Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe – Összefoglaló videóval az MTA Székházban tartott nyitóünnepségről

„Az emberek évezredek óta kutatják a természet és a társadalom jelenségeit. Ezt teszik ma a kutatók is, akik az őket foglalkoztató kérdéseket újabb és újabb elméletek alapján, folyamatosan tökéletesített módszerek alkalmazásával próbálják megválaszolni. Sokszor ott van az örökös kétely, »a valami nem stimmel« nyugtalanító érzése a kíváncsisággal keveredve, ami a kutatók legfőbb motivációja és egyben a tudomány hajtóereje is a kezdetek óta. A tudomány pedig – miként a Magyar Tudomány Ünnepe idei programsorozatának mottója is mondja: út a világ megismeréséhez” – mondta ünnepi nyitóbeszédében Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, a Magyar Tudomány Ünnepe Programtanácsának elnöke.

Erdei Anna Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

„A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat során azokat a tudományos kérdéseket vizsgáljuk és tárjuk szakszerű és közérthető formában minden érdeklődő elé, amelyek megértése és megoldása életbe vágó, nem csupán nemzetünk, hanem Európa, sőt az egész emberiség számára. És emellett az élet izgalmas csodáiról, a bennünket körülvevő világ olyan dimenzióiról is szólunk, amelyeket csak napjainkban tár fel a tudomány. Kutatóként tudjuk: a valóság csodái messze felülmúlják képzeletünket. A következő hetekben ezt a csodát, a világ megismerésének örömét szeretnénk megosztani a társadalom minél szélesebb rétegével” – mondta ünnepi köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke.

Freund Tamás Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A Magyar Tudomány Ünnepe nyitóünnepségének résztvevőit levélben köszöntötte Novák Katalin államfő. A Köztársasági Elnök üzenetét tolmácsolva Király András, a Köztársasági Elnöki Hivatal Tervezésért és Elemzésért felelős igazgatója a magyar tudományosság és a magyar kutatók eredményeit méltatta. Mint mondta, az egyetemes tudáskészletben markánsan benne van a magyar elme produktuma. Szent-Györgyi Albert, Neumann János, Gábor Dénes vagy Karikó Katalin korszakos felfedezései nélkül sokkal szegényebb lenne az emberiség. Novák Katalin levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a döntéshozók számára a tudomány világa és eszköztára fogódzót jelent. Ezért számítanak a kutatókra. „Nagy szükség van a szellemi erőtartalékukra” – fogalmazott üzenetében az államfő.

Képgalériánk a nyitóünnepségről a fotóra kattintva nézhető meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A nyitóbeszédet és a köszöntőket a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából hagyományosan odaítélt díjak átadása követte. Az elismeréseket a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese adta át.

Eötvös József-koszorú

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki Barthóné Szekeres Júliát, az orvostudomány doktorát, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkóp Laboratórium professor emeritáját magas színvonalú, nemzetközileg is messzemenően elismert, a terhességi és reprodukciós immunológia területén hosszú évtizedeken át végzett tudományos kutató- és iskolateremtő oktatómunkájának elismeréseként;

Dódony Istvánt, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Földtudományi Központ Ásványtani Tanszékének nyugalmazott egyetemi tanárát a modern, kristálytani és anyagtudományi alapokon nyugvó ásványtani kutatás hazai meghonosításáért, az ásványok „reális”, azaz nem ideális és nem periodikus kristályszerkezetének kutatásában elért kiemelkedő eredményeiért, valamint azon hazai elektronmikroszkópos iskola megteremtéséért, amelynek nemzetközileg is elismert eredményei mind a földtudományok, mind az anyagtudományok területén hasznosulnak;

Inzelt Györgyöt, a kémiai tudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézet professor emeritusát, az Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratórium vezetőjét az elektrokémiai kutatásokban elért, nagyszámú tudományos közleményben és több könyvben publikált eredményeiért, sikeres utánpótlás-nevelő tevékenységéért, jelentős egyetemi vezetői, valamint sokoldalú szakmai közéleti tevékenységéért, széles körű nemzetközi aktivitásáért és elismertségéért;

Kiss Ádámot, a fizikai tudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékének professor emeritusát kiemelkedően sikeres, nemzetközi eredményeket felmutató, kísérleti magfizikai pályafutása során különösképpen az atommagok óriásrezonanciái, a nehézionok ütközéseiben keletkező neutronok elemzése, a kis tömegszámú atommagok neutronglóriája témakörökben az általa vezetett csoportokkal elért eredményeiért, új módszerek kidolgozásáért és modern neutrondetektor-rendszer építéséért, valamint a nukleáris környezetfizikai, magfizikai oktatói és tudományszervezői munkája elismeréseként;

Medgyes Pétert, a neveléstudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézet professor emeritusát a magyar nyelvpedagógia terén, különösen az angol mint idegen nyelv tanításának és tanulásának elméleti és gyakorlati kérdéseiben elért, nemzetközi szinten is elismert kiváló eredményei, szerzői és szakértői munkája elismeréseként;

Pauk Jánost, az MTA doktorát, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. tudományos tanácsadóját, korábbi kutatási igazgatóját a biotechnológia és a növénynemesítés terén elért kiemelkedő kutatási eredményeiért, hét növényfaj in vitro androgenezisének leírásáért, a gabonafajok in vitro génátviteli kísérleteinek megalapozásában játszott meghatározó szerepéért, valamint a DH búzafajta előállításáért, amelyet Magyarországon elsőként, a világon harmadikként állított elő;

Simonovits Andrást, a közgazdaság-tudomány doktorát, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet kutató professor emeritusát, nyugalmazott tudományos tanácsadóját nemzetközi figyelmet is felkeltő tudományos tevékenysége, a hiánygazdaság dinamikus modellezése, valamint a nyugdíjgazdaság és a nyugdíjpolitika kérdéseinek tanulmányozása, kutatási eredményei, hazai és külföldi oktatómunkája elismeréseként.

Szily Kálmán-díj

A Szily Kálmán-díjat a Magyar Tudományos Akadémia elnöke alapította az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására.

A díjat 2022-ben tizenkettedik alkalommal adják át.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Szily Kálmán-díjat adományozott dr. Medve Zsuzsannának, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztály vezetőjének az Akadémia jogszerű működésének, a köztestületi és titkársági feladatok hatékony és eredményes ellátásának példamutató támogatásáért, kiemelkedő szakmai és vezetői tevékenységéért;

dr. Oberfrank Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Köztestületi Igazgatóság vezetőjének a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet ügyvezető igazgatójaként, majd az MTA Titkársága újonnan felállított Köztestületi Igazgatóságának vezetőjeként végzett elhivatott kutatásszervezői és tudománypolitikai munkájáért, valamint az Akadémia stratégiai szemléletű megújításában vállalt példamutató szakmai és vezetői tevékenységéért, kiemelkedő kezdeményező- és problémamegoldó készségéért.

Wigner Jenő-díj

A Magyar Tudományos Akadémia és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által alapított Wigner Jenő-díj kuratóriumának döntése alapján a 2022. évi Wigner Jenő-díjat Lévai Géza, az MTA doktora, az Atommagkutató Intézet igazgatóhelyettese, tudományos tanácsadója nyerte el a kvantummechanika és az atommagszerkezet szimmetriákra alapozott elméleti modelljeinek fejlesztése és alkalmazása terén elért, nemzetközileg is elismert eredményeiért és kutatómunkájáért, amellyel hozzájárult a kvantummechanika hagyományos matematikai formalizmusának kiterjesztéséhez, illetve az atommagok szerkezetében megmutatkozó különféle szabályszerűségek értelmezéséhez.

Bruckner Győző-díj

A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2022. évi Bruckner Győző-díjat Ferenczy György, az MTA doktora, a Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának tagja nyerte el a gyógyszerkutatási módszerfejlesztés, a molekulamodellezés, a molekuláris kölcsönhatások számítógépes vizsgálata, a gyógyszerkémia és a biofizika területén elért kiemelkedő eredményeiért;

a 40 éven aluli kutatók számára kiírt Bruckner Győző-díjat

Timári István PhD, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézet Szerves Kémiai Tanszékének adjunktusa nyerte el az új NMR-módszerek fejlesztése és alkalmazása területén elért kiemelkedő eredményeiért.

Pungor Ernő-díj

A Magyar Tudományos Akadémia Pungor Ernő örököseinek közérdekű kötelezettségvállalása alapján Pungor Ernő kémikus, akadémikus, a hazai és nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakja emlékének méltó megőrzésére Pungor Ernő-díjat alapított.

