Felvételek a 2022-es tudományünnepi előadásokról, tanácskozásokról
Változó jelen – változó jövő
A Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság konferenciája két szekcióban foglalkozott egyrészt a jelen egyes jellemzőivel, másrészt a formálódó jövő előrejelzésével. A Változó jelen szekció fő témakörei a KSH népszámlálással kapcsolatos munkálatai, a hazai áfacsalások mérése és főbb mérési eredményei, valamint a hazai pénzügyi rendszer jellemzői, az egyetemek vállalkozói képessége, a fenntarthatóság és a jóllét menedzselésének kérdései voltak. A Változó jövő szekció a jövőnket érintő aktuális kérdések kapcsán foglalkozott a hazai népesség jellemzőinek, a társadalom és a gazdaság jövőjének előrejelzésével, a körforgásos gazdaság és az önvezető autó megvalósításával, valamint a V4-országok lehetséges fenntartható innovációs stratégiai útjaival.
https://www.youtube.com/watch?v=RyUfqANR42c
Paradigmaváltás a mezőgazdasági biotechnológiában
A tudományünnepi rendezvényen bemutatták az agrár- és élelmiszer-biotechnológiai nemzeti laboratórium stratégiáját. Szó volt új, antibiotikumnak nem minősülő antibakteriális anyagokról, amelyek probiotikumként és hozamfokozók kiváltására is alkalmazható, formulázott termékek előállítását eredményezik. Olyan, emlősállatok és baromfi precíziós nemesítésére alkalmas célzott mutációs technológiáról, amellyel a hazai mezőgazdaság és orvosbiológiai alkalmazások igényeit kielégítő, génszerkesztett sejttenyészeteket, embriókat és prototípusegyedeket lehet létrehozni. Valamint olyan, már meglévő génszerkesztési technológiákról, amelyek adaptálhatók a burgonyára, a kalászosokra és a kukoricára a kórokozókkal és a környezeti behatásokkal (pl. szárazság) szemben ellenálló prototípusok és alapanyagok kialakítása érdekében.
https://www.youtube.com/watch?v=qbh8sDscyFc
A fenntarthatóság társadalmi feltételei
A fenntartható fejlődés kihívása átfogó társadalmi változást igényel. A „kormányzás zöldítése” mellett fontos feltárni a társadalmi egyenlőtlenségek és a környezeti fenntarthatóság összefüggéseit, valamint nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi társadalom, a közösségek állapotára, ellenálló és megújulóképességére. Ehhez kapcsolódóan érdemes összegyűjteni a fenntartható fejlődés kihívásaival kapcsolatos állampolgári ötleteket és javaslatokat, melyek elemzése alapján jellegzetes csoportok különíthetők el az európai társadalmakban.
https://www.youtube.com/watch?v=vIGnlgtBmys
Az ukrajnai háború és várható következményei
Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya interdiszciplináris konferencia keretében vizsgálta az ukrajnai konfliktust és várható következményeit. Az előadók világpolitikai összefüggésben elemezték az ukrajnai háborút, s választ kerestek arra, hogy a háború miképpen érinti a jövő gazdaságát, a világ és hazánk biztonságpolitikai helyzetét, napjaink nemzetközi jogrendjét, megvitatták továbbá a háborús dezinformáció szerepét az ukrajnai konfliktusban, valamint a háborús cselekményekért való felelősségre vonás lehetőségeit.
https://www.youtube.com/watch?v=AELnDcGJCCs
A mesterséges intelligencia és a magyar nyelv
A modern társadalmakban a kommunikáció döntő módon digitális eszközökkel, digitális módon történik. Az elmúlt néhány évben elterjedt egy új technológia, amely látványos fejlődést eredményezett a digitális világ szinte minden területén: a neurális hálók megjelenésével a nyelvtechnológia is megkérdőjelezhetetlenül a digitális kommunikáció mindennapi eszköztárának részévé vált. A rohamosan fejlődő kutatási háttérnek hála a tudományág lehetőségei még messze nincsenek kimerítve. Mivel a fejlesztési trendeket főként a globális technológiai cégek (Google, Microsoft, Amazon stb.) szabják meg, és ezek elsősorban az angol nyelvet célozzák, a digitális szolgáltatások, amelyek egyébként az okostelefon jóvoltából tömegekhez jutnak el, nyelvi támogatás hiányában nem használhatók a magyarra. Másfelől az új kutatási paradigma számos új alkalmazási és kutatási lehetőséget rejt magában. Így a NYTK Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjában zajló munkálatok során egyszerre cél a már meglévő eszközök és módszerek adaptálása a magyarra és az új kutatási lehetőségek feltérképezése is.
https://www.youtube.com/watch?v=t5RuNT3SXvk
A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében
Vajon meddig élvezhetjük a négy évszakot a Kárpát-medencében? Az adatok szerint az éghajlatváltozás az átlagosnál jobban sújtja e régiót, ami jelentős következményekkel jár a természetes ökoszisztémákra és minden termelő és szolgáltató ágazatra. Mérések igazolják, hogy gyakoribbá váltak a komoly hőhullámok, a csapadékhullás éven belüli eloszlása megváltozott, nőtt az aszályhajlam, intenzívebbé vált a csapadékhullás. Milyen éghajlatvédelmi intézkedéseket szükséges hozni, és hogyan alkalmazkodhatunk a felmelegedés hatásainak mérsékléséhez? Többek közt erről volt szó Lakatos Mónika előadásában.
https://www.youtube.com/watch?v=9EFcKpJdeuA
Művészet és tudomány – közös utak a világ megismeréséhez
A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia közös tudományünnepi rendezvénye.
https://www.youtube.com/watch?v=Ae83JO9pXhs&t=16s
A 150 éves Magyar Földrajzi Társaság szerepe a hazai és nemzetközi tudományos életben
A rendezvény az idén 150 éves fennállását ünneplő Magyar Földrajzi Társaság jubileumi rendezvénysorozatának záróeseménye, amelynek helyszíne – az MTA Székház Díszterme – adott otthont 1872-ben a társaság alakuló ülésének is. A jubileumi évad keretében a társaság, annak területi és szakosztályai, a földrajzhoz kapcsolódó intézmények, civilek országszerte különböző helyszíneken és időpontokban szerveztek évfordulós rendezvényeket, ezen az előadóülésen a földrajztudományhoz kapcsolódó, akadémiai kötődésű előadók adtak áttekintést a szervezet szerteágazó tudományos tevékenységéről.
https://www.youtube.com/watch?v=FnVjrtmqaxI
Bionika az alapkutatástól a felhasználásig
A konferencián átfogó képet kaphatnak az érdeklődők a bionika tudományterület legújabb eredményeiről. Bemutatásra kerülnek a bionikai fejlesztések az idegtudományi alapkutatásoktól a megvalósult mesterséges szervpótlásig.
https://www.youtube.com/watch?v=KOjX9MZaE2w
A hazai szegregátumokban élők egészségi állapota és egészségügyi ellátása
A hazai szegregátumokban élők egészségi állapotát és egészségügyi ellátását monitorozó informatikai rendszert építettek fel a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészség- és Járványtani Intézetének munkatársai, a Magatartástudományi Intézet, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Lechner Tudásközpont munkatársaival a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság támogatásával. A szimpóziumon bemutatták az informatikai rendszert, valamint a tudományos kutatásokat szolgáló és a szegregátumok problémáit kezelő programokat segítő lehetőségeit.
https://www.youtube.com/watch?v=TNA0jhhNy00
Fajkihalások: ott vagyunk a listán?
A földtörténetben példátlan ütemű fajkihalás zajlik, ami az ökológiai rendszerek súlyos válságát jelzi. Míg a dinoszauruszok eltűnéséhez több százezer évre volt szükség, az észak-amerikai vándorgalamb mintegy ötven év alatt eltűnt az emberi tevékenység következtében. Miért baj ez? Miért ne örüljünk, ha a kerti pikniket egyre kevésbé zavarják meg a szánkba repkedő rovarok nyaranta? Mi a biodiverzitás szerepe az élővilág működésében? Báldi András életbe vágóan fontos példákkal illusztrálja, milyen haszna van a fajgazdagságnak az ember számára, és hogyan működnek a sérülékeny ökológiai rendszerek, amelyeknek mi is szerves részei vagyunk, és mit kellene tenni az élhető jövőért. Báldi András ökológus, akadémikus előadása.
