Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével egy olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirataként számon tartott Science-ben jelent meg.

A Nature főszerkesztőjétől az EASAC elnökén át CERN kommunikációs tanácsadójáig a Tudományos Világfórum számos előadójával készítettünk pár perces villáminterjúkat. Milyen tanulságokat hozott a reprodukálhatósági válság? Milyen aktuális témákkal foglalkoznak az európai akadémiák szakértői? Merre tartanak a részecskefizikai kutatások? Hallgasson bele a felvételekbe!

A 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia véglegesítéséhez egy kérdőívvel kér segítséget az Innovációs és Technológiai Minisztérium, melyet 2019. november 25. délig lehet kitölteni.

Az európai tudományos és orvosi akadémiák közös állásfoglalásban reagáltak az Egészségügyi Világszervezet döntésére, mely felvette diagnosztikai kódrendszerébe a hagyományos kínai orvoslás fogalmait. A szakértők a szervezet döntésének várható hatásait figyelembe véve felhívják az uniós és nemzeti törvényhozókat, hogy polgáraik egészségének védelmében tekintsék át a jelenlegi szabályozásokat.

Az újonnan született térinformatikai adatbázis alapján részletesen vizsgálhatóvá válik, hogy milyen élőhelyre van szüksége az egyes fajoknak és milyen szolgáltatásokat nyújt a természet az emberiség számára.

Mátyus Edit, az ELTE Természettudományi Karának adjunktusa elnyerte a legrangosabb európai kutatási alap támogatását. A fiatal kémikus azt tervezi, hogy itthon valósítja meg kutatási programját, amely a kémia ismeretlen területeire, a jelenlegi elméleti alapokon túlra merészkedik. Szerinte az ELTE elméleti kémiai képzése nemzetközi színvonalú, és más szakokra is igaz, hogy ha valaki jó eredményekkel végez, motivált, érdeklődő és beszél angolul, akkor két kézzel kapkodnak érte külföldön is. Az elte.hu interjúja.

Az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport és a Genti Egyetem kutatói felfedezték, hogy csont- és porcszövet furcsa keveréke segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését. A kutatók szerint ez a szövet kulcsfontosságú szerepet játszhatott a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában, és esetleges jelenléte akár dinoszaurusz-fosszíliákban is tanulmányozható.

Egy új, veszélyes észak-amerikai inváziós faj, a homoki prérifű egyre jelentősebb hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.