A látás helyreállításának lehetőségei – Roska Botond tudományünnepi előadása videón

Mivel a vakságot okozó betegségek többségének eredete a szem, nem pedig az agy, a fényérzékelésért felelős leheletvékony réteg, a retina működésének megértése kulcsszerepet játszhat megelőzésükben vagy akár gyógyításukban. Roska Botond és kutatótársai a 2000-es évek elején e működés megértésében értek el áttörést, megmutatva, hogy a retina fényérzékelő és jelfeldolgozó sejtjeinek rétegei összesen harminc külön „filmet” vetítenek az agynak a szem által leképezett látványról. A Svájcban élő kutatóprofesszor célja eredetileg e bonyolult biológiai „számítógép” megértése volt, azonban miután hosszú éveken át foglalkozott a retina sejtjeinek vizsgálatával, ráébredt, hogy e sejtek egy ma már elérhető technológiával fényérzékennyé tehetők, és akár a látásvesztés is visszafordítható.

Roska Botond. A képre kattintva galéria nyílik Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Kutatásai a retinitis pigmentosa nevű genetikai eredetű betegségre koncentráltak, melynek során a retina fényérzékeny sejtjei indulnak pusztulásnak. Roska Botond felismerte, hogy a retinában a fényérzékeny réteg alatti rész – vagyis a „számítógép” – továbbra is megmaradt és működőképes, csak nem kap bemenetet. Ezért hát kutatótársaival kifejlesztett egy módszert, amellyel egy módosított vírus segítségével fényérzékeny fehérje génjét viszik be a retina egyik - korábban nem fényérzékeny – sejttípusába, a ganglionsejtekbe, és így a szinte teljesen vak betegek képessé válnak tárgyak jelenlétének érzékelésére.

Előadásában Roska Botond két, ilyen kísérleti kezelésben részt vevő betegről készült felvételt is bemutatott. A betegek, akik korábban legfeljebb a sötét-világos eltérést érzékelték, a kezelés után képesek voltak különféle tárgyakat elkülöníteni. Az apró részletek felismerésére azonban ezzel a módszerrel nem válik képessé a szem, ugyanis éppen a retina legnagyobb felbontású képet adó területén nincsenek ganglionsejtek. A kutatók ezért most olyan genetikai módszeren dolgoznak, mellyel a legelső réteg egyes sejtjeit – a csapokat – tehetik újra fényérzékennyé.

Roska Botondék egy másik kutatási területe a látásvesztés lassítása vagy megállítása. Ehhez olyan módszert fejlesztettek ki, mellyel mesterséges retinák ezreit képesek előállítani, és ezekben a valósnál sokkal gyorsabb ütemű látásvesztést előidézni. Tesztjeik során 3000 gyógyszermolekulát vizsgáltak, melyek közül nyolc nagy fokban késlelteti vagy megszünteti a fényérzékeny sejtek pusztulását.

Az előadás után Roska Botond beszélgetőpartnere Nagy Zoltán Zsolt szemész, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója volt. A két kutató között szoros szakmai együttműködés is van, így az előadást követő beszélgetésben Nagy Zoltán Zsolt a szemész megközelítéséből is kiegészítette a neurobiológus által elmondottakat. Nagy Zoltán Zsolt több, a közönség soraiból érkezett, szemészeti problémákkal kapcsolatos kérdésre is válaszolt.

Roska Botond és Nagy Zoltán Zsolt az előadást követő beszélgetésen Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Roska Botond előadása és az azt követő beszélgetés az alábbi videóra kattintva látható:

Idén megújult a Magyar Tudomány Ünnepének tudomány-népszerűsítő előadássorozata, Tudományünnep+ néven. Az előadások a közvéleményt aktuálisan leginkább foglalkoztató témákat dolgozzák fel dinamikus stílusban, megújult környezetben. Az érdeklődők hallhatnak még előadásokat például az energiaválságról és a klímaváltozásról, de olyan témák is terítékre kerülnek, mint a magyarok honfoglalás előtti történelme, a látás visszaállításának lehetőségei, az élővilág sokféleségének jelentősége vagy a laborhús mint a jövő élelmiszere.

A 30 perces előadások után az esték házigazdái az előadóval és a közönséggel együtt összegzik, értelmezik és fűzik tovább az elhangzott gondolatokat.

Az eddigi előadásokról készült felvételek az MTA Youtube csatornáján láthatók.

Az idei programsorozatban még két alkalommal várjuk az érdeklődőket este 18.00 órai kezdettel: