A Lendület program

A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt

A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt

Négy könyv, negyven tudományos cikk és tanulmány, több mint húsz népszerűsítő cikk és blogbejegyzés, hazai konferenciákon tíz, külföldi rendezvényeken pedig huszonöt előadás, valamint csaknem negyven, a kutatócsoport munkáját bemutató, illetve a trianoni békeszerződésről szóló előadás az érdeklődő nagyközönségnek – a számok alapján így összegezhető röviden a kutatási programja feléhez érkezett MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport eddigi teljesítménye. A 2016-ban Ablonczy Balázs történész által alapított kutatócsoport fő célja, hogy lerója a témával kapcsolatban a magyar történetírás adósságait a magyar és a nemzetközi szakmai közönséggel és a szélesebb közvéleménnyel szemben, illetve megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást.

Információk az élő jogról – Összehasonlító jogtudományi kutatások a Lendület programban Információk az élő jogról – Összehasonlító jogtudományi kutatások a Lendület programban

Információk az élő jogról – Összehasonlító jogtudományi kutatások a Lendület programban

Hogyan használjuk fel és használjuk ki a közérdekre való hivatkozást a szabad versennyel szemben? A világ föderális piacain, az EU-ban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában stb. nagyon hasonló szabályozási dilemmák merülnek fel, ám ezek a rendszerek nagyon keveset tanultak egymástól, így a tanulságok levonása is elmaradt. E hiányosságot pótolják az összehasonlító jogtudománnyal foglalkozó Föderális Piacok Kutatócsoport vizsgálatai.

„Mintha ma hirtelen jönne egy háború” – Ablonczy Balázs, az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője 1918-1920-ról „Mintha ma hirtelen jönne egy háború” – Ablonczy Balázs, az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője 1918-1920-ról

„Mintha ma hirtelen jönne egy háború” – Ablonczy Balázs, az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője 1918-1920-ról

„Irtózatos nagy zuhanás történt mindenki életében, többé-kevésbé váratlanul.” Rendszerváltások és összeomlások sorát, elszabadult erőszakot, egyéni, közösségi és nemzeti tragédiákat hozott a száz évvel ezelőtt kezdődött ősz, mely után alig másfél év alatt teljesen felborult a régi Magyarország rendje. Ablonczy Balázs történésszel, a Magyar Tudományos Akadémia Trianon 100 Munkacsoportjának vezetőjével beszélgettek a Mandiner.hu újságírói.

Megfigyelték a Higgs-bozon b-kvarkokra bomlását Megfigyelték a Higgs-bozon b-kvarkokra bomlását

Megfigyelték a Higgs-bozon b-kvarkokra bomlását

Magyarországról az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a debreceni MTA Atommagkutató Intézet, valamint a Debreceni Egyetem mintegy negyven kutatója és diákja vesz részt az eredményt közlő CMS együttműködés munkájában.

A világon elsőként azonosították lendületes kutatók egy, a várandós nők és magzataik életét veszélyeztető betegség korai kórfolyamatait A világon elsőként azonosították lendületes kutatók egy, a várandós nők és magzataik életét veszélyeztető betegség korai kórfolyamatait

A világon elsőként azonosították lendületes kutatók egy, a várandós nők és magzataik életét veszélyeztető betegség korai kórfolyamatait

A praeeclampsia (terhességi toxémia) a várandós nők 5-8 százalékában a terhesség 20. hete után kialakuló, fehérjeürítéssel járó magas vérnyomás, mely súlyos, életveszélyes komplikációkkal járhat. A Than Nándor Gábor, az MTA TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa vezetésével folytatott kutatások eredményei hozzájárulhatnak korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához, illetve terápiás eljárások kifejlesztését segíthetik elő.

Molekulányi kapcsolók - London Gábor kutatásai az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetében Molekulányi kapcsolók - London Gábor kutatásai az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetében

Molekulányi kapcsolók - London Gábor kutatásai az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetében

Hogyan lehet munkára fogni a kapcsolóként működő molekulák sokaságát? Ezt vizsgálja London Gábor, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási programját az NKFI Hivatal 2017-ben meghirdetett, fiatal kutató által kezdeményezett témapályázatán a zsűri támogatásra méltónak ítélte. A molekuláris masinákat, kapcsolókat felhasználhatják például a gyógyászatban, a számítógép-memóriaelemekben vagy akár olyan mobiltelefon-bevonatokban, amelyek önállóan kijavítják a karcolásaikat.

Informatikai áttörés kell a 3D szervmodellek gyakorlati alkalmazásához Informatikai áttörés kell a 3D szervmodellek gyakorlati alkalmazásához

Informatikai áttörés kell a 3D szervmodellek gyakorlati alkalmazásához

Egyre több vizsgálati bizonyíték szól amellett, hogy a háromdimenziós szövet- és szervmodellek jobban tükrözik az élő szervezet adott részletét, mint a hagyományos 2D sejttenyészetek. A 3D modellrendszereken végzett kísérletek kiértékelése azonban még gyerekcipőben jár: a megbízható képi adatgyűjtés és analitika komoly informatikai fejlesztéseket igényel.

Az emlékek hatása az agyra - interjú Nusser Zoltánnal Az emlékek hatása az agyra - interjú Nusser Zoltánnal

Az emlékek hatása az agyra - interjú Nusser Zoltánnal

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán akadémikus, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

  • 54 találat
  • További