https://www.youtube.com/watch?v=X0xxnqStoOM
A látás helyreállításának és a látásvesztés lassításának lehetőségei
Roska Botond Svájcban élő neurobiológus és kutatótársai a közelmúltban kifejlesztettek egy módszert, amellyel már több betegnek sikerült visszaadni valamennyit a látás képességéből: nemrég egy vak ember számára tették elérhetővé tárgyak jelenlétének érzékelését. Kiken segíthetnek az új módszerek, és mire lehet képes ez az új technológia? Roska Botond - aki tavaly alapított Magyarországon egy a látás visszaadásának lehetőségeit és módszereit kutató intézetet - Tudományünnep+ keretében megtartott előadásból kiderül, hányféle „filmet" vetít agyunkba a retinánk, megtudhatjuk, hogyan tehetők fényérzékennyé idegsejtek vírusok segítségével, továbbá miként lehet gyorsan megvizsgálni, hogy több ezer gyógyszer közül melyek lassíthatják jó eséllyel a látásromlást.
Az irodalomtudomány mint digitális bölcsészet: aktuális kutatási irányok és fejlesztési eredmények
Az informatika térhódítása az elmúlt évtized során alaposan átalakította az irodalomtudomány módszertanát és szemléletét. Kecskeméti Gábor irodalomtörténész előadásában a 19–20. század néhány nemzeti klasszikusának szövegein szemlélteti e digitális fejlesztések után elérhető új kutatási módszereket és célkitűzéseket.
https://www.youtube.com/watch?v=2Xv5-6uC5ec
Vegahús és laborétel – Alternatív élelmiszerek előállítása
A globális népességnövekedés továbbra is populációs bombát jelent, ezzel szemben a Föld biokapacitása korlátozott. A növekvő élelmiszer-szükséglet földhasználat-változáshoz, többek között erdőirtáshoz vezet, az erdő helyét mezőgazdasági tevékenység, elsősorban marhatartás, valamint pálmaolaj- és szójatermelés váltja fel. Mindez jelentősen hozzájárul a globális klímaválsághoz: az emberi eredetű globális üvegházgáz-kibocsátás több mint harmadáért élelmiszer-ellátási láncok felelnek, főleg a fosszilis energia növekvő felhasználása miatt. Számottevő azonban az állattenyésztés metánkibocsátása is, aminek oka, hogy a világ fejlett országaiban az élelemfogyasztási szokásokban meghatározó szerepet tölt be az állati fehérje. Hogyan kell megváltoztatni a globális élelmiszer-termelést a fenntarthatóság érdekében? Milyen alternatív fehérjeforrások közül választhatunk? Hús-e a vegahús, az air protein vagy a laborhús? A vega- és laborhús előállítása valóban kisebb ökológiai lábnyomot hagy, mint a hagyományos hústermelés? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ előadásában Popp József.
https://www.youtube.com/watch?v=Xr5jp6ucbds
A lehetséges változatok. Konferencia a versfordításról 1.
https://www.youtube.com/watch?v=xzSsJi8N6gI
Atomenergetikai innovációk az energiabiztonság és a klímavédelem szolgálatában
A nukleáris energiatermelő berendezések típusai és az energiatermelő rendszerek között elfoglalt helyük is jelentős változáson mehetnek keresztül a kis moduláris reaktorok (SMR) megjelenésével, illetve a reaktortípusok 4. generációjának fejlesztésével. Olyan berendezésekről van szó, amelyek a korábbiaknál hatékonyságban, megbízhatóságban, de akár biztonságosságban is magasabb szintet képviselhetnek, és engedélyeztetésük is egyszerűbb lehet. Magyarországon európai uniós finanszírozású pályázati programok keretében igen jelentős, évtizedes hátterű kutatások folynak a 4. generációs reaktorok és SMR-ek témakörében. A rendezvényen a jövő energiabiztonságának egy lehetséges stabil pillérét jelentő, új, innovatív koncepciók magyarországi kutatásairól szeretnénk rövid összefoglalót adni, egyben bemutatni a komoly kihívást jelentő kutatások legfontosabb eredményeit is.
https://www.youtube.com/watch?v=GglM2og3M6o
Az energiaellátás biztonsága – Hogyan merre?
A tudományos ülés olyan aktuális kérdésekkel foglalkozott, amelyek a járvány és az orosz–ukrán háború generálta gazdasági válság miatt kerültek az egész társadalom fókuszába. Az első részben szóba kerültek a nukleáris energia felhasználása mellett a megújulók és a használatukhoz szükséges energiatárolási módszerek fejlődése. A második rész a szigorodó energetikai előírások ipari és lakossági fogyasztókra tett hatásával foglalkozott, nem megkerülve az energiaszegénység kérdését sem.
https://www.youtube.com/watch?v=jmrEiMfRVf0
Tízéves lett a Higgs-bozon
A Nagy Hadronütköztető ATLAS és CMS kísérletei 2012. július 4-én jelentették be a régóta keresett Higgs-bozon, a részecskefizika standard modelljének végső bizonyítékát adó különleges részecske felfedezését. Ennek korszakalkotó jelentőségét jól szemlélteti, hogy 2013-ban az elmélet megalkotóinak ítélték a fizikai Nobel-díjat. Az elmúlt 10 év során mind a kísérleti, mind az elméleti kutatások jelentős lépéseket tettek a Higgs-bozon tanulmányozásán keresztül a mikrovilág pontosabb megértése felé. Hol tartunk ma, és merre visz az utunk a természet megismerésében a ma elérhető legkisebb méret és legnagyobb energiasűrűség skáláin? Válaszok a tudományünnepi tanácskozásról készült videóban.
https://www.youtube.com/watch?v=YqNqp3NDXjE
A zöld árnyalatai: a kutatástól az ipari megvalósításig
A növekvő mennyiségben keletkező hulladékok egyre nagyobb kihívások elé állítják társadalmunkat. A különböző zöldkémiai módszereknek kulcsszerepük van mind a hulladékképződés megelőzésében, mind a már létrehozott hulladékok feldolgozásában. E multidiszciplináris terület túlmutat a kémián, számos fizikai, biológiai, anyagtudományi és társadalomtudományi dimenziója is van. Az előadóülés célja az, hogy áttekintést adjon a terület helyzetéről, az aktívan művelt kutatás-fejlesztési irányokról. A felkért előadók érdeklődési területe széles palettát fed le, a katalizátorfejlesztéstől, a nukleáris technológiákon át a légkörkémiáig.
https://www.youtube.com/watch?v=IrDE4CapnLg
Magyar részvétel a Naprendszer űrszondás kutatásában – Szegő Károly emlékülés
Szegő Károly a magyar űrkutatás ikonikus alakja, a bolygóközi űrkutató közösség nemzetközileg elismert tagja volt. Az előadás-sorozat neki állít emléket, feltárja a magyar kutatók szerepét a Naprendszert felderítő űrmissziókban, egy-egy előadásban mutatva be azokat az izgalmas kutatási területeket és eredményeket, amelyekhez Szegő Károly is tevékenyen hozzájárult, és amelyek lényegében felölelik a Naprendszer űrszondás kutatásának teljes spektrumát.
https://www.youtube.com/watch?v=0bOMUVAraY4
Magyarok a honfoglalás előtt
Bár a 10. századi Magyar Fejedelemség története is sok kérdést tartogat, nagy vonalakban talán értelmezhető az események íve. Az azonban, hogy korábban mi történt, szinte teljesen a homályba vész. Kik hívták magukat magyarnak a korszakban? Hogyan viszonyul ehhez a csoporthoz az Árpád vezette honfoglaló közösség? Kik és hol beszéltek magyarul? Hány magyarnak tekinthető politikai közösség létezett? A nagyfokú bizonytalanság közepette alig néhány szál akad, amelyet megragadhatunk, történészi eszközökkel vizsgálhatunk, és ha biztos eredményekre nem jutunk is általuk, valamiféle irányokat talán mégis kijelölnek. Ezekről beszélt a Tudományünnep+ keretében tartott előadásában Sudár Balázs történész.
https://www.youtube.com/watch?v=oCH3C_nzOlM&t=261s
A megújuló energiaforrásokról közérthetően: csodaszer, vagy zsákutca?
Milyen lehetőséget kínálnak a megújuló energiaforrások, és milyen kihívásokat jelentenek a szolgáltatók és a felhasználók számára? Ezekre a kérdésekre válaszol a Tudományünnep+ előadója, Janáky Csaba vegyész, aki olyan tudományos-technológiai megoldásokat is bemutat, amelyek lehetővé teszik a különböző energetikai-ipari szektorok integrációját és ezáltal a megújuló energiaforrások gyors térnyerését.
https://www.youtube.com/watch?v=5vRwpfHvSG8
Tudomány és Parlament: A nemzeti energiapolitika stratégiai kihívásai – Videón a tanácskozás
Milyen feladatokkal jár az energiaellátás biztosítása? Erre a kérdésre keresték a választ a Magyar Tudomány Ünnepe hagyományos, Tudomány és Parlament című rendezvényének résztvevői. Freund Tamás elnök az Akadémia törekvésének nevezte, hogy érdemben hozzájáruljon az energiapolitikai stratégia tudományos megalapozásához.
https://www.youtube.com/watch?v=siw7XzEsHEY&t=13624s
Feszítő kérdések az energetikában: Ellátásbiztonság, vagy dekarbonizáció. Vagy és?
Mennyire függünk az orosz gáztól? Mit tehetünk, hogy lakásunk se hűljön ki, és a klímavédelmet se kelljen évekre zárójelbe tennünk? Hogyan változik az atomenergia szerepe? Aszódi Attila energetikai mérnök, egyetemi tanár előadásából sok minden kiderült.
https://www.youtube.com/watch?v=nP6qUIgNGYs
Nők a tudományban – Biotechnológia a kutatás-fejlesztésben: kurrens trendek
Milyen jelentősége van a biológiai gátrendszereknek az orvosi biotechnológiában és milyen szerepe a mikroRNS-ek az őssejtek működésében? Hogyan termelnek a zöldalgák hidrogént és melyek a molekuláris növénynemesítés legújabb eredményei? Ezekről a kérdésekről hallhattak előadásokat a Nők a tudományban újabb tudományünnepi rendezvényének résztvevői. A tanácskozást kerekasztal-beszélgetés zárta.
https://www.youtube.com/watch?v=Jnkd4RBNNww
Kvantumszámítógépek – mítosz és valóság
Technológiai megváltást reméljünk a kvantumszámítógéptől, vagy inkább tartsunk tőle? Nyakunkon van-e már a valódi kvantumfölény? Mi a csuda az a qubit? Zimborás Zoltán fizikus tudományünnepi előadásából ezek is kiderültek.
https://mta.hu/tudomanyunnep2022/kvantumszamitogepek-mitosz-es-valosag-112529
Nők a műszaki tudományokban – Videó a tudományünnepi tanácskozásról
Hogyan mérhető az emberi mozgás? Milyen lehetőségei vannak a polimer kompozitok újrahasznosításának? Miként lehet biztonságosabbá tenni az optikai kommunikációs rendszereket? Milyen szempontok mentén értékelhetők újra a lakótelepek? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság rendezvényének résztvevői.
Adatforrások és adatbázisok megújulása a földrajztudományban
A természet- és társadalomföldrajzi kutatások esetében hosszú ideig a legfontosabb adatforrást a terepi vizsgálatok által összegyűjtött különböző minták (pl. talaj-, kőzet-, vízminták), felmérések (pl. kérdőíves megkérdezés), valamint a hivatalos statisztikai adatok jelentették. A rendezvény keretében arra mutattak rá, hogy az új technológiáknak köszönhetően és a módszertan fejlődésével összefüggésben hogyan változott az utóbbi években a kutatások adat- és információigénye, az adatforrások köre és feldolgozása, valamint hogy mindez hogyan nyilvánul meg a földrajztudomány új eredményeiben.
https://www.youtube.com/watch?v=L-dXhsaMG2I&t=23s
Magyar sugárzásmérő rendszer a Gateway-űrállomás védelmében a Hold körül – Zábori Balázs fizikus előadása
Újrahasznosítható űrrakéták, űrturizmus, magánűrállomások, űrállomás a Hold körül – 10 éve még science fiction, ma már valóság. Zábori Balázs űrkutatási rendszermérnök tudományünnepi előadásából az is kiderült, hogy a Földön rendelkezésünkre álló erőforrások végesek, ezért elemi szükségletünk a világűr meghódítása.
A Petőfi-kutatás helyzete: eredmények és feladatok
A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya november 7-i tudományünnepi rendezvényén elhangzott előadásokban szó volt a Petőfi-kutatás rendszerváltás előtti és utáni irányairől, Petőfi Sándor levelezésének ismertetésén keresztül pedig megismerkedhettek a résztvevők a levelezés mint kommunikációs forma kultúr- és társadalomtörténeti aspektusaival. A tanácskozáson kitértek Petői fordítói tevékenységére is, amelynek eredménye mintegy 550 oldalnyi szöveg. Az is kiderült, mit és hogyan lehet kezdeni a digitális korban a Petőfivel kapcsolatos, az elmúlt 200 évben összegyűlt temérdek információval.
https://www.youtube.com/watch?v=BC4ndvpTUoQ
COVID-19, vírusok, vakcinák, rák, betegek – Konferencia Karikó Katalin tiszteletére
Milyen hosszú távú hatásai vannak a Covidnak? Mit tudhatunk az mRNS-vakcina daganatellenes szerepéről? Mi jellemzi a COVID-19 betegséghez köthető közvetlen halálozás jelentős részéért felelős immuntrombózis folyamatát? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a Karikó Katalin tiszteletére rendezett konferencián, amelyen az Egyesült Államokból élőben jelentkezett be a magyar biokémikus.
https://mta.hu/tudomanyunnep2022/covid-19-virusok-vakcinak-rak-betegek-kariko-katalin-a-magyar-tudomany-unnepen-112511
Mit tudunk az ukrajnai háború katonai eseményeiről és honnan tudjuk? – Rácz András tudományünnepi előadása
Mi történik Ukrajnában, és milyen forrásokat használ ennek feltárásához egy kutató? Erről beszélt a Magyar Tudomány Ünnepe megújult tudomány-népszerűsítő előadássorozata, a Tudományünnep+ első rendezvényén Rácz András Oroszország-szakértő, háborús elemző, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa az Akadémia Székházában.
https://mta.hu/tudomanyunnep2022/mit-tudunk-az-ukrajnai-haboru-katonai-esemenyeirol-es-honnan-tudjuk-racz-andras-tudomanyunnepi-eloadasa-112507
A tudások feszültségei a megismerő emberben: A modern pszichológia hozzászólása a tudományos világnézet vitáihoz – Pléh Csaba akadémikus tudományünnepi előadása
A Magyar Tudomány Ünnepe 2022-es programsorozatának ünnepi előadását Pléh Csaba pszichológus, nyelvész tartotta. Az idei MTÜ mottójához – Tudomány: út a világ megismeréséhez – kapcsolódó előadásában amellett érvelt, hogy ennek az útkeresésnek fontos feltétele az is, hogy az ember saját gondolkodását is tudományosan elemezze.
Az MTÜ 2022-es programsorozatának nyitóünnepsége
„Kutatóként tudjuk: a valóság csodái messze felülmúlják képzeletünket. A következő hetekben ezt a csodát, a világ megismerésének örömét szeretnénk megosztani” – mondta Freund Tamás, az MTA elnöke a 2022-es Magyar Tudomány Ünnepe csütörtöki nyitóünnepségén. A vezetői köszöntők és díjátadások után Pléh Csaba akadémikus tartott tudományos előadást. Idén megújultak a novemberi rendezvénysorozat tudomány-népszerűsítő előadásai Tudományünnep+ néven. Az előadások a közvéleményt aktuálisan leginkább foglalkoztató témákat dolgozzák fel dinamikus stílusban, megújult környezetben
https://mta.hu/tudomanyunnep2022/megkezdodott-a-magyar-tudomany-unnepe-osszefoglalo-az-mta-szekhazaban-tartott-nyitounnepsegrol-112501
