Történészszemmel: Trianon és következményei
„Beyond Trianon. The exit from war in Danubian Europe: a new era? (1918–1924)” („Trianonon túl. A háború vége a dunai Európában: új korszak? [1918–1924]”) címmel tart nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia, amely az elmúlt években kiemelten foglalkozott a trianoni békeszerződéssel és következményeivel. Az önálló kutatócsoport létrehozása, az új tudományos eredményeket bemutató kiadványok megjelentetése, valamint az eddigi előadások, konferenciák után idén június elején egy olyan háromnapos, nagyszabású tanácskozást szervez, amelyen a hagyományos politika- és diplomáciatörténet helyett Közép- és Kelet-Európa újjászervezésére, a Magyarországon történtek regionális összehasonlítására és a társadalmi tapasztalatokra összpontosítanak. Az angol nyelvű konferenciára a magyar kutatók mellett mintegy harminc külföldi résztvevő érkezik Ausztriából, az Egyesült Államokból, Németországból, Franciaországból, Romániából, Ukrajnából, Svájcból, Olaszországból, Horvátországból és Szlovéniából.
Az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés Magyarország számára sorsfordító, máig ható esemény volt. A társadalmi-gazdasági veszteségek mellett a magyar tudományosságot is súlyos csapás érte: határon kívülre kerültek jelentős szellemi műhelyek, más országok állampolgárai lettek neves kutatók. Egy egész tudósgeneráció kényszerült kisebbségi létbe vagy szülőhelye elhagyására.
A hazai tudományos közösség, az egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia egy évszázad múltán is érzik a trianoni veszteség következményeit. Ugyanakkor a történelmi eseményeket tudományos alapon kell vizsgálniuk. Az 1920-ban Párizsban megkötött békeszerződés történelmi távlata lehetővé teszi, hogy a történettudomány módszereit használó, a tényeket és forrásokat annak szabályai szerint feldolgozó szakemberek foglalkozzanak a problémával. Következtetéseik azonban nagyon eltérőek lehetnek (ahogyan az más tudományterületeken is előfordul).
A centenárium felé közeledve az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia is sokat tett azért, hogy lerója a magyar történetírás adósságait a magyar és a nemzetközi szakmai közönséggel és a szélesebb közvéleménnyel szemben, illetve megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást.
2016-ban megalakult az MTA Trianon 100 Lendület Kutatócsoport. Az Ablonczy Balázs történész által vezetett kutatócsoport tagjai a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára készülve számos olyan új, friss és érvényes művet publikáltak, amelyek a szélesebb közvélemény számára is orientációs pontot jelentenek. Munkájuk eredményeként eddig öt könyv jelent meg. A projekt végére várhatóan 12-14 kötetet publikálnak, amelyek jelentős mértékben bővítik ki új tudásanyaggal ismereteinket a békeszerződés körülményeiről. Emellett több tucat tudományos cikk, nemzetközi és hazai konferenciaszereplés és nemzetközi kooperáció született a kutatócsoport munkája nyomán.
Nemzetközi tudományos konferencia Trianonról
Az eddigi eredmények bemutatásának szándékával rendezik meg a Magyar Tudományos Akadémia Székházában 2020. június 11. és 13. között azt a nemzetközi tudományos konferenciát, amelyet az MTA Trianon 100 Lendület Kutatócsoport és az ERC NEPOSTRANS kutatócsoport szervez „Beyond Trianon. The exit from war in Danubian Europe: a new era? (1918–1924)” („Trianonon túl. A háború vége a dunai Európában: új korszak? [1918–1924]”) címmel.
Mintegy harminc külföldi résztvevő érkezik Ausztriából, az Egyesült Államokból, Németországból, Franciaországból, Romániából, Ukrajnából, Svájcból, Olaszországból, Horvátországból, Szlovéniából. Az előadások a hagyományos politika- és diplomáciatörténet helyett Közép- és Kelet-Európa újjászervezésére, a Magyarországon történtek regionális összehasonlítására és a társadalmi tapasztalatokra összpontosítanak.
Ezért az előadások olyan témákkal is foglalkoznak, mint az erőszak (például a vörös- és a fehérterror), a kultúra szerepe (így például a magyar film és színház helyzete), a határváltások mindennapi hatásai, a háború végének regionális sajátosságai, az eszmetörténet, a gazdaság és a társadalom átalakulása, illetve a nők és a gyerekek (így például az árvák) története.
A konferencia kiemelt előadója, „keynote speaker”-e Pieter Judson, a firenzei European University Institute professzora, a közelmúltban megjelent The Habsburg Empire című nagy sikerű kötet szerzője, Romsics Ignác egyetemi tanár, az MTA tagja és Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója, a NEPOSTRANS-projekt vezetője, lesz.
A részletes programról és az előadókról a www.trianon100.hu és a https://1918local.eu/ oldalon olvasható majd tájékoztató.
A Lendület-csoport kutatási programjának főbb pillérei
Az MTA Trianon 100 Lendület Kutatócsoport kutatási programja négy pillérre épül, amelyek közül az első az eddig ismeretlen, a békeszerződés előkészítését és a döntéshozatalt bemutató diplomáciai iratok publikálása.
A kutatási program második pillérét a magyar társadalom és az összeomlás kapcsolata adja. Ennek keretében foglalkoznak a hadsereg szerepével, a menekültkérdéssel, a közellátás elhanyagolt, ámde stratégiai problémáival. E rész foglalja magában az impériumváltások helyi vizsgálatát is.
Vizsgálják a békeszerződés földrajzi aspektusait, a határok által teremtett gazdasági, társadalmi viszonyokat, illetve az 1918 és 1924 között született számos közép- és kelet-európai átmeneti állam létrejöttét.
Végül a kutatási program kitér Trianon emlékezetére (emlékművek, történetírás, irodalom) a magyar társadalomban.
A 22 tagú kutatócsoportban a történészeken kívül szociológus, művészettörténész, geográfus és irodalomtörténész is erősíti a csapatot. Ezenfelül további 20-25 kutatóval van tartanak fenn rendszeres, további 30-40 fővel alkalmi munkakapcsolatot.
Közgyűlési tudományos előadás, a Magyar Tudomány különszáma
Egy hónappal a nemzetközi konferencia előtt, május elején az MTA 193. közgyűléséhez kapcsolódó tudományos előadások egyikét is Trianon témájának szentelik, amelynek előadója Ablonczy Balázs lesz. A további előadók hozzá hasonlóan az MTA kiválósági programja, a Lendület kutatócsoport-vezetői lesznek.
Tematikus különszámmal jelentkezik Trianon évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, a Magyar Tudomány is.