A Pungor Ernő-díj Kuratóriumának döntése alapján a 2022. évi díjat Móricz Ágnes PhD, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének főmunkatársa nyerte el az elválasztási módszerek fejlesztésében és elsődlegesen a növényvédelmi alkalmazásaiban elért kiemelkedő eredményeiért.

Hídvégi Gróf Mikó Imre-díj

A kuratórium a Magyar Tudomány Ünnepén a magyar vasút fejlesztése területén végzett kiemelkedő eredmények elismerésére a Magyar Tudományos Akadémia által a MÁV Zrt. kötelezettségvállalása mellett létrehozott Hídvégi Gróf Mikó Imre-díjat, valamint a díj mellé a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Hídvégi Gróf Mikó Imre-emlékplakettjét adományozza

Életmű kategóriában megosztva:

Fenyves Lászlónak, a műszaki tudományok doktorának, nyugalmazott MÁV forgalmi szakértőnek a Nemzetközi Vasútegylet szolgálati hely adatbázisának fejlesztésében nyújtott sikeres MÁV-képviseletért, a szállításirányítási információs rendszert fejlesztő projektben való aktív és kiemelkedő tevékenységéért, a rendszer üzemeltetésének koordinálásáért, a forgalmi-informatikai fejlesztések irányításáért, valamint kiemelkedő egyetemi oktatómunkájáért

és

Komoróczky Istvánnak, a műszaki tudományok doktorának, nyugalmazott MÁV-főtanácsosnak, MÁV Kft. igazgatónak az 1970-es években beszerzett MÁV vontatott járművek szerkesztésében és a vontatott járműparkot érintő nagyobb korszerűsítések kivitelezésében végzett kiemelkedő munkájáért, az Y25 típusú forgóvázak honosításáért, több mint 96-féle jármű tervezéséért, a felújított M3-as metrószerelvények, a Tram-Train hibrid motorvonat és a hazai gyártású IC+ nagy sebességű vasúti személykocsik tanúsításában való részvételéért, valamint színvonalas szakirodalmi tevékenysége elismeréseként.

Aktív szakember kategóriában:

Farkas Gyula PhD-nak, okleveles közlekedésmérnöknek, okleveles mérnök-közgazdásznak, a Rail Cargo Hungária Zrt. főosztályvezetőjének a pályavasúti értékesítés keretrendszerének megteremtéséért, a magyarországi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatának szerződéses és gazdasági feltételeinek kialakításáért, a tudományos élet és az utánpótlás-képzés területén végzett munkájáért, valamint a vasúti árufuvarozás megújításában játszott kiemelkedő szerepéért, amellyel közvetlenül hozzájárul hazánk klímavédelmi céljainak eléréséhez.

Jermy Tibor-díj

A Magyar Tudományos Akadémia Jermy Tibor akadémikus végakarata szerint, a Biológiai Tudományok Osztályának kezdeményezésére 2017-ben Jermy Tibor-díjat alapított. A díj olyan fiatal, tehetséges biológus egyetemi hallgatóknak és kutatóknak ítélhető oda, akik elsősorban az elméleti és alkalmazott zoológia területén végzik kutatási tevékenységüket. A díj átadására 2022-ben ötödször kerül sor.

A javaslatokat elbíráló bizottság Jermy Tibor-díjat ítélt Flórián Norbert PhD, az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet tudományos munkatársa számára a talajlakó ugróvillások faunisztikai és ökológiai vizsgálata során elért eredményeiért, valamint a talaj-mezofauna új detektálási módszereinek fejlesztéséért;

Szentiványi Tamara PhD, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos munkatársa, az Evolúciós Ökológia Kutatócsoport tagja számára a denevérek parazita szervezeteinek (kullancsok, poloskák, denevérlegyek és gombák) vizsgálata során nyújtott eredményes munkája elismeréseként;

Vas Zoltán PhD, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, a Hártyásszárnyúak gyűjtemény vezetője számára a valódi fürkészdarazsak taxonómiai és biogeográfiai vizsgálata során elért kiemelkedő teljesítményéért.

Kovrig Ilona-díj

A Pro Archaeologia Hungariae Alapítvány a 40 év alatti, PhD-fokozattal rendelkező fiatal régészek elismerésére Kovrig Ilona-díjat alapított.

