető szerepe van annak is, hogy milyen hierarchia mentén alakulnak ki szöveteink sejtjei. E hierarchia egy új, hatékony védőfunkcióját fedezte fel az MTA-ELTE „Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoportja.

Lehetséges-e a munkaidő csökkentése? Erre a kérdésre keresi a választ az MTA Lendület programjának támogatásával Antal Miklós. A humánökológus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakít kutatócsoportot. A vele készített interjúból kiderül, hogy milyen kapcsolat van a munkaidő csökkentése és a környezetvédelem között, valamint az is, hogy miként járulhat hozzá a munkaidő csökkentése a klímastratégiák célkitűzéseinek megvalósításához.

Akár egy 4000 évvel ezelőtti háziasszony söprögetésének a nyomai is láthatóvá válnak a szakemberek számára a régészetben mára mindennapossá vált természettudományos módszereknek köszönhetően. Kiss Viktória régész szerint, aki kutatócsoportjával 2015 óta az MTA Lendület programjának támogatásával kutatja a bronzkort, például a genetikai elemzések, a fémvizsgálatok vagy a geofizikai mérések segítségével a régészek néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen részletességgel tudják rekonstruálni akár a bronzkori mindennapokat is. Az mta.hu interjúja.

A klímakutatók és klímaügyekkel foglalkozó diplomaták, a nem kormányzati szervezetek szakértői egyetértenek abban, hogy az eddigi célok már nem elégségesek – kézzelfogható, rövidebb távú, azaz 2030-ra szóló jelentősebb vállalásokra van szükség. Mi történt Madridban, az ENSZ 25. klímakonferenciáján?

A Pannon-medence alatti sekély földköpeny „nedves”, vagyis a felső köpeny átlagosan 400-520 ppm (milliomod) tömegrész „vizet” tartalmaz a benne levő ásványok szerkezetében kötve – ez a legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelyről a Lendület Pannon LitH2Oscope kutatócsoport számolt be a rangos Lithos folyóiratban.

Vörös óriások csillagpora a Föld anyagában: a Nature Astronomy-ben most megjelent cikk egyik szerzője Maria Lugaro, a CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének (MTA Kiválósági Intézet) asztrofizikusa.

A most felfedezett kapcsolat segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új terápiás irányokat nyithat a stroke-ban és más idegrendszeri betegségekben. A Dénes Ádám (Neuroimmunológia Kutatócsoport, KOKI) vezetésével megvalósult kutatómunka eredményét a Science közölte.

Régi és heves vita lezárásához járulhat hozzá Szöllősi Gergely és Tom Williams közös kutatási eredménye, mely szerint az élővilág nem három, hanem csak két nagy birodalomra osztható. A Nature Ecology & Evolution folyóiratban december 9-én megjelent cikk az eddigieknél pontosabb megoldást kínál az első sejtmaggal rendelkező élőlények, az eukarióták eredetére is. Szöllősi Gergely ELTE-s kutatócsoportja a nemzetközi élvonalhoz tartozik, és a diákok előtt is nyitva áll.