Mit gondol a gép? – Videón a tudományünnepi előadások

Mit gondol a gép? – Videón a tudományünnepi előadások

Milyen a mesterséges intelligencia, amikor buta? Hogy kerüljük el, hogy a gépek is elkövessék azokat a hibákat, amiket az emberek? Alkalmas-e kvantumos gépi tanulás egyszerű problémák megoldására? Hogy segíti a matematika az agy gyógyítását és a mozgásrehabilitációt? Mit gondol a gép arról, hogy mi mit gondolunk a koronavírusról? Ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak a Wigner Fizikai Kutatóközpont Komputációs Tudományok Osztályának munkatársai tudományünnepi rendezvényükön. Az eseményről készült felvétel cikkünkből elérhető.

Az MTA Fizikai Tudományok Osztályán 2021-ben levelező tagságra ajánlottak bemutatkozó előadásai – videó az osztályülésről

Az MTA Fizikai Tudományok Osztályán 2021-ben levelező tagságra ajánlottak bemutatkozó előadásai – videó az osztályülésről

A 2022. évi akadémikusválasztás első lépéseként 2021 szeptemberében az akadémikusok ajánlásokat adtak le az MTA tudományos osztályain. A Fizikai Tudományok Osztályára hat levelező tagi ajánlás érkezett. Az osztály 2021. december 17-én nyílt távjelenléti osztályülést tartott, amelyen meghallgatta a hat ajánlott bemutatkozó szakmai előadását. A széles körben meghirdetett osztályülésről videofelvétel készült, amelyet az MTA YouTube-csatornáján keresztül osztunk meg az érdeklődőkkel.

MTA30 – Az Akadémia harminc éve a tudományos eredmények tükrében MTA30 – Az Akadémia harminc éve a tudományos eredmények tükrében

MTA30 – Az Akadémia harminc éve a tudományos eredmények tükrében

Eddig még soha nem készült olyan összegzés a magyar tudományos élet teljesítményéről, mint az az immár elérhető, online összeállítás, amelyet több mint két és fél évnyi munkával állított össze a Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságának vezetésével mintegy harminc kutató. Az összeállítás előzményeiről, a munkáról és annak eredményéről Falus András akadémikus, a Magyar Tudomány főszerkesztője beszélt az mta.hu-nak.

Az obszervatóriumalapító – Tycho de Brahe élete Az obszervatóriumalapító – Tycho de Brahe élete

Az obszervatóriumalapító – Tycho de Brahe élete

Bár saját bevallása szerint is babonás volt, s hitt az asztrológiában, munkássága mégis fontos mérföldkövet jelent a csillagászat tudományának történében. A dán király támogatásával Tycho de Brahe hozta létre az egyik első, meghatározó jelentőségű obszervatóriumot, ő írta le először egy csillag robbanását, a 16. század második felében pedig kora legpontosabb csillagászati megfigyeléseit végezte el és jegyezte föl. Csaba György Gábor írása az mta.hu-nak.

Az emberi tevékenység hozzájárulása a jelenkori klímaváltozáshoz Az emberi tevékenység hozzájárulása a jelenkori klímaváltozáshoz

Az emberi tevékenység hozzájárulása a jelenkori klímaváltozáshoz

Összeállításunkban Bozó László, az MTA Földtudományok Osztálya elnökének felvezetőjét olvashatják Szarka László geofizikus, akadémikus véleményével, illetve a Földtudományok Osztálya által erre válaszul megfogalmazott, az Osztály által elfogadott állásfoglalással kapcsolatban. A felvezető után mindkét szöveget teljes terjedelmében közöljük.

Széchenyi 230 – Videón a tudományünnepi előadások Széchenyi 230 – Videón a tudományünnepi előadások

Széchenyi 230 – Videón a tudományünnepi előadások

Széchenyi István születésének 230. évfordulója alkalmából tartott konferenciát a Magyar Történelmi Társulat és az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya a Magyar Tudomány Ünnepén. A rendezvény előadói a reformkor vezéralakjának máig inspiráló munkásságáról, életéről szóló legutóbbi kutatások eredményeit foglalták össze. A konferenciáról készült felvételek cikkünkből elérhetők.

Tizenöt külföldi vendégkutató kapcsolódik be a hazai kutatásokba 2022-ben Tizenöt külföldi vendégkutató kapcsolódik be a hazai kutatásokba 2022-ben

Tizenöt külföldi vendégkutató kapcsolódik be a hazai kutatásokba 2022-ben

A magyar kutatócsoportok nemzetközi versenyképességét erősítő akadémiai program támogatásával újabb tizenöt nemzetközi hírű vendégprofesszor vehet majd részt a hazai kutatóközpontokban, kutatóintézetekben és felsőoktatási intézményekben működő kutatócsoportok munkájában. Az MTA Vendégkutatói programja 3-6 hónapos magyarországi kutatásra való meghívást tett lehetővé. A pályázat keretében legfeljebb havi bruttó 2,5 millió forintnyi támogatást lehetett elnyerni.

Pléh Csaba előtt tisztelgő könyv jelent meg a Springernél Pléh Csaba előtt tisztelgő könyv jelent meg a Springernél

Pléh Csaba előtt tisztelgő könyv jelent meg a Springernél

A Springer-Nature Kiadó jelentette meg a Pléh Csaba akadémikus pszichológus munkássága előtt tisztelgő, nagyrészt kognitív pszichológiai írásokat tartalmazó tanulmánykötetet A Life in Cognition címmel. A kötet szerzőinek többsége Pléh Csaba mentoráltjának vallja magát, mások pedig vele együtt dolgozó kutatótársai. A kognitív pszichológia legkiemelkedőbb magyar képviselői gyakorlatilag mind ebbe a csoportba tartoznak, hiszen alig van kognitív tudományi műhely az országban, amelynek gyökerei ne tőle indultak volna ki. A kötetet Pléh Csaba tavaly előtti, 75. születésnapjára tervezték megjelentetni, de a járvány miatt erre csak most kerülhetett sor.

A kockázati tőke gazdaságfejlesztő hatása Kelet-Közép-Európában  – A Világgazdasági Tudományos Tanács 15.  ülése videón A kockázati tőke gazdaságfejlesztő hatása Kelet-Közép-Európában  – A Világgazdasági Tudományos Tanács 15.  ülése videón

A kockázati tőke gazdaságfejlesztő hatása Kelet-Közép-Európában – A Világgazdasági Tudományos Tanács 15. ülése videón

Mi az a kockázati tőke, hogyan változott intézményi környezete a kelet-közép-európai régióban, és miként lehet eredményes az innováció előmozdításában? Egyebek mellett erről beszélt a Világgazdasági Tudományos Tanács decemberi ülésén Karsai Judit, a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója. Az előadásról és az azt követő tanácskozásról készült felvétel cikkünkben elérhető.

