Utak a Széchenyi térre - Akadémikusi életútinterjúk

Hogyan lett a szerbiai kisváros többnyelvű közegében felnőtt, eredetileg matematika–fizika szakos tanárként végzett fiatalemberből nyelvész, akadémiai intézetigazgató és egyetemi tanszék alapítója? Milyen útkeresések jellemezték, és milyen ideológiai hatások érték a nyelvészetet a múlt század második felében? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amely nem sokkal halála előtt készült a 2020-ban elhunyt Kiefer Ferenccel.

Hogyan lett egy papnak szánt hegyaljai fiúból történészhallgató, miként élte meg egyetemistaként Debrecenben 1956 őszét, milyen volt a kádári konszolidáció egy vidéki egyetemen, és miért cserélte a magát baloldali, vallásos embernek tartó akadémikus néhány évre a katedrát a parlamenti patkóra – egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amelyben az agrár- és társadalomtörténész Orosz István idézte fel élete és szakmai pályafutása meghatározó állomásait.

Hogyan került egy fiatal magyar botanikus Kuba, Mexikó és Kelet-Afrika isten háta mögötti vidékeire, és milyen kutatásokat végzett ott, ahol előtte nemhogy kutató, de még ember sem nagyon járt? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amelyben Borhidi Attila akadémikus idézte fel élete és kutatói pályája legemlékezetesebb állomásait.

Hogyan változtatta meg egy fiatal pedagógus életét egy virágcsokros küldönc megjelenése, és milyen haszna származott mindebből a magyarországi szociológiának? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amelyben Huszár Tibor akadémikus idézte fel élete és kutatói pályája legemlékezetesebb állomásait. A 2019-ben elhunyt tudóssal készített interjúból egyebek mellett az is kiderül, hogy milyen volt az ötvenes évek elején külföldi egyetemistának lenni Moszkvában, és megelevenedik a magyarországi szociológia hőskora is.

Végzős egyetemistaként nyolc állásajánlata volt, de végül a Központi Fizikai Kutató Intézetet választotta. Hogyan került ezután a múlt század hatvanas éveinek közepén először a svéd nukleáris kutatás központjába, majd nem sokkal később a Szovjetunióba, a dubnai Egyesített Atomkutató Intézetbe immár vezető beosztásba? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amelyben Kroó Norbert, a szilárdtest-fizika, az optika és a neutronfizika területének nemzetközileg elismert tudósa idézte fel élete és szakmai pályafutása meghatározó állomásait.

Hogyan lett egy egy orvosi pályára készülő, aztán közgazdaságtant tanuló, majd könyvszerkesztői kitérőt tévő fiatalember professzor egy afrikai egyetemen? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amelyben a fejlődéskutatás nemzetközi hírű magyar művelője, Szentes Tamás idézte fel élete és szakmai pályafutása meghatározó állomásait.

Milyen hatással volt az idegtudományra és egyúttal egy magyar kutató személyes pályájára is egy amerikai kutatócsoport karácsonyi partija közben bemutatott agymintavételi módszer? Hogyan járult hozzá ez az eljárás az az agy kémiai feltérképezéséhez? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből.

Kik és hogyan alakították a számítástechnika „hőskorában” idehaza az informatikai kutatásokat? Miként próbálták a fejlett nyugati ipari országokat a szocialista tömb államaitól elválasztó technológiai szakadékot áthidalni a magyar szakemberek? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből.

Milyen „szellemi dőzsölés” folyt az Eötvös Collegiumban 1948 és 1950 között? Milyen nehézségekkel kellett egy tankönyvírónak a múlt század hatvanas éveiben megbirkóznia? Mit jelent valójában az „arany középút” kifejezésünk? Minderről szó esik az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részében.

„Egy hosszabb interjúban elevenítsék fel életük és kutatói pályájuk meghatározó állomásait” – ezzel a kéréssel fordult Lovász László, az MTA elnöke néhány, az elmúlt évtizedekben saját tudományterületén meghatározó akadémikushoz egy 2016 őszén írt levélben. A beszélgetések szerkesztett változatát folytatásban közli az mta.hu. A sorozatot a Simai Mihály közgazdásszal, az MTA rendes tagjával készített interjú nyitja.