Az MTA doktorai: Balogh Balázs Kalotaszeg történeti néprajzáról

Telek Miklós levelező tag 2025. szeptember 19-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia megválasztott elnöke az Akadémia Székházában fogadta Tanács Zoltán tudományos-technológiai minisztert május 15-én. A szűk körű informális találkozón áttekintették a minisztérium és az MTA előtt álló közös feladatokat, és megerősítették együttműködési szándékukat. Egyetértettek abban, hogy a tudománypolitikában a fontos döntéseket a tudományos közösséggel együtt, érdemben megvitatva kell kialakítani.

TOVÁBB

A korábbi évekhez hasonlóan a Magyar Tudományos Akadémia idén is kiírta az Akadémiai Ifjúsági Díjra vonatkozó pályázatát, így a tudományos élet területén dolgozó, kutatást végző fiatalok eredményeinek elismerésére létrehozott díj 2027-re is elnyerhető.

TOVÁBB

Hogy érzik magukat a fiatal magyar kutatók? Milyen perspektívák mentén gondolkodnak tudományos pályájukról, szakmai jövőjükről? Milyenek a kilátásaik, és milyen kihívásokkal kell megküzdeniük? A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája többek között ezeket a kérdéseket vizsgálta „A magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzete” című kutatásában 2025 nyarán. Az MTA 200. közgyűlésének harmadik napján tartott Fiatal Kutatók Fórumán a kutatás eredményeinek fényében elismert tudósok és aktív fiatal kutatók adtak átfogó képet és folytattak tanácskozást a fiatal kutatók életpályájának fontos kérdéseiről. A rendezvényről készített videófelvétel cikkünkből elérhető.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia 200., tisztújító közgyűlése kedden Pósfai Mihályt választotta az 1825-ben alapított MTA 22. elnökének. Főtitkárrá Kecskeméti Gábort, főtitkárhelyettesnek pedig Kovács Ilonát választotta az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete. A megválasztott vezetők 2026. június 1-jén lépnek hivatalba.

TOVÁBB

Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága szerint a fenntarthatóság helyzete Magyarországon több területen aggasztó állapotokat mutat, miközben a klímaváltozás és a vízhiány egyre közvetlenebb kockázatot jelent. Az ajánláscsomag átfogó intézményi és gazdasági lépéseket sürget – többek között az integrált vízgazdálkodás és a zöld átállás erősítését –, hangsúlyozva: a fenntarthatóság nem szűk környezetvédelmi ügy, hanem a nemzeti biztonság és a gazdasági stabilitás alapfeltétele.

TOVÁBB

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága Pro exemplari monument restitutione elismerést adományozott a Magyar Tudományos Akadémia székháza részére a gondos tervezésért, a homlokzat és a történeti terek aprólékos restaurálásáért, kivitelezéséért, valamint a megbízó, a kutatók, tervezők, restaurátorok, kivitelezők folyamatos együttműködéséért. Az ICOMOS-díjról megemlékező emlékplakettet május 12-én, kedden leplezték le ünnepélyes keretek között.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia által koordinált Momentum MSCA Program második alkalommal hirdette meg pályázati felhívását nemzetközi posztdoktori kutatók számára. A program célja, hogy kiemelkedő teljesítményű kutatók Magyarországon már működő Lendület-kutatócsoportokhoz csatlakozva valósíthassanak meg önálló kutatási projektet – miközben szakmailag maguk is fejlődnek, új készségeket és nemzetközi tapasztalatot szereznek. Mindez egyúttal a hazai tudományos kiválóságot és a kutatói együttműködések szélesítését is szolgálja.

TOVÁBB

Az ösztöndíj célja, hogy a fiatal tudós nőket és kutató szakembereket kiemelkedő és gyakorlatba vehető tudományos eredmények elérésére sarkallja, továbbá ösztönözze és előmozdítsa a magyar nők helyzetét a tudományos és kifejezetten kutatói pályán, a legkülönbözőbb kutatási területeken. A program PhD vagy posztdoktori jelölteknek, valamit kutatást végző orvosoknak szól.

TOVÁBB

„A tudomány szolgálatában – 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ” címmel nyílt kiállítás az Akadémia székházának oszlopcsarnokában az MTA 2026. évi közgyűlésének harmadik napján. A 2026. május 29-ig látogatható tárlat bemutatja az alapítása 200. évfordulóját ünneplő MTA Könyvtár és Információs Központ történetének kiemelkedő pillanatait, vezetőit és támogatóit, akik elkötelezett munkájukkal és adományaikkal gazdagították az egész nemzet szellemi és kulturális örökségének részét alkotó Könyvtár életét és a könyvtári gyűjteményeket. A kiállítás átfogó képet ad az Akadémia Könyvtárának napjainkban végzett, nemzeti és nemzetközi szinten is értékteremtő munkájáról és közfeladatairól is.

TOVÁBB

2026. május 5-én a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése új vezetőket választott, mert a korábbi vezetők mandátuma lejárt. Az újonnan megválasztott vezető tisztségviselők, Pósfai Mihály elnök, Kecskeméti Gábor főtitkár és Kovács Ilona főtitkárhelyettes sajtótájékoztatót tartottak, ahol többek között beszéltek a magyar tudomány nemzetközi súlyáról, a fiatal kutatók elvándorlásának megállításáról, a kutatóhálózat jövőjéről és az akadémiai szabadságról is.

TOVÁBB

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) bemutatta hivatalos szakmai állásfoglalását, mely szerint a hazai megújuló energiákra való minél gyorsabb áttérés elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa nemzetei ne szenvedjék meg a fosszilis energiahordozók árának egyre drámaibb ingadozását. Az EASAC szakmai iránymutatása szerint az EU energiaszükségletének oroszlánrészét még mindig a gáz és olaj importja fedezi, miközben az iráni háború következtében további zavarok keletkeztek az ellátásban és az árak is drasztikusan emelkedtek.

TOVÁBB

A Nobel-díjas író, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) tagjának tiszteletére rendezett programsorozat részeként felavatták az MTA székháza előtti, „Határtalan történet” című műalkotás új kövét. A tudomány palotájában folytatódó ünnepségen Krasznahorkai Lászlót köszöntötte Freund Tamás, az MTA elnöke és Ferencz Győző, a SZIMA ügyvezető elnöke. Az író az ünnepségen felolvasott egy részt „Seiobo járt odalent” című regényéből, majd kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott a program. A Krasznahorkai László tiszteletére rendezett akadémiai rendezvényről készített felvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Mi az MTA 200. közgyűlésén megválasztott új elnök terve az Akadémia és a kutatóhálózat viszonyának rendezésére? Mit tervez az ELTE-hez csatolt négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközponttal? Milyen együttműködést tart kívánatosnak a mindenkori kormányzat és az MTA között? Mi az MTA dolga az áltudományokkal? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszolt az interjúban Pósfai Mihály. A beszélgetés cikkünkbe kattintva megnézhető.

TOVÁBB

A bicentenáriumi közgyűlés ünnepi nyitányán köszöntőt mondott Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, Magyarország leendő miniszterelnöke. Ezután Monok István, a 200 éves MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója tartott díszelőadást „Gondolatok a Könyvtárról: Az Akadémia Könyvtárának megalapítása” címmel. Ezután átadták az akadémiai díjakat. Videófelvétel az ünnepi közgyűlésről cikkünkben.

TOVÁBB

A határon túli magyar tudományosság ügye ma erősebb intézményi és szakmai alapokon nyugszik, mint korábban bármikor, mondta az Akadémia leköszönő elnöke az MTA 200., tisztújító közgyűlése alkalmából megrendezett Külső Tagok Fórumán. Freund Tamás méltatta a Domus Ösztöndíjprogram eredményeit, az erdélyi és kárpátaljai nemzeti programok sikerességét, üdvözölte a szlovákiai nemzeti program 2026-os elindítását és a határon túli magyar tudományosság valóságos, folyamatosan erősödő kapcsolatainak fontosságát hangsúlyozta. Az ünnepségen átadták a határon túli magyar tudományos élet képviselőinek adományozott Arany János-díjakat és Arany János-érmeket, és elhangzott három díjazott kutató tudományos előadása is.

TOVÁBB

A Széchenyi-díjas geológus, akit a Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlésén választottak az Akadémia elnökévé, a kedd esti interjúban a magyar tudományosság előtt álló feladatokról és az egykori akadémiai kutatóhálózat lehetséges további sorsáról is beszélt. Az interjú cikkünkbe kattintva nézhető meg.

TOVÁBB

Az MTA 200. közgyűlésének döntése értelmében az Akadémia 2026. évi jótékonysági gyűjtésének célja a nehéz sorsú, kiszolgáltatott vagy bántalmazott gyermekek életkörülményeinek javítása és a gyermekjogok érvényesítését szolgáló tevékenységek támogatása. A gyűjtésből befolyt összeget a Magyar Tudományos Akadémia a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványnak juttatja el az érintett gyermekek megsegítésére. Az MTA tavalyi, 199. közgyűlésén meghirdetett jótékonysági gyűjtése az igényes magyar anyanyelvi kultúra közvetítésére és a magyar nyelvben való megmaradás elősegítésére irányult. Az összegyűlt adományt az Akadémia az Anyanyelvápolók Szövetsége Egyesülettel közösen kialakított kritériumok alapján fordítja a kiválasztottak támogatására.

TOVÁBB

Az MTA hétfőn megkezdődött tisztújító közgyűlésének ünnepi ülésén részt vett Magyar Péter leendő miniszterelnök és Tanács Zoltán, aki az új kormányban a tudományos-technológiai tárcát vezeti majd. Az MTA székházának Dísztermében tartott ünnepségen Freund Tamás akadémiai elnök azt mondta, hogy az MTA nem szolgálója, hanem partnere a mindenkori kormányzatnak a közjó érdekében kifejtett tevékenységében, Magyar Péter pedig hangsúlyozta, hogy szabad tudomány nélkül nincs szabad ország, és bárki lesz is az MTA új elnöke, a Tisza-kormány kész lesz vele konstruktív együttműködésben a tudományért dolgozni.

TOVÁBB

Lovász László matematikus, az MTA rendes tagja és volt elnöke vehette át az Akadémiai Aranyérmet a Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén. Az akadémikus pályáját bemutató videó cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlésének hétfői munkaközgyűlésén az MTA három leköszönő vezetője, Freund Tamás elnök, Kollár László főtitkár és idén első ízben Erdei Anna főtitkárhelyettes is beszámolt az elmúlt hat év munkájáról, és adott helyzetértékelést az Akadémia és a magyar tudományosság helyzetéről.

TOVÁBB

Az Akadémia életében az első pillanattól kezdve fontos szerepük volt a közgyűléseknek, de elnevezésük és feladatkörük többször is változott a 200 év alatt. Bár elvileg az Akadémiának évente kellett közgyűlést tartania, különböző okokból nem volt minden évben közgyűlés, de volt olyan év is, amikor viszont több is volt, így alakult ki az, hogy az idei közgyűlés pont a 200. lesz. Hay Diana, az Akadémiai Levéltár igazgatójának írása.

TOVÁBB

Az Amerikai Tudományos Akadémia (NAS) 163. közgyűlésén Krausz Ferenc Nobel- és Wolf-díjas lézerfizikust, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját és Szathmáry Eörsöt, az MTA rendes tagját, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Nagy Evolúciós Átmenetek Kutatócsoport kutatóprofesszorát is a testület tagjai közé választották.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia nyitott arra, hogy a korábban elcsatolt kutatóhálózatot visszafogadja. A visszatérés célja a hazai kutatási ökoszisztéma megerősítése, stabil finanszírozás biztosítása, az intézetek autonómiájának erősítése, a kutatási szabadság védelme. A megszülető megoldásnak meg kell szüntetnie az akadémiai ingatlanvagyon Alaptörvényt sértő használatát is.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia egyetért a Tisza Párt programjában megfogalmazott fő célokkal, kiemelten fontosnak tartja a magyar kutatók hozzáférését az európai uniós kutatási együttműködésekhez és forrásokhoz, valamint a hazai tudományos intézmények, köztük az egyetemek autonóm és transzparens működését.

TOVÁBB

„Pusztán tudomány: Fejezetek az MTA regionális jelenlétéből a kezdetektől napjainkig” címmel nyílt különleges tárlat Debrecen szimbolikus történelmi és szellemi központjában, a nagytemplom és a református kollégium közötti Emlékkertben. A Magyar Tudományos Akadémia és Könyvtára 200. és az MTA Debreceni Területi Bizottság 50. jubileuma alkalmából készült, 40 plakátból álló köztéri kiállítás betekintést enged a régió gazdag tudományos világába: bemutatja a sok évszázados múltat, a virágzó jelent és a jövő reményét.

TOVÁBB

A Frontiers Planet Prize olyan tudósokat keres, akik skálázható, bizonyítékokon alapuló megoldásokat dolgoznak ki, hogy segítsenek az emberiségnek a Föld tűrőképességének keretein belül élni. A nemzetközi fenntarthatósági verseny 100 fős nemzetközi zsűrije a magyar jelöltek közül a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék egyetemi adjunktusának kutatási eredményeit találta a legígéretesebbnek. A 25 nemzeti bajnok közül kiválasztott 3 nemzetközi győztest 2027 januárjában díjazzák.

TOVÁBB

A vallási közösségek képviselőit a Magyar Tudományos Akadémia és az MTA Könyvtára alapításának 200. évfordulója alkalmából hívta meg Freund Tamás, az Akadémia elnöke a megújult Díszterem, valamint a „Borúra derű – A 200 éves Akadémia kincsei” címmel nyílt kiállítás és az Akadémia Művészeti Gyűjteményének közös megtekintésére.

TOVÁBB

Magyar és belga kutatók egy friss tanulmányukban arra figyelmeztetnek, hogy a közeljövőben létrejöhetnek olyan evolúcióképes mesterségesintelligencia-rendszerek, amelyek darwini evolúciós folyamatokon alapuló fejlődésre lesznek képesek. A kutatók abban bíznak, hogy a figyelmeztetésük időben érkezik, és a megfelelő szabályozások még azelőtt megszülethetnek, hogy az evolúcióképes MI széles körben megjelenne.

TOVÁBB

Elérkezett az idő, hogy további kutatóhelyek is lehetőséget kapjanak tudományos kiválóságuk elismertetésére, ezért a Magyar Tudományos Akadémia 2026-ban harmadik alkalommal is meghirdeti az „MTA Kiváló Kutatóhely” pályázatot az egyetemek, valamint a kutatóintézetek és kutatóközpontok keretében működő kutatóhelyek számára.

TOVÁBB

Az MTA székháza most újraépült – nem kőből, hanem 60 ezernél is több LEGO® kockából, és nem építőmesterek, hanem többek között a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai és az MTA Alumni Program diákjai keze munkájával. A jubileumi MTA200 programsorozat egyik legjátékosabb vállalása ez a közösségi alkotás, amely egyszerre tiszteleg a múlt előtt, és épít hidat a jövő felé.

TOVÁBB

A Nagy Imre Társaság vezetősége Freund Tamásnak ítélte oda a társaság legmagasabb kitüntetését.

TOVÁBB

Milyen veszteségei voltak 20. század magyar tudománytörténetnek és benne a Magyar Tudományos Akadémiának? Hogyan érintette az intézményt az antiszemita diszkrimáció és miként lépett fel a második világháborút követően a kommunista hatalom a neki nem tetsző tudósokkal szemben? E kérdésekre ad választ az mta200.hu számára írott dolgozatában Nagy Péter Tibor történetszociológus, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanára, a Wesley egyház- és vallásszociológiai kutatóközpont vezetője.

TOVÁBB

Húsz Kárpát-medencei borvidék 95 pincészetének 301 borát nevezték az MTA 2026-os borversenyére. A rendezvényborok mezőnyét többnyire tiszta, pontos és jól értelmezhető borok jellemezték, míg a magasabb kategóriákban már nagy számban jelentek meg összetettebb, izgalmasabb, komolyabb karakterű tételek. A pezsgők minőségében minden évben előrelépés tapasztalható, az aszúk mezőnye idén is megerősítette, hogy e borstílusban Magyarország továbbra is világszínvonalú teljesítményre képes.

TOVÁBB

Tóth Szilvia Zita, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézet igazgatója és a Molekuláris Fotobioenergetikai Csoport vezetője immár második Lendület-pályázatában kutatja a zöldalgák hidrogéntermelő képességét, amit esetleg később emberi energiatermelésre is fel lehet használni. Sőt, hosszú távon az is elképzelhető, hogy az algák közvetlen elektromosáram-termelését is hasznosítani lehet. Így nemcsak hogy üvegházhatású gáz kibocsátása nélkül lehetne energiát termelni, de az algák fotoszintézisük révén közben szén-dioxidot is elnyelnének, sőt a biomasszájukat is fel lehetne használni.

TOVÁBB

A két világháború közötti magyar–francia kapcsolatokat sokszor nyíltan ellenséges viszonyként írják le, amit mindvégig meghatározott a trianoni békeszerződés. Ablonczy Balázs, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszék egyetemi docense MTA-doktori értekezésében azonban bemutatta, hogy e kapcsolat ennél jóval sokrétűbb volt. A hivatalos szint alatt élénk kulturális és gazdasági kapcsolatok alakultak ki a két ország között, és a Magyarországgal szimpatizáló francia véleményformálókból álló hálózat kiépítésére irányuló igyekezetek is értek el sikereket.

TOVÁBB

Fiatal kutatóként „csak a hátát lehetett látni”, hiszen mindig források fölé hajolva dolgozott. 1968 és 1992 között az MTA Történettudományi Intézetének középkorkutatója, 1992-től napjainkig pedig három egyetem professzora, történésznemzedékek mestere lett Solymosi László történész-levéltáros akadémikus, akinek 80. születésnapja alkalmából tanítványainak több generációja szerkesztett monográfia-értékű tanulmánykötetet az életmű teljes horizontjáról válogatva. A „Tanulmányok a Magyar Királyság középkori történetéhez” című könyvet az MTA200-könyvsorozat részeként mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián. Az esemény több volt, mint kötetbemutató: megrajzolta egy ember arcélét, és tiszteletadást és köszönetmondást jelentett egy nagy elődök nyomában járó tudós tanár előtt.

TOVÁBB

2026. március 27-én, II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóján emlékkonferenciát tartottak az MTA székházának Dísztermében, amelynek keretében bemutatták a „II. Rákóczi Ferenc fejedelem élete és rodostói emigrációja” című, magyar–török kétnyelvű tanulmánykötet második kiadását. A konferenciáról készült felvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Harangi Szabolcs rendes tag 2025. szeptember 10-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Berzeviczy Albert néhai akadémiai elnök tiszteletére, halálának 90. évfordulója alkalmából tartottak emlékülést a Magyar Tudományos Akadémián. Berzeviczy az eddig hivatalban volt 21 elnök közül a leghosszabb ideig, 1905 és 1936 között töltötte be ezt a tisztséget. Szolgálatát az a szellemi elv vezérelte, hogy a válságon a kultúra emelheti fölül a nemzetet.

TOVÁBB

A biológiai tudományágak kiemelkedő eredményeit és perspektíváit bemutató tudományos konferenciával, valamint a „Natura Mirabilis” országos természetfotó-pályázat legjobb képeiből rendezett kiállítással nyílt meg a Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi programsorozatának részeként az MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztályának hónapja. Az április végéig tartó rendezvényeken szakmai tanácskozásokkal, valamint a szélesebb közönségnek szóló programokkal várják az érdeklődőket.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából az MTA Biológiai Tudományok Osztálya országos természetfotó-pályázatot hirdetett „Natura Mirabilis” címmel. A téma: az élő természet csodája, annak minden formája a vírusoktól az emberig és a természeti környezetig. A Magyar Természetfotósok Szövetsége (naturArt) szakmai támogatásával három kategóriában kiírt fotópályázat zsűrije az alábbi képeket találta a legjobbaknak, kategóriánként három helyezettet díjazva, valamint egy-egy ifjúsági díjat és egy fődíjat kiosztva.

TOVÁBB

A támogatottak két kategóriában összesen 60 millió forintnyi ösztöndíjat vehetnek igénybe. A nyertesek listája cikkünkben olvasható.

TOVÁBB

Bakró-Nagy Marianne levelező tag 2025. szeptember 15-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Vajon milyen kapcsolatban áll a tudományokkal Jókai, akiről kisbolygót, atka- és csigafajt is elneveztek? Milyen szövegkiadási elvek határozták meg az Akadémia egykori tekintélyes tagja, Lévay József költeményeinek forráskiadását? És hogyan hozható összefüggésbe a 21. századi irodalomelmélet kedvelt fogalma, a biopoétika Kosztolányi nyelvművészetével? Az MTA200-könyvsorozat könyvei az Akadémia alapításának 200. jubileuma kapcsán nem csupán a múlt értékeit mutatják fel, hanem hírt adnak arról a jelenben végzett, nemzeti közösségünket és jövőnket szolgáló szellemi munkáról is, amely az Akadémia mindenkori hivatása. A „Jókai Mór és a tudományok”, a „Lévay József költeményei I–II.” és „»A honni nyelvet mívelni és gyarapítani«. Kosztolányi nyelvművészete” című könyvek és a könyvbemutatón készült videófelvétel cikkünkből elérhetők.

TOVÁBB

Életutakat, tudományos pályákat mutat be a Jászságtól a Magyar Tudományos Akadémiáig az a kisfilm, amelyet az MTA bicentenáriuma alkalmából készített Víg Dávid dokumentumfilm rendező és Németh Máté operatőr. A film cikkünkbe kattintva megnézhető.

TOVÁBB

A magyar munkavállalók még mindig jelentősen kevesebb fizetést kapnak nyugati társaiknál. Ahhoz, hogy e téren változások induljanak el, mindenképpen fel kell tárni e jelenség hátterét. Erre vállalkozott Reizer Balázs, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Lendület Technológia és Egyenlőtlenség Kutatócsoport vezetője és kollégái. Munkatársaival azt vizsgálja, hogy mivel foglalkoznak a magyar munkavállalók a munkaidejükben, illetve hogy hogyan hat a különböző munkakörökben dolgozókra a termelés innovatív átalakítása és robotizálása.

TOVÁBB

Európa legnagyobb zsidó temetője a Kozma utcai. A magyar tudomány 22 a sírkertben nyugvó alakjának síremlékét újítja fel közösen az MTA és a Mazsihisz. Az erről szóló dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia székházában írta alá Freund Tamás, az MTA elnöke és Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke. A megállapodás szerint a két fél a síremlékek felújításán kívül együttműködik a magyar zsidó közösség más, kiemelkedő tudósai emlékének ápolásában is.

TOVÁBB

Kun Ferenc rendes tag 2025. szeptember 12-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Rangos elismerésben részesült a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottsága (DAB) fennállásnak 50. évfordulója alkalmából. Az elismerést Páles Zsolt akadémikuks, a DAB elnöke vette át március 20-án.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia Zenetörténeti Múzeumában jelenleg két olyan kiállítás is látogatható, amely jelentős évfordulóhoz kapcsolódik. A „Zenetudományi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt (1825–2025)” című tárlat a magyar zenetudomány formálásában a kezdetektől meghatározó szerepet betöltő, 200 éves Akadémia zenetudományi kutatásait állítja a fókuszba, és az elmúlt két évszázad meghatározó magyar zenetudósai előtt tiszteleg. A „Jelek, játékok, üzenetek: Kiállítás a százéves Kurtág György tiszteletére” című tárlat pedig korunk legismertebb magyar zeneszerzőjének kivételes, a humánumot a középpontba helyező életművének tragikus és fájdalmas, de egyben játékos és humoros világába nyújt különleges betekintést.

TOVÁBB