Lendületesek: Kubinyi Enikő Lendületesek: Kubinyi Enikő

Lendületesek: Kubinyi Enikő

Tizenöt új kutatócsoport-vezető folytathatja a következő években kutatásait az MTA kiválósági programja, a Lendület támogatásával. Őket mutatjuk be most induló sorozatunkban. Elsőként Kubinyi Enikő, az ELTE TTK Biológiai Intézet Etológia Tanszékének tudományos főmunkatársa ismerteti nyertes pályázatát, amelynek célja a társállattartás evolúciós mozgatórugóinak, illetve következményeinek vizsgálata.

Januárban hirdeti meg ismét a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programját, a Lendületet Januárban hirdeti meg ismét a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programját, a Lendületet

Januárban hirdeti meg ismét a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programját, a Lendületet

A 2009-ben indult program célja a hazai fiatal kutatóbázis erősítése a kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről való hazahívásával, illetve itthon tartásával. Az új pályázati kiírásban a korábbihoz képest változnak a meghirdetett kategóriák, nő az elnyerhető támogatás mértéke, és módosulnak a pályázatok értékelési szempontjai is.

Elhunyt Király Tibor jogtudós, az MTA rendes tagja Elhunyt Király Tibor jogtudós, az MTA rendes tagja

Elhunyt Király Tibor jogtudós, az MTA rendes tagja

Életének 102. évében, 2021. december 28-án elhunyt Király Tibor jogászprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia legidősebb tagja. Hosszú és gazdag életpályája során a bűnügyi tudományok számos területén alkotott maradandót. Az akadémikustársak nevében Korinek László emlékezik rá.

Miért, kinek, mikor, meddig? – Kérdések és válaszok a koronavírus elleni oltásról Miért, kinek, mikor, meddig? – Kérdések és válaszok a koronavírus elleni oltásról

Miért, kinek, mikor, meddig? – Kérdések és válaszok a koronavírus elleni oltásról

Mire képes az immunrendszerünk és miben tud segíteni neki a vírusok elleni küzdelemben a vakcina? Egyebek mellett erre a kérdésre is válaszolnak a tudomany.hu-nak írt összefoglalójukban a téma vezető hazai kutatói. Írásukból az is kiderül, hogy milyen időtartamú védettséget ad a vakcináció, lehetséges-e az oltás a várandósság idején és milyen tapasztalatok állnak rendelkezésre az ötévesnél idősebb gyermekek oltásáról.

A faültetés nem mindig segíti a klímavédelmet – figyeljünk inkább oda az őshonos növényzetre! A faültetés nem mindig segíti a klímavédelmet – figyeljünk inkább oda az őshonos növényzetre!

A faültetés nem mindig segíti a klímavédelmet – figyeljünk inkább oda az őshonos növényzetre!

Az erdőtelepítés mára a klíma megóvásának központi kérdésévé vált, azonban az ökológusok figyelmeztetnek: hiába a jó szándék, a nem kellő körültekintéssel végzett beavatkozás több kárral járhat, mint haszonnal. Török Péter, a Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetője szerzőtásaival a restaurációs ökológia vezető folyóiratában hívta fel a figyelmet arra, hogy a meggondolatlan fásítás helyett van, hogy többet érünk az őshonos gyepek védelmével.

Hétköznapi berendezések és rendszerek saját klímaváltozásai Hétköznapi berendezések és rendszerek saját klímaváltozásai

Hétköznapi berendezések és rendszerek saját klímaváltozásai

Kitörő viharban a hajó fokozódó himbálózása az egyre nagyobb hullámok hatására, a legjobban hallható adó keresése a rádió gombjának tekerésével, az egyenetlen úton gyorsuló teherautó platóján a rakomány csúszkálása vagy a kikapcsolása után egyre lassabban forgó centrifuga tengelyének mozgása meglepő módon hasonlít a klímaváltozáshoz. Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport közelmúltban megjelent tanulmánya azt írja le, hogy bizonyos esetekben az egyszerű rendszerekben zajló változásokat is lehet és érdemes klímaváltozásnak tekinteni, és csak a klímadinamika eszköztárát használva lehet érdemben megérteni.

A hazai nagy tavak legfontosabb problémái – Videón az Akadémia által szervezett konferencia A hazai nagy tavak legfontosabb problémái – Videón az Akadémia által szervezett konferencia

A hazai nagy tavak legfontosabb problémái – Videón az Akadémia által szervezett konferencia

A Fertő-tó nádasainak szerepéről, a Balaton üledékének vizsgálatáról, a Tisza-tavat terhelő tisztított szennyvíz hatásairól, a Velencei-tó vízpótlásának problémájáról és az Alaptörvény vízzel foglalkozó passzusáról is szó volt azon a rendezvényen, amelyet az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete tartott az MTA Székházban. Felvételünk az előadásokról elérhető cikkünkből, az MTA YouTube-csatornáján.

Karikó Katalin kapta az idei Bolyai-díjat Karikó Katalin kapta az idei Bolyai-díjat

Karikó Katalin kapta az idei Bolyai-díjat

Az elismerést Áder János köztársasági elnök adta át az Akadémia Dísztermében rendezett péntek esti ünnepi gálán. A Bolyai János matematikusról elnevezett díjjal azokat a magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyeket támogatják, akik nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érnek el a tudományok területén.

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya állásfoglalása a Fertő tó területén folyó beruházásról Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya állásfoglalása a Fertő tó területén folyó beruházásról

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya állásfoglalása a Fertő tó területén folyó beruházásról

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2021. december 14-i osztályülésén a Diverzitásbiológiai és az Ökológiai Tudományos Bizottságok javaslata alapján napirendre tűzte a Fertő tó területén folyó beruházás megtárgyalását. A vitát követően az Osztály nyílt szavazás keretében, többségi támogatottság (1 nem szavazat leadása és 1 tartózkodás) mellett az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntött 138/2021. (XII.14) számú osztályhatározatában.

Az egyetem feladatáról. Összefoglaló az MTA fórumán megjelent írásokról és véleményekről a Magyar Tudományban Az egyetem feladatáról. Összefoglaló az MTA fórumán megjelent írásokról és véleményekről a Magyar Tudományban

Az egyetem feladatáról. Összefoglaló az MTA fórumán megjelent írásokról és véleményekről a Magyar Tudományban

Az egyetemek küldetését, társadalomban betöltött szerepét, a felsőoktatási intézmények működésének jelenlegi hiányosságait és korlátait, az előttük álló kihívásokat és lehetőségeket, valamint a kiváló egyetemek működtetésének szempontjait tekintették át annak a nyilvános párbeszédnek a résztvevői, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezett idén tavasszal. A fórumról készített összefoglaló a Magyar Tudomány novemberi tematikus számában jelent meg. Év végi visszatekintésünkben ezt idézzük fel.

Magyar mérnökök keresik az agy kommunikációs „csontvázát” Magyar mérnökök keresik az agy kommunikációs „csontvázát”

Magyar mérnökök keresik az agy kommunikációs „csontvázát”

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem információsrendszer-kutatói első látásra számukra idegen terepre tévedtek, amikor az agyi hálózatokat kezdték vizsgálni. De ha az idegsejtek kapcsolataiból felépülő rendszer mélyére tekintünk, hasonlóságokat fedezhetünk fel egyéb, akár a mérnöki tudományok tárgykörébe tartozó hálózatokkal. A BME kutatói ebből az alapfeltevésből indultak ki, és olyan agyi hálózatot igyekeztek konstruálni, amely minimális energiabefektetéssel képes üzemelni.

A gyermekek és a COVID-19 – Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hetedik hírlevele A gyermekek és a COVID-19 – Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hetedik hírlevele

A gyermekek és a COVID-19 – Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hetedik hírlevele

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya 2020 decemberében Ádám Veronika osztályelnök, az MTA rendes tagja kezdeményezésére elindította a COVID-19 betegséggel kapcsolatos hírlevelét. A COVID-hírlevél legújabb száma a gyermekkori koronavírus-fertőzés lefolyását és hosszú távú hatásait, valamint a gyermekek védőoltásával kapcsolatos tudnivalókat állítja a középpontba.

A NAP 2.0-val tovább erősödött a magyar agykutatás A NAP 2.0-val tovább erősödött a magyar agykutatás

A NAP 2.0-val tovább erősödött a magyar agykutatás

Bár a világjárvány miatt fél évvel meghosszabbodik a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) második ciklusa, a NAP 2.0, már javában folyik a NAP 3.0 előkészítése. Oberfrank Ferenc, a program igazgatója az Innotéka Magazinnak értékelte a NAP első két ciklusát, és tájékoztatott a harmadik előkészületeiről.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia új tagjai A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia új tagjai

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia új tagjai

A Magyar Tudományos Akadémia által 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2021. december 7-én kezdődött éves rendes közgyűlésén új tagokat választott szakosztályaiba. A testület idén rendes tagokkal nem gyarapodott, ugyanis a SZIMA-nak egyszerre csak hatvan olyan tagja lehet, aki nem töltötte be a hetvenedik életévét.

Aki felmérte a Világegyetemet – 100 éve hunyt el Henrietta S. Leavitt Aki felmérte a Világegyetemet – 100 éve hunyt el Henrietta S. Leavitt

Aki felmérte a Világegyetemet – 100 éve hunyt el Henrietta S. Leavitt

A 19. század vége felé a csillagászok egy – látszólag – megoldhatatlan nehézségbe, a csillagászati távolságok mérésének problémájába ütköztek. De aztán jött egy egyetemet sem végzett, elhivatott nő. Az általa felfedezett periódus-fényesség reláció pedig lehetővé tette a Világegyetem felmérését.

Globális éghajlati trendek, hazai kutatási kihívások – Videón a tudományünnepi program előadásai Globális éghajlati trendek, hazai kutatási kihívások – Videón a tudományünnepi program előadásai

Globális éghajlati trendek, hazai kutatási kihívások – Videón a tudományünnepi program előadásai

Az éghajlatváltozásokkal kapcsolatos kutatások határozták meg a 47. Meteorológiai Tudományos Nap programjának tematikáját. Az MTA Földtudományok Osztálya Meteorológiai Tudományos Bizottsága által szervezett tudományünnepi rendezvényen szó volt egyebek mellett új klímamodellezési megközelítésekről, az éghajlatváltozással kapcsolatos kármérséklésről, valamint a globális klímaforgatókönyvek regionális léptékű alkalmazhatóságáról is.

Korunk egészségügyének alapelvei: komplex hálózati rendszerek – A tudományünnepi rendezvény felvétele Korunk egészségügyének alapelvei: komplex hálózati rendszerek – A tudományünnepi rendezvény felvétele

Korunk egészségügyének alapelvei: komplex hálózati rendszerek – A tudományünnepi rendezvény felvétele

Az egészségügyi ellátórendszerről, a magán és az állami szolgáltatók együttéléséről, valamint a 21. századi kihívásokhoz alkalmazkodó egészségügyi ellátórendszerben a gyógyszerészet szerepéről is szó volt az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért tudományünnepi tanácskozásán. Az előadások cikkünkből megnézhetők az MTA YouTube-csatornáján.

Kutatóhálózat, Alumni Program, járvány – Freund Tamás a Kossuth Rádióban Kutatóhálózat, Alumni Program, járvány – Freund Tamás a Kossuth Rádióban

Kutatóhálózat, Alumni Program, járvány – Freund Tamás a Kossuth Rádióban

Az MTA elnökét az Akadémiának a járványban betöltött tanácsadói szerepéről, a középiskolásoknak indított Alumni Programról és a 2019-ben elcsatolt kutatóhálózat jövőjéről kérdezte Gimes Júlia a Magyar Tudomány Ünnepén. Cikkünkben a 2021. november 8-án készült teljes, a Kossuth Rádióban három részletben sugárzott hangfelvétel meghallgatható.

Nők a tudományban – közös nyilatkozattal zárult a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége (ANSO) konferenciája Nők a tudományban – közös nyilatkozattal zárult a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége (ANSO) konferenciája

Nők a tudományban – közös nyilatkozattal zárult a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége (ANSO) konferenciája

A 2021. november 18-19-én megtartott konferencia központi témája témája a női kutatók érvényesülése volt a tudományos életben, különös tekintettel a vezetői pozíciókra. Cikkünkben elérhető a most kiadott közös nyilatkozat szövege, mindkét nap előadásának videofelvétele, továbbá Bollobás Enikő, az MTA Nők a Tudományban Elnöki Bizottság vezetőjének előadása, valamint Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke köszöntője.

Játékelmélet – Videón a tanácskozás előadásai Játékelmélet – Videón a tanácskozás előadásai

Játékelmélet – Videón a tanácskozás előadásai

Hogyan használhatók fel a játékelméleti modellek az űrszemét eltávolításához, vagy éppen egy gyanúsított kihallgatásához? Egyebek mellett ez is kiderült a tudományünnepi rendezvényen, amelynek felvétele cikkünkből megnézhető az MTA YouTube-csatornáján.

A Nobel-díjas kapszaicinkutatások magyar gyökerei és kapcsolatai A Nobel-díjas kapszaicinkutatások magyar gyökerei és kapcsolatai

A Nobel-díjas kapszaicinkutatások magyar gyökerei és kapcsolatai

Kik és hogyan járultak hozzá idehaza azokhoz a tudományos eredményekhez, amelyekért idén két molekuláris biológusnak a Nobel-díjat ítélték oda? Ezt foglalta össze az mta.hu számára a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézete „Szolcsányi-iskolájának” négy professzora.

