Történészszemmel: Trianon és következményei
„Beyond Trianon. The exit from war in Danubian Europe: a new era? (1918–1924)” („Trianonon túl. A háború vége a dunai Európában: új korszak? [1918–1924]”) címmel tart nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia, amely az elmúlt években kiemelten foglalkozott a trianoni békeszerződéssel és következményeivel. Az önálló kutatócsoport létrehozása, az új tudományos eredményeket bemutató kiadványok megjelentetése, valamint az eddigi előadások, konferenciák után idén június elején egy olyan háromnapos, nagyszabású tanácskozást szervez, amelyen a hagyományos politika- és diplomáciatörténet helyett Közép- és Kelet-Európa újjászervezésére, a Magyarországon történtek regionális összehasonlítására és a társadalmi tapasztalatokra összpontosítanak. Az angol nyelvű konferenciára a magyar kutatók mellett mintegy harminc külföldi résztvevő érkezik Ausztriából, az Egyesült Államokból, Németországból, Franciaországból, Romániából, Ukrajnából, Svájcból, Olaszországból, Horvátországból és Szlovéniából.
Az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés Magyarország számára sorsfordító, máig ható esemény volt. A társadalmi-gazdasági veszteségek mellett a magyar tudományosságot is súlyos csapás érte: határon kívülre kerültek jelentős szellemi műhelyek, más országok állampolgárai lettek neves kutatók. Egy egész tudósgeneráció kényszerült kisebbségi létbe vagy szülőhelye elhagyására.
A békeszerződés aláírása után a magyar delegáció távozik a Nagy-Trianon palotából (1920. június 4.) Forrás: Wettstein-hagyatékA hazai tudományos közösség, az egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia egy évszázad múltán is érzik a trianoni veszteség következményeit. Ugyanakkor a történelmi eseményeket tudományos alapon kell vizsgálniuk. Az 1920-ban Párizsban megkötött békeszerződés történelmi távlata lehetővé teszi, hogy a történettudomány módszereit használó, a tényeket és forrásokat annak szabályai szerint feldolgozó szakemberek foglalkozzanak a problémával. Következtetéseik azonban nagyon eltérőek lehetnek (ahogyan az más tudományterületeken is előfordul).
A centenárium felé közeledve az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia is sokat tett azért, hogy lerója a magyar történetírás adósságait a magyar és a nemzetközi szakmai közönséggel és a szélesebb közvéleménnyel szemben, illetve megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást.
Ablonczy Balázs Forrás: trianon100.hu2016-ban megalakult az MTA Trianon 100 Lendület Kutatócsoport. Az Ablonczy Balázs történész által vezetett kutatócsoport tagjai a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára készülve számos olyan új, friss és érvényes művet publikáltak, amelyek a szélesebb közvélemény számára is orientációs pontot jelentenek. Munkájuk eredményeként eddig öt könyv jelent meg. A projekt végére várhatóan 12-14 kötetet publikálnak, amelyek jelentős mértékben bővítik ki új tudásanyaggal ismereteinket a békeszerződés körülményeiről. Emellett több tucat tudományos cikk, nemzetközi és hazai konferenciaszereplés és nemzetközi kooperáció született a kutatócsoport munkája nyomán.
Nemzetközi tudományos konferencia Trianonról
Az eddigi eredmények bemutatásának szándékával rendezik meg a Magyar Tudományos Akadémia Székházában 2020. június 11. és 13. között azt a nemzetközi tudományos konferenciát, amelyet az MTA Trianon 100 Lendület Kutatócsoport és az ERC NEPOSTRANS kutatócsoport szervez „Beyond Trianon. The exit from war in Danubian Europe: a new era? (1918–1924)” („Trianonon túl. A háború vége a dunai Európában: új korszak? [1918–1924]”) címmel.
Mintegy harminc külföldi résztvevő érkezik Ausztriából, az Egyesült Államokból, Németországból, Franciaországból, Romániából, Ukrajnából, Svájcból, Olaszországból, Horvátországból, Szlovéniából. Az előadások a hagyományos politika- és diplomáciatörténet helyett Közép- és Kelet-Európa újjászervezésére, a Magyarországon történtek regionális összehasonlítására és a társadalmi tapasztalatokra összpontosítanak.
Ezért az előadások olyan témákkal is foglalkoznak, mint az erőszak (például a vörös- és a fehérterror), a kultúra szerepe (így például a magyar film és színház helyzete), a határváltások mindennapi hatásai, a háború végének regionális sajátosságai, az eszmetörténet, a gazdaság és a társadalom átalakulása, illetve a nők és a gyerekek (így például az árvák) története.
Vagonlakó család. 1918 őszén a világháborús összeomlás miatt idegen megszállás alá került területekről özönleni kezdtek a menekültek az ország belső részeibe. 1924-ig az 1920-ban felállított Országos Menekültügyi Hivatal szerint mintegy 350 ezer ember menekült át a trianoni Magyarországra. Közülük nagyjából 40-50 ezren különböző időpontokban rendező pályaudvarokon, mellékvágányokra félretolt vasúti kocsikban laktak. A konferencia kiemelt előadója, „keynote speaker”-e Pieter Judson, a firenzei European University Institute professzora, a közelmúltban megjelent The Habsburg Empire című nagy sikerű kötet szerzője, Romsics Ignác egyetemi tanár, az MTA tagja és Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója, a NEPOSTRANS-projekt vezetője, lesz.
A részletes programról és az előadókról a www.trianon100.hu és a https://1918local.eu/ oldalon olvasható majd tájékoztató.
A Lendület-csoport kutatási programjának főbb pillérei
Az MTA Trianon 100 Lendület Kutatócsoport kutatási programja négy pillérre épül, amelyek közül az első az eddig ismeretlen, a békeszerződés előkészítését és a döntéshozatalt bemutató diplomáciai iratok publikálása.
A kutatási program második pillérét a magyar társadalom és az összeomlás kapcsolata adja. Ennek keretében foglalkoznak a hadsereg szerepével, a menekültkérdéssel, a közellátás elhanyagolt, ámde stratégiai problémáival. E rész foglalja magában az impériumváltások helyi vizsgálatát is.
Szent Gellért tér, Trianon elleni tüntetés. Háttérben a Gellért-hegy oldalában a Sziklakápolna (1929) Fotó: FORTEPAN / ALBUM009Vizsgálják a békeszerződés földrajzi aspektusait, a határok által teremtett gazdasági, társadalmi viszonyokat, illetve az 1918 és 1924 között született számos közép- és kelet-európai átmeneti állam létrejöttét.
Végül a kutatási program kitér Trianon emlékezetére (emlékművek, történetírás, irodalom) a magyar társadalomban.
A 22 tagú kutatócsoportban a történészeken kívül szociológus, művészettörténész, geográfus és irodalomtörténész is erősíti a csapatot. Ezenfelül további 20-25 kutatóval van tartanak fenn rendszeres, további 30-40 fővel alkalmi munkakapcsolatot.
Közgyűlési tudományos előadás, a Magyar Tudomány különszáma
Egy hónappal a nemzetközi konferencia előtt, május elején az MTA 193. közgyűléséhez kapcsolódó tudományos előadások egyikét is Trianon témájának szentelik, amelynek előadója Ablonczy Balázs lesz. A további előadók hozzá hasonlóan az MTA kiválósági programja, a Lendület kutatócsoport-vezetői lesznek.
Tematikus különszámmal jelentkezik Trianon évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, a Magyar Tudomány is.
A témához kapcsolódó cikkeink
Trianoni menekültek adatbázisa akadémiai kutatócsoporttól
Az MTA Lendület programjának Trianon 100 Kutatócsoportja, együttműködésben az adatbázis összeállítójával, Dékány Istvánnal, a Trianoni árvák című könyv szerzőjével és a Noran Libro Kiadóval, egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikált. Ez nemcsak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek nevét, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé.
Háborúból békébe – a Trianon 100 Lendület-kutatócsoport új tanulmánykötete
Megvilágítani a trianoni évek olyan dimenzióit, amelyek eddig a kutatásban kevesebb figyelmet kaptak – ez volt a fő célja annak a történészekből, levéltárosokból és szociológusokból álló szerzőgárdának, amely az MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport keretében a magyar társadalom első világháborút követő néhány évéről ad alapos képet. A világégés és a gazdasági mozgósítás hatásait az összeomlás és a területveszteségek következményeivel együtt vizsgáló tanulmánykötet írásait egy-egy rövid részlet ismertetésével mutatjuk be.
A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt
Négy könyv, negyven tudományos cikk és tanulmány, több mint húsz népszerűsítő cikk és blogbejegyzés, hazai konferenciákon tíz, külföldi rendezvényeken pedig huszonöt előadás, valamint csaknem negyven, a kutatócsoport munkáját bemutató, illetve a trianoni békeszerződésről szóló előadás az érdeklődő nagyközönségnek – a számok alapján így összegezhető röviden a kutatási programja feléhez érkezett MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport eddigi teljesítménye. A 2016-ban Ablonczy Balázs történész által alapított kutatócsoport fő célja, hogy lerója a témával kapcsolatban a magyar történetírás adósságait a magyar és a nemzetközi szakmai közönséggel és a szélesebb közvéleménnyel szemben, illetve megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást.
„Igyekszem tudományos kérdéseket feltenni” – interjú a Trianon100 kutatócsoport vezetőjével
„A cél az, hogy a magyar történeti kutatás eddig döntően politika- és diplomáciatörténeti kutatásairól figyelmünket a társadalom és a kultúra összefüggéseire fordítsuk” – mutatta be Ablonczy Balázs történész, csoportvezető az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának feladatait a Dilema Veche romániai kulturális hetilapban.
Trianon 100: visszautasítja a Romániában megjelent vádakat az MTA Lendület-kutatócsoportjának vezetője
Ablonczy Balázs történész, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője az mta.hu-nak elmondta: a 22 kutató részvételével létrejött munkaközösség nem kormányzati intézmény, hanem kizárólagosan tudományos célok mentén, a nyilvánosság előtt működő kezdeményezés.
Reménytelen küldetés – új kötet a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről
A trianoni békeszerződéssel kapcsolatos források köre a történetírás számára is újdonságot jelentő dokumentummal gazdagodott, amely nem a nyilvánosság számára készült, így meglehetős nyíltsággal szólt néhány bizalmas ügyről is. Ezekről is olvashatunk abban a hamarosan megjelenő kötetben, amelyet az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós szerkesztett.
Puska, pótkávé, térkép – Új utak a Trianon-kutatásban
Milyen okok vezettek az első világháborút követő katonai összeomláshoz és a hadsereg leszereléséhez? Miként változott az élelmiszer-ellátás 1917 és 1922 között, és mi volt a politikai jelentősége ezeknek a változásoknak? Hogyan lehet a határmegvonás földrajzi következményeit új módszerek alapján vizsgálni? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport.
