Lendület Program

A jövőben akár a szervezetbe fecskendezett nanoarannyal is diagnosztizálhatják a szakemberek a korai rákot. Ehhez járulhatnak hozzá a Szegedi Tudományegyetemen a Juhászné Csapó Edit által vezetett Lendület-kutatócsoport eredményei. A szegedi kutatók olyan nanoszerkezetekkel foglalkoznak, amelyek aranyból vannak. E nanoszerkezetek szenzorként működő kismolekulákat hordoznak, amelyekkel szennyeződéseket vagy akár tumorsejteket lehet detektálni. Ha megtörtént a felismerés, a részecskék által kibocsátott fluoreszcens fény megváltozik.

A gyermekvállalás az ember életének talán legmeghatározóbb döntése. Nemcsak az egyén és családja sorsára van alapvető hatással, de a nemzet demográfiai folyamatait is befolyásolja. Ezért elsődleges fontosságú, hogy megértsük, milyen személyes és globális hatások játszanak szerepet a gyermekvállalásról hozott egyéni döntésekben. A Szalma Ivett vezetésével alakult Lendület-kutatócsoport e döntések hátterét fogja vizsgálni.

Az állatok testmérete alapvetően meghatározza sikerességüket életük során. De hogy pontosan mi az összefüggés a méret és például a szaporodási siker vagy az élettartam között, azt sokkal kevésbé értjük. Ezen fog változtatni a Lendület-nyertes Tökölyi Jácint, aki kutatócsoportjával a világon egyedülálló módon a testméret kísérletes megváltoztatására alkalmas állatmodellrendszert alkotott egy csalánozó segítségével.

A modern tudomány megszületésének egyik alappillére volt az az elv (vagy inkább vágy), hogy a tudománynak függetlennek kell lennie a társadalmi értékektől, előítéletektől, a kutatók személyes preferenciáitól és általában a történelmi kontextustól. Ezt a célt tökélesetesen soha nem sikerült megvalósítani, és újabban egyes tudományfilozófiai iskolák nem is tartják feltétlenül helyesnek e megközelítést. A Lendület-pályázat támogatásával a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Filozófiai Intézetében Tuboly Ádám Tamás vezetésével megalakult Értékek és Tudomány Kutatócsoport e problémakört vizsgálja. Kutatási programjának ismertetésével folytatjuk az MTA kiválósági pályázatán támogatást nyert kutatók bemutatását.

A Chan Zuckerberg Initiative kutatási támogatását ítélték oda a szegedi Horváth Péter bioinformatikus csoportjának. Több más szegedi kutatócsoporttal együttműködve világviszonylatban is egyedülálló egysejt-analitikai eljárást fejlesztettek ki és tökéletesítenek annak érdekében, hogy a szervezet építőköveinek egyedi elemzésével a legapróbb eltéréseket is felfedezhessék, utat nyitva ezzel a sejtbiológiai folyamatok és a kóros elváltozások jobb megértésének. Horváth Péter szerint a mesterséges intelligencia jelenleg zajló forradalma a legmodernebb molekuláris módszerekkel kombinálva megalapozhatja a következő évtized orvosbiológiai áttöréseit.

Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt különleges kvantumkristályt egy szén nanocsőben figyelték meg. Az eredményt a Science közölte.

A kutatás, melyben az MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoportjában dolgozó François Mernier is részt vett, segíthet megérteni a világegyetem nagy léptékű szerkezetének kialakulását.

Milyen zenei kincseket rejthetnek a ránk maradt kódextöredékek? Hogyan használhatjuk a mikroorganizmusokat a növényvédelemben? Segítheti a madarak csoportos viselkedésének megértése a robotrepülők tervezését? Hogyan jelezhető előre személyre szabottan a koszorúér-betegség? A Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának 16 nyertes pályázója egyebek mellett ilyen kérdésekre keresheti a válaszokat az idei évben összesen több mint félmilliárd forintból.

A magyar tudományosság és bölcsészettudományok egyik nagy adósságát, a Szent Korona és a magyar uralkodókoronázások 1526 és 1916 közötti történetét tárja fel az MTA Lendület programjának támogatásával Pálffy Géza történész és kutatócsoportja. Bemutatjuk Az Akadémiai Dolgozók Fóruma videósorozatának újabb részét.

Az eddigieknél hatékonyabban lehet hidrogéngázt előállítani zöldalgák segítségével az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (MTA SZBK) kifejlesztett új módszer segítségével – egyelőre laboratóriumi körülmények között. A 2010 óta folyó kutatásnak már több olyan eredménye van, amelyek együttesen arra utalnak, hogy a jövőben a szabadban, de legalábbis üvegházakban környezetbarát módon lehet hidrogént termelni.