A járvány elleni védelem az egyén és a társadalom szintjén – videón Erdei Anna főtitkárhelyettes előadása a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című rendezvényen A járvány elleni védelem az egyén és a társadalom szintjén – videón Erdei Anna főtitkárhelyettes előadása a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című rendezvényen

A járvány elleni védelem az egyén és a társadalom szintjén – videón Erdei Anna főtitkárhelyettes előadása a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című rendezvényen

Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese köszöntőjével és tudományos előadásával kezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatához kapcsolódó kolozsvári konferencia az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében. Idén immár 20. alkalommal tartották meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című programsorozatot.

A pandémia árnyékában: mérhető társadalmi-gazdasági hatások és jövőbeli kilátások – Videón a Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság rendezvénye A pandémia árnyékában: mérhető társadalmi-gazdasági hatások és jövőbeli kilátások – Videón a Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság rendezvénye

A pandémia árnyékában: mérhető társadalmi-gazdasági hatások és jövőbeli kilátások – Videón a Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság rendezvénye

Hogy hatott a járvány a munkaerőpiaci folyamatokra, a kereskedelemre, a beruházásokra és a fogyasztásra? Mit tudunk előre jelezni matematikai modellekkel, és mit nem? Milyen lesz Magyarország 2050-re? Mit gondolnak a fiatalok a jövőről a pandémia árnyékában? Ezekre a kérdésekre is válaszoltak a tudományünnepi program előadói.

A természettudomány tanításának aktuális problémái – Videón az előadások és a kerekasztal-beszélgetés A természettudomány tanításának aktuális problémái – Videón az előadások és a kerekasztal-beszélgetés

A természettudomány tanításának aktuális problémái – Videón az előadások és a kerekasztal-beszélgetés

Melyek a természettudomány tanításának jellemző nemzetközi tendenciái és mi a helyzet e tekintetben Magyarországon? Milyen lehetőségek rejlenek az egységes természettudományi tanárképzésben? Hogyan tud hozzájárulni a természettudomány tanítása a gondolkodás fejlesztéséhez? E kérdéseket vizsgálták az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság tudományünnepi rendezvényének előadói. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetés felvétele cikkünkből elérhető az MTA YouTube-csatornáján.

A müon kölcsönhatásai: a titokzatos új erő keresésétől a vulkánok belsejének vizsgálatáig – A tudományünnepi előadások videón A müon kölcsönhatásai: a titokzatos új erő keresésétől a vulkánok belsejének vizsgálatáig – A tudományünnepi előadások videón

A müon kölcsönhatásai: a titokzatos új erő keresésétől a vulkánok belsejének vizsgálatáig – A tudományünnepi előadások videón

Létezik-e az ötödik erő és mire alkalmas a nagyenergiás fizika eszköztára? Ezekre a kérdésekre válaszoltak előadásaikban Fodor Zoltán fizikus, az MTA tiszteleti tagja, illetve Varga Dezső fizikus, a Lendület Innovatív Detektorfejlesztő Kutatócsoport vezetője. A két előadás felvétele cikkünkből elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

Nők a tudományban: Rejtett folyamatok és feltárt jelentések a humán tudományokban – Felvétel az előadásokról és a kerekasztal-beszélgetésről Nők a tudományban: Rejtett folyamatok és feltárt jelentések a humán tudományokban – Felvétel az előadásokról és a kerekasztal-beszélgetésről

Nők a tudományban: Rejtett folyamatok és feltárt jelentések a humán tudományokban – Felvétel az előadásokról és a kerekasztal-beszélgetésről

Hogyan alakult ki a késő rézkorban a mai önvezető járművek „prototípusa”? Milyen tudományformáló szerepe van a fordításnak? Milyen jelentősége volt a 13-14. században a magyar uralkodók Halics királya címének? Miként tűnik fel egy különös történelmi örökség az amerikai Dél prózairodalmában? E témákról beszéltek az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság tudományünnepi rendezvényének előadói. Az előadások és az azokat követő kerekasztal-beszélgetés felvétele cikkünkben megnézhető.

Magyar kutatók módszere visz közelebb egy világsikerű hazai fejlesztésű gyógyszer hatásmechanizmusának megértéséhez Magyar kutatók módszere visz közelebb egy világsikerű hazai fejlesztésű gyógyszer hatásmechanizmusának megértéséhez

Magyar kutatók módszere visz közelebb egy világsikerű hazai fejlesztésű gyógyszer hatásmechanizmusának megértéséhez

A cariprazine a magyar gyógyszerfejlesztés utóbbi évtizedeinek legsikeresebb alkotása. A Richter Gedeon terméke olyan antipszichotikum és antidepresszáns, amelyet az amerikai gyógyszerügyi hatóság (az FDA) is engedélyezett, így már egymilliárd dollár feletti forgalmat generál évente. Katona István és Keserű György Miklós kutatócsoportjai új felfedezése most közelebb vitt ahhoz, hogy megértsük, pontosan hogyan is hat ez a molekula az agyban.

A koronavírus-fertőzés hosszú távú hatásai – Videón a tudományünnepi konferencia A koronavírus-fertőzés hosszú távú hatásai – Videón a tudományünnepi konferencia

A koronavírus-fertőzés hosszú távú hatásai – Videón a tudományünnepi konferencia

Milyen hosszú távú szövődményei lehetnek a koronavírusnak? Mire figyeljünk, ha már felgyógyultunk a betegségből? Hogyan kerülhetjük el a maradandó károsodásokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ azok az orvosok, akik „A poszt-COVID-szindróma aktuális kérdései” címmel tartottak előadás-sorozatot a Magyar Tudomány Ünnepe keretében 2021. november 16-án az MTA Székház Dísztermében.

Fenntarthatóság az energetikában, környezetvédelem a pénzügyekben – Kandrács Csaba és Ifj. Chikán Attila előadása videón Fenntarthatóság az energetikában, környezetvédelem a pénzügyekben – Kandrács Csaba és Ifj. Chikán Attila előadása videón

Fenntarthatóság az energetikában, környezetvédelem a pénzügyekben – Kandrács Csaba és Ifj. Chikán Attila előadása videón

Milyen kapcsolat van a pénzügyi rendszer és a természeti környezet között? Hogyan jelennek meg a fenntarthatósági szempontok a vállalati stratégiákban? Egyebek mellett ezekről beszélt tudományünnepi előadásában Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Ifj. Chikán Attila közgazdász. Előadásaik felvétele cikkünkből elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

Mit értek el, és mit nem értek el Glasgow-ban a mind veszélyesebb klímaváltozás elkerülése érdekében?
Mit értek el, és mit nem értek el Glasgow-ban a mind veszélyesebb klímaváltozás elkerülése érdekében?

Mit értek el, és mit nem értek el Glasgow-ban a mind veszélyesebb klímaváltozás elkerülése érdekében?

2021. november 13-án véget ért a globális éghajlatváltozással foglalkozó glasgow-i világtalálkozó. Az országok magas rangú politikai vezetőinek részvételével kezdődő esemény első napjainak nagy médianyilvánosságát a sokszor zárt ajtók mögött zajló és rendkívül sok résztémát érintő tárgyalások követték. A közel kétszáz delegáció által folytatott egyeztetések során bizonyos ügyekben történt előrelépés, de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e veszélyes folyamat még kellő időben való megfékezéséhez. Faragó Tibor egyetemi tanár (MTA Földtudományok Osztálya) összefoglalója.

Honnan érkezhet a koronavírus utódja – és hogyan készüljünk fel rá? Az előadások felvétele videón Honnan érkezhet a koronavírus utódja – és hogyan készüljünk fel rá? Az előadások felvétele videón

Honnan érkezhet a koronavírus utódja – és hogyan készüljünk fel rá? Az előadások felvétele videón

Vuhanban megrebbenti a szárnyát egy denevér, és pár hónap múlva országokat zárnak le – akár így is aktualizálhatjuk a „pillangóhatásról” szóló, Edward Lorenznek tulajdonított idézetet. De vajon milyen újabb kórokozók várakoznak a holnap kivágandó esőerdők mélyén vagy a trópusi állatpiacok zsúfolt zugaiban? És mit tehetünk annak elkerülésére, hogy a koronavírus után egy újabb, gyorsan terjedő jövevénnyel kössünk nem várt szorosabb ismeretséget? E kérdésekre is válaszolt Kemenesi Gábor és Földvári Gábor biológus. Tudományünnepi előadásuknak az MTA YouTube-csatornáján közzétett felvétele cikkünkben elérhető.

Vakcinák és a Covid-19-sztori – Pardi Norbert tudományünnepi előadása videón Vakcinák és a Covid-19-sztori – Pardi Norbert tudományünnepi előadása videón

Vakcinák és a Covid-19-sztori – Pardi Norbert tudományünnepi előadása videón

Karikó Katalin munkatársaként Pardi Norbert fontos szerepet játszott abban, hogy százmilliók kaphassák meg a koronavírus elleni új generációs vakcinát. Hogyan született meg az mRNS-technológia , és miként fejlesztették ki azokat a különleges nanorészecskéket, melyek segítenek célba juttatni a vírus elleni genetikai üzenetet? Van-e továbblépés? Készülnek-e más vírusok, sőt, a rák elleni vakcinák? A tudományünnepi előadás felvétele cikkünkből elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

A 4. hullám kezelésében az oltások mellett a vírusellenes gyógyszereknek is nagy jelentősége van A 4. hullám kezelésében az oltások mellett a vírusellenes gyógyszereknek is nagy jelentősége van

A 4. hullám kezelésében az oltások mellett a vírusellenes gyógyszereknek is nagy jelentősége van

Ha valami csoda folytán az oltatlanok még ma felvennék a koronavírus elleni vakcinát, akkor is 3-5 hétig tartana a védettségük kialakulása. A gond az, hogy nagyjából ekkorra várható a 4. hullám tetőzése. Ezért a 4. hullámban az oltások mellett nagy jelentősége van a vírusellenes készítmények alkalmazásának. Ezt Keserű György Miklós akadémikus, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője mondta november 11-én a Magyar Tudomány Ünnepe Tudomány és Parlament című rendezvényén.

Kémiai folyamatok és lehetőségek a budapesti levegőminőség és éghajlat alakításában – felvételen Salma Imre légkörkémikus előadása Kémiai folyamatok és lehetőségek a budapesti levegőminőség és éghajlat alakításában – felvételen Salma Imre légkörkémikus előadása

Kémiai folyamatok és lehetőségek a budapesti levegőminőség és éghajlat alakításában – felvételen Salma Imre légkörkémikus előadása

A világ népességének fele nagyvárosokban él, vagyis csaknem 4 milliárd ember életminőségét határozzák meg alapvetően a köznyelvben – tévesen – szálló pornak nevezett aeroszol részecskék, amelyek fontos szerepet játszanak a városi légszennyezettséget alakító folyamatokban. Milyen tényezők hatnak a levegő minőségére? Milyen klimatikus viszonyokra számíthatunk a jövőben Budapesten? E kérdésekre is válaszolt Salma Imre légkörkémikus tudományünnepi előadásában, amelynek felvétele cikkünkben megnézhető.

Genomszerkesztés – végtelen lehetőségek társadalmi és jogi kihívásokkal – videón az esti előadások Genomszerkesztés – végtelen lehetőségek társadalmi és jogi kihívásokkal – videón az esti előadások

Genomszerkesztés – végtelen lehetőségek társadalmi és jogi kihívásokkal – videón az esti előadások

„A biológiai olló kétélű fegyver” – ezzel a találó mondattal foglalhatnánk össze a genomszerkesztés körül kialakult szakmai és társadalmi vitát. Akit érdekel, hogy milyen messzire jutottunk a lepényhalgénnel felturbózott paradicsomtól, és mik a genomszerkesztés valódi dilemmái, annak jó szívvel ajánlhatjuk Balázs Ervin és Gócza Elen előadásait, melyek felvétele cikkünkben elérhető.

Csillagközi vegyi üzemek és az űrfizika titkai – A tudományünnepi program előadásai videón Csillagközi vegyi üzemek és az űrfizika titkai – A tudományünnepi program előadásai videón

Csillagközi vegyi üzemek és az űrfizika titkai – A tudományünnepi program előadásai videón

Örömmel, félelemmel vagy rezignált nyugalommal fogadjuk, ha újabb szerves molekulát találnak az űrben? Tarczay György előadásából megtudhattuk, hogy az űrben kicsit máshogy működnek a kémiai folyamatok, mint ahogy földi lombikjainkban megszokhattuk. Timár Anikó pedig arról igyekezett meggyőzni a hallgatóságot, hogy az űrfizikai tudás gyarapításához érdemes közelről megnézni egy üstökösmagot. Az előadások felvétele cikkünkben elérhető.

„Szervező lángész és végrehajtó” – videón Csorba László előadása a 2025-ben bicentenáriumát ünneplő Akadémia alapítójáról és kultuszáról „Szervező lángész és végrehajtó” – videón Csorba László előadása a 2025-ben bicentenáriumát ünneplő Akadémia alapítójáról és kultuszáról

„Szervező lángész és végrehajtó” – videón Csorba László előadása a 2025-ben bicentenáriumát ünneplő Akadémia alapítójáról és kultuszáról

Csorba László történész, az MTA doktora a mitikus, tévedhetetlen héroszként az emberekben élő Széchenyiről, valamint a történettudomány által felrajzolt alakjáról is beszélt az Akadémia és Könyvtára 200 éves Évfordulójának Megünneplését Előkészítő Elnöki Bizottság tudományünnepi tanácskozásán.

A szép, a rossz és a fenntartható – Szathmáry Eörs előadása videón A szép, a rossz és a fenntartható – Szathmáry Eörs előadása videón

A szép, a rossz és a fenntartható – Szathmáry Eörs előadása videón

A küszöbön álló klímakatasztrófa és a szemünk előtt zajló ökológiai válság összeomlással fenyegeti az emberi civilizációt. Az időjárás szélsőségesebbé válását már érezzük, a fajok száma drámaian csökken, a világárvány pedig maga a hétköznapi realitás. Hogyan tudnánk megállítani ezt a rossz irányba tartó folyamatot? Tartható-e a mai életszemléletünk és gazdasági rendszerünk? Milyen lehetőségei vannak a döntéshozóknak ebben a hihetetlenül bonyolult globális rendszerben? Ilyen és ehhez hasonló (lét)kérdéseket feszeget tudományünnepi előadásban Szathmáry Eörs, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke. Az előadás felvétele elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

A COVID-19-krízis gazdasági hatásai és világgazdasági összefüggései – hosszabb távú kilátások – Halmai Péter előadása videón A COVID-19-krízis gazdasági hatásai és világgazdasági összefüggései – hosszabb távú kilátások – Halmai Péter előadása videón

A COVID-19-krízis gazdasági hatásai és világgazdasági összefüggései – hosszabb távú kilátások – Halmai Péter előadása videón

Kevesen vannak, akiket a koronavírus-járvány így vagy úgy ne érintett volna gazdaságilag. Milyen nagy léptékű gazdasági folyamatokra számíthatunk a jövőben? Lesznek-e még gazdasági sokkok a járvány következtében? És mit tehet ellenük a gazdaságpolitika? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járta körül tudományünnepi előadásban Halmai Péter. Az előadás felvétele cikkünkben elérhető.

A most zajló klímatárgyalások tétje és kritikusabb témái: tudósítás Glasgow-ból A most zajló klímatárgyalások tétje és kritikusabb témái: tudósítás Glasgow-ból

A most zajló klímatárgyalások tétje és kritikusabb témái: tudósítás Glasgow-ból

2021. október 31-én megkezdődött a globális éghajlatváltozással foglalkozó újabb ENSZ-konferencia a skóciai Glasgow-ban. Már a napirend elfogadása sem ment könnyen. November első két napján mások mellett António Guterres ENSZ-főtitkár és David Attenborough drámai hangvételű beszéde hangzott el az emberi társadalmakat, az élővilágot fenyegető veszélyről és a sürgős cselekvés szükségességéről. Faragó Tibor egyetemi tanár, aki majdnem két évtizedig képviselte Magyarországot a klímatárgyalásokon, most az mta.hu-nak foglalta össze a tanácskozás elején történteket.

Az addikciós magatartások motivációs háttere: az alkoholhasználattól a videójátékokig – az előadások felvétele cikkünkben elérhető Az addikciós magatartások motivációs háttere: az alkoholhasználattól a videójátékokig – az előadások felvétele cikkünkben elérhető

Az addikciós magatartások motivációs háttere: az alkoholhasználattól a videójátékokig – az előadások felvétele cikkünkben elérhető

Milyen eredményei vannak az alkoholhasználattal kapcsolatos kutatásoknak és milyen veszélyeket rejt magában a túlzott internet- és digitálismédia-használat? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestek választ a Magyar Tudomány Ünnepe csütörtök esti kiemelt programjának előadói, Demetrovics Zsolt klinikai szakpszichológus és Darnai Gergely pszichológus. Az előadások felvétele cikkünkben elérhető.

Komolyra fordult a klímaváltozás – a legfrissebb IPCC-klímajelentés üzenete Komolyra fordult a klímaváltozás – a legfrissebb IPCC-klímajelentés üzenete

Komolyra fordult a klímaváltozás – a legfrissebb IPCC-klímajelentés üzenete

Nem is tarthatott volna alkalmasabb pillanatban előadást az Akadémián Bartholy Judit klímakutató, mint éppen a glasgow-i klímacsúcs alatt. Mire lehet elég a párizsi megállapodás? Elkerülhető-e a globális klímakatasztrófa? És mit érzünk meg ebből mi itt, a Kárpát-medencében a következő évtizedekben? A november 3-án elhangzott tudományünnepi előadás felvétele cikkünkben elérhető.

Veszprémben indult hivatalosan is útjára a Középiskolai MTA Alumni Program – Film és képek az eseményről Veszprémben indult hivatalosan is útjára a Középiskolai MTA Alumni Program – Film és képek az eseményről

Veszprémben indult hivatalosan is útjára a Középiskolai MTA Alumni Program – Film és képek az eseményről

A veszprémi Lovassy László Gimnázium adott helyet a Magyar Tudományos Akadémia új, középiskolásokat célzó programja 2021. október 15-én tartott hivatalos megnyitójának. Freund Tamás MTA-elnök – aki maga is ebbe a gimnáziumba járt – és Schultz Zoltán igazgató köszöntőjét követően négy, ma kutatóként dolgozó öregdiák mesélt a gimnazistáknak a kutatóélet izgalmairól.

A nemzetközi klímapolitikai együttműködés öt évtizede távol áll a sikertörténettől A nemzetközi klímapolitikai együttműködés öt évtizede távol áll a sikertörténettől

A nemzetközi klímapolitikai együttműködés öt évtizede távol áll a sikertörténettől

Az ENSZ 2021. október 31. és november 12. között tartja 26. klímaváltozási konferenciáját a skóciai Glasgow-ban. Faragó Tibor környezetkutatással és környezetpolitikával foglalkozó szakértőként a kezdetektől fogva követi az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokat. Csaknem húsz évig képviselte Magyarországot szakmai főtárgyalóként az éghajlatváltozással foglalkozó találkozókon, de megfigyelőként részt vett a 2015. évi párizsi tárgyalásokon is. Nemrégiben megjelent tanulmányában összefoglalta az elmúlt közel öt évtized klímatudományi és klímapolitikai együttműködésének főbb globális és hazai fejleményeit, illetve tanulságait.

A Nemzeti Agykutatási Program a teljes magyar tudományosság hasznára vált – interjú Acsády Lászlóval A Nemzeti Agykutatási Program a teljes magyar tudományosság hasznára vált – interjú Acsády Lászlóval

A Nemzeti Agykutatási Program a teljes magyar tudományosság hasznára vált – interjú Acsády Lászlóval

2021 novemberének végén, négy év után zárul a Nemzeti Agykutatási Program második ciklusa. Ebben az időszakban 6,5 milliárd forint állt rendelkezésre a magyar idegtudományi és a kapcsolódó élettudományi kutatások támogatására. Acsády Lászlót, a programban központi szerepet játszó Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpont igazgatóhelyettesét, a NAP alapkutatási elnökét kértük meg, hogy értékelje az agykutatási program eredményeit: milyen pozíciót vívott ki magának a magyar agykutatás a világban?

Nekünk (feltárt) Mohács kell Nekünk (feltárt) Mohács kell

Nekünk (feltárt) Mohács kell

A mohácsi csata egyértelműen a legismertebb magyar történelmi események egyike. Alapvetően meghatározta a középkori Magyar Királyság sorsát. Azt gondolhatnánk, egy ilyen alapvető, tankönyvi adatról már mindent tudunk, de ez távolabb nem is állhatna a valóságtól. Nincs konszenzus sem a csata pontos helyszínéről, sem az elvesztéséhez vezető okokról. Két kutatóval, egy hadtörténésszel és egy hadirégésszel vizsgáljuk meg, hogy miért vett új lendületet a mohácsi csata kutatása az elmúlt években.

Ősi klímaváltozás a laborasztalon Ősi klímaváltozás a laborasztalon

Ősi klímaváltozás a laborasztalon

A földtörténet egyik legmarkánsabb ugrásszerű éghajlatváltozását, az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték újszerű módon, laboratóriumi kísérletek és számítógépes szimulációk együttes alkalmazásával magyar fizikusok és geológusok. A Nature folyóiratcsaládhoz tartozó Scientific Reportsban megjelent eredményeik új megvilágításba helyezhetik a 34 millió évvel ezelőtt bekövetkező, az élővilágot is sújtó, ősi klimatikus esemény ok-okozati összefüggéseit, s ezzel elősegíthetik a napjainkban zajló gyors klímaváltozás dinamikájának megértését is.

Tehetségtámogatás a tudományban Tehetségtámogatás a tudományban

Tehetségtámogatás a tudományban

A Magyar Tudományos Akadémia küldetésének megfelelően arra törekszik, hogy hozzájáruljon a tudománybarát társadalom és közgondolkodás elősegítéséhez, egyúttal a tudomány világa felé fordítsa a kutatói pálya iránt fogékony, érdeklődő fiatalokat – mondta Kollár László Péter főtitkár az MTA Székházban tartott Budapest Talent Summit nevű kétnapos konferencia megnyitóján.

Az új Széchenyi-díjasokat köszöntötték Az új Széchenyi-díjasokat köszöntötték

Az új Széchenyi-díjasokat köszöntötték

Hagyomány immár, hogy Orbán Viktor miniszterelnök díszvacsorán látja vendégül a Széchenyi-díjas tudósokat, hogy együtt emlékezzenek meg a Magyar Tudományos Akadémia alapítójáról, Széchenyi Istvánról a Pesti Vigadóban. Az idei rendezvényt két év szünet után, Széchenyi születésének 230. évfordulóján tartották meg vezető kutatók és kormánytagok részvételével.

Felmérés a 45 év alatti kutatók helyzetéről Felmérés a 45 év alatti kutatók helyzetéről

Felmérés a 45 év alatti kutatók helyzetéről

A Fiatal Kutatók Akadémiája az MTA Könyvtár, az ELKH KRTK és a Corvinus Egyetem munkatársaival együttműködve, a TÁRKI közvéleménykutató segítségével 2021. szeptember 6. és október 8. között „Fiatalok az akadémiai pályán” címmel kérdőíves felmérést végez.

Lehet-e Európa globális vezető az emissziócsökkentés területén? – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizennegyedik ülése videón Lehet-e Európa globális vezető az emissziócsökkentés területén? – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizennegyedik ülése videón

Lehet-e Európa globális vezető az emissziócsökkentés területén? – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizennegyedik ülése videón

Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésére irányuló európai tervekről és magyarországi hatásaikról beszélt az MTA Világgazdasági Tudományos Tanácsának legutóbbi ülésén Felsmann Balázs, a BCE Vezetés és Stratégia Tanszék vezetője, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa. Az előadásról és az azt követő vitáról készült felvétel az mta.hu-n.

Átadták a 2021-es Pedagógus Kutatói Pályadíjakat Átadták a 2021-es Pedagógus Kutatói Pályadíjakat

Átadták a 2021-es Pedagógus Kutatói Pályadíjakat

Energiatermelés és éghajlatváltozás kapcsolata, a nyelvi agresszió természetrajza, számítógéppel segített kísérletek – változatos témák és sokszínűség jellemezte a győztes pályaműveket. Tizenkét kutató pedagógus munkáját ismerte el az Akadémia.

„Bolyaisok” – Bajtay Zsuzsa immunológus „Bolyaisok” – Bajtay Zsuzsa immunológus

„Bolyaisok” – Bajtay Zsuzsa immunológus

A dendritikus sejt terápia fejlesztése során is új lehetőségeket nyithatnak azok az eredmények, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj nyerteseként ért el Bajtay Zsuzsa immunológus, az ELTE TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszékének professzora. Kutatásai bemutatásával zárjuk cikksorozatunkat azokról a Bolyai-ösztöndíjasokról, akik az ösztöndíj támogatásának is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – az ösztöndíj kuratóriumának munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Tudományról három percben – a FameLab döntője videón Tudományról három percben – a FameLab döntője videón

Tudományról három percben – a FameLab döntője videón

Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.

Magyar akadémikus az UNESCO tudományos tanácsában Magyar akadémikus az UNESCO tudományos tanácsában

Magyar akadémikus az UNESCO tudományos tanácsában

Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt a következő három évben javaslatokat fog tenni az UNESCO főtitkárának a nemzetközi alapkutatások összehangolása érdekében. Interjúnkban Szathmáry Eörs elmondta, hogy az alapkutatás megerősítésére talán még sosem volt akkora szükség, mint a jelenlegi és a közelgő világjárványok idején.

Főhajtás az Akadémia alapítójának emléke előtt Főhajtás az Akadémia alapítójának emléke előtt

Főhajtás az Akadémia alapítójának emléke előtt

Koszorúzással és emléküléssel tisztelegtek Széchenyi István életműve előtt születésének 230. évfordulója alkalmából. A Széchenyi Társaság hagyományos akadémiai ünnepségén Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke a „legnagyobb magyar” tetteit méltatva arról beszélt: Széchenyi azáltal emelkedett ki kortársai közül, hogy a jövőbe tekintett.

A Bolyai-ösztöndíj a megújulásra képes állandóságot képviseli a kutatók számára A Bolyai-ösztöndíj a megújulásra képes állandóságot képviseli a kutatók számára

A Bolyai-ösztöndíj a megújulásra képes állandóságot képviseli a kutatók számára

Akadémiai támogatás egy kutatói generáció legkiválóbb képviselőinek továbblépéséhez – ez az MTA negyedszázados, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Az MTA hagyományos Bolyai-napján a 169 nyertes pályázón belül külön köszöntötték a támogatást immár másodszor elnyerő 32 kutatót és azokat is, akik a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kaptak. Az ösztöndíj jelentőségét növeli, hogy összege az idén elnyert pályázatok esetében 2022. január 1-jétől az eddigi 124 500 forint helyett 250 000 forintra emelkedik. Az mta.hu tudósítása az ünnepségről videóval és képgalériával.

A tudományosan megalapozott oktatáshoz járul hozzá az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja  A tudományosan megalapozott oktatáshoz járul hozzá az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja

A tudományosan megalapozott oktatáshoz járul hozzá az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja

A személyre szabott tanulás szolgálatába állított digitális technológiák, innovatív pedagógiai eszközök, problémamegoldó tevékenységen alapuló nyelvoktatás, a tanulási kudarcok megelőzése a tanulási környezet átalakításával – néhány kutatási téma azok közül, amelyeket összesen 199 millió forinttal támogat az Akadémia a 2021-ben új névvel és új tartalommal kiírt, korábban Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programként ismertté vált pályázatán. Az idei húsz nyertes pályázót köszöntve Freund Tamás, az MTA elnöke az Akadémiának a tudományosan megalapozott, a készségek fejlesztését, a korszerű ismeretek átadását és széles körű általános műveltséget egyaránt kínáló oktatási rendszer iránti elkötelezettségét hangsúlyozta.

Freund Tamás interjúja a Magyar Hangnak Freund Tamás interjúja a Magyar Hangnak

Freund Tamás interjúja a Magyar Hangnak

Sikeresebben működne a kutatói szektor, ha Eötvös Loránd Kutatási Hálózat visszakerülne az MTA költségvetési fejezetébe, önálló alfejezetként – nyilatkozta a Magyar Hangnak Freund Tamás. A Magyar Tudományos Akadémia elnökével augusztus végén készült interjút a lap engedélyével közli az mta.hu.

Oberfrank Ferenc az Innotéka magazinban Oberfrank Ferenc az Innotéka magazinban

Oberfrank Ferenc az Innotéka magazinban

„A magyar tudományos közösségnek saját közvetlen szakterületi és karriercéljai követése mellett jobban figyelembe kell vennie a kormányzat vízióját, a jelentkező kihívásokat és az ország geopolitikai lehetőségeit” – nyilatkozta az Innotéka magazinnak Oberfrank Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi igazgatója. Az akadémiai vezető szerint nemzeti érdek, hogy a kutatási hálózat megőrizze, növelje kiválóságát, integritását, igazolja létjogosultságát.

„Bolyaisok” – Molnár György pedagógus, oktatáskutató, mérnöktanár „Bolyaisok” – Molnár György pedagógus, oktatáskutató, mérnöktanár

„Bolyaisok” – Molnár György pedagógus, oktatáskutató, mérnöktanár

Hogyan lehet a tanítási-tanulási folyamatba úgy bevonni a hallgatókat, hogy az előadás alatt használják a mobiltelefonjukat, de a figyelmük végig fennmaradjon? Milyen eszközök és technológiák segítségével motiválhatók a fiatal generációk, a digitális nemzedékhez tartozó diákok? Hogyan tehető hatékonyabbá a tanulás, hogyan érhetünk el jobb eredményeket? Ezekre a kérdésekre keresett választ az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával Molnár György, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki Pedagógia Tanszékének docense. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.

Az MTA elnökének állásfoglalása a COVID-19-járvány negyedik hullámával és a harmadik oltás szükségességével kapcsolatban Az MTA elnökének állásfoglalása a COVID-19-járvány negyedik hullámával és a harmadik oltás szükségességével kapcsolatban

Az MTA elnökének állásfoglalása a COVID-19-járvány negyedik hullámával és a harmadik oltás szükségességével kapcsolatban

A környező országok mellett már itthon is elkezdett emelkedni a koronavírus delta-variánsával fertőzöttek száma. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szakértők szakmai véleménye alapján javaslatokkal kívánja segíteni Magyarország Kormányának, szakembereinek és állampolgárainak a felkészülését a negyedik hullámra és megküzdését a COVID-19-járvánnyal.

A globális felmelegedésért túlnyomórészt az ember felel – Bartholy Judit az IPCC-jelentésről a Szigmában A globális felmelegedésért túlnyomórészt az ember felel – Bartholy Judit az IPCC-jelentésről a Szigmában

A globális felmelegedésért túlnyomórészt az ember felel – Bartholy Judit az IPCC-jelentésről a Szigmában

Ha a globális átlaghőmérséklet emelkedése túllépi az 1,5-2 Celsius-fokot, a Föld klímája visszafordíthatatlanul kibillen a jelenlegi stabil állapotából, ezért gyors és intenzív cselekvésre van szükség. Egyebek mellett erről beszélt Bartholy Judit klimatológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára, az MTA doktora a Szigma – a holnap világa 2021. augusztus 10-i adásában a napokban megjelent IPCC-jelentés kapcsán.

IPCC-jelentés: a klímaváltozás egyre gyorsabb, és minden régiót sújt IPCC-jelentés: a klímaváltozás egyre gyorsabb, és minden régiót sújt

IPCC-jelentés: a klímaváltozás egyre gyorsabb, és minden régiót sújt

Az ENSZ kormányközi klímaváltozással foglalkozó tanácsadó testülete (IPCC) kiadta a hatodik értékelő jelentését az éghajlatváltozásról. Ilyen átfogó tanulmányt legutóbb nyolc éve jelentettek meg. A jelentés megállapításaiban (sajnos) semmi meglepő nincs, az általa lefestett jövő pedig egyre aggasztóbb: a tudósok minden régióban, a teljes éghajlati rendszerben regisztrálják a változást, és e változások sokasága évezredek óta példátlan. Már eddig is történtek olyan változások, amelyek évszázadokon vagy évezredeken keresztül visszafordíthatatlanok maradnak.

Bolyongás a matematikában és határán. Laczkovich Miklós interjúja Lovász Lászlóval a Magyar Tudományban Bolyongás a matematikában és határán. Laczkovich Miklós interjúja Lovász Lászlóval a Magyar Tudományban

Bolyongás a matematikában és határán. Laczkovich Miklós interjúja Lovász Lászlóval a Magyar Tudományban

A közelmúltban Lovász Lászlónak, az MTA korábbi elnökének ítélték oda a matematikusok legjelentősebb szakmai elismerésének számító Abel-díjat. Ebből az alkalomból készített vele interjút Laczkovich Miklós akadémikus, az MTA Matematikai Tudományok Osztályának elnöke. A Magyar Tudomány című folyóirat augusztusi számában megjelent beszélgetés bepillantást nyújt Lovász László kutatói pályájába, felidézve annak legjelentősebb eredményeit is.

Ahol kertészkedő mormoták gondozzák a magbankot Ahol kertészkedő mormoták gondozzák a magbankot

Ahol kertészkedő mormoták gondozzák a magbankot

A magbankok hallatán a legtöbben a rendszerint a föld alá épített, bunkerszerű betonerődökre gondolnak, amelyek általában északon, az isten háta mögött őrzik a földi flóra ember számára legfontosabb növényfajainak magjait valamilyen globális kataklizmára készülve. Pedig magbankok természetes úton is létrejönnek a világ minden pontján, mégpedig ugyancsak a föld alatt. A Lendület Vegetáció- és Magbank Dinamikai Kutatócsoport részben e magbankokat kutatja, hiszen fontos szerepük lehet a jövőben a sérült gyepek regenerációjában. A kutatócsoport vezetőjével, Valkó Orsolyával készített beszélgetésünk során szó esett a kazah mormotákról és a hortobágyi bombatölcsérekről is.