2022-ben az alapítvány Kovrig Ilona-díjat ítélt Samu Levente PhD részére a posztdoktor régész kutatók között kiemelkedő módszertani tájékozottsága, széles anyagismerete, szakmai elkötelezettsége, valamint a nagy és nem látványos leletanyagok feldolgozása iránti példaértékű elkötelezettsége elismeréseként.

Rézler Gyula-díj

A Magyar Tudományos Akadémia és a Rézler Gyula Alapítvány a szociológia, a munkatudományok, a munkajog, a demográfia és a társadalomstatisztika területén tartósan kiemelkedő eredményeket elért kutatók munkájának kitüntetésére és jutalmazására Rézler Gyula-díjat alapított. A díj átadására 2022-ben negyedszer kerül sor.

A díj bizottsága Rézler Gyula-díjban részesítette Rúzs Molnár Krisztina PhD-t, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének docensét az oktatásban-kutatásban elért eredményeiért, gyakorlati munkájáért, az alternatív vitamegoldás iránti elkötelezettségéért, valamint a mediátorképzés jogi kari megalapításáért;

Tóth Pál Pétert, az MTA doktorát a hazai népesség állapota, a mindenkori népesedéspolitika, valamint a Magyarországot érintő migráció és a nemzetközi vándorlás témakörében végzett kiemelkedő tudományos kutatómunkájáért, az elmúlt évtizedben égetően aktuálissá váló, sokszor politikai és társadalmi feszültségeket kiváltó kérdéskörök tudományos elemzéséért.

Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, korábbi nevén Magyar Szabadalmi Hivatal az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megméretés próbáját is kiálló kutatási eredményeket létrehozó alkotók megbecsülésére, tevékenységük társadalmi elismerésére 1997-ben a Magyar Tudományos Akadémiával közösen Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat alapított.

A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak képviselőiből és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjbizottságának tagjaiból álló kuratórium Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjban részesítette Poppe Lászlót, az MTA doktorát a biológiailag aktív anyagok szintézisében, a biokatalitikus módszerek gyógyszerszintézisekben történő alkalmazásában, a fiatal kutatók kutatásokhoz kapcsolódó képzésében, valamint a különböző fehérjék megkötésére és elválasztására alkalmas módszerek fejlesztésében elért eredményeinek elismeréseként;

Wohlfart Richárdot, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Műszaki Mechanikai Tanszékének mérnökét a kutatás és az ipari alkalmazás ötvözésében elért eredményei, valamint egyedülálló és több évtizedes laboratóriumi munkája elismeréseként, melynek során meghatározó szerepet játszott több szabadalom, illetve mintaoltalom megvalósításában, elfogadtatásában és a hasznosításukra tett lépésekben.

Az ünnepélyes díjátadás után Pléh Csaba akadémikus tartott előadást „A tudások feszültségei a megismerő emberben: a modern pszichológia hozzászólása a tudományos világnézet vitáihoz” címmel. Az idei MTÜ mottójához – Tudomány: út a világ megismeréséhez – kapcsolódó előadásában amellett érvelt, hogy ennek az útkeresésnek fontos feltétele az is, hogy az ember saját gondolkodását is tudományosan elemezze.

Pléh Csaba Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az ünnepség zárszavában Kollár László főtitkár arról beszélt, hogy a tudomány hitelességének erősítéséért a legtöbbet maguk a kutatók tehetik. Ők azok, akik egy-egy téma minden apró részletével tisztában vannak. Akik abból a képből, amely a fejükben van, képesek egy érthető és izgalmas áttekintést adni a nem szakértő érdeklődőknek is. Az Akadémiának mint a magyar tudományosság legrangosabb intézményének egyik legfontosabb közfeladata a tudomány eredményeinek és módszereinek bemutatása, hogy így biztos tájékozódási pontokat kínáljon a lehető legtöbb embernek. Ez a tudományünnepi rendezvénysorozat lényege.

Kollár László Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Idén megújul a Magyar Tudomány Ünnepének tudomány-népszerűsítő előadás-sorozata Tudományünnep+ néven. Az előadások a közvéleményt aktuálisan leginkább foglalkoztató témákat dolgozzák fel dinamikus stílusban, megújult környezetben. Idén szó lesz az ukrajnai háborúról, az energiaválságról és a klímaváltozásról, de olyan témák is terítékre kerülnek, mint a magyarok honfoglalás előtti történelme, a látás visszaállításának lehetőségei, az élővilág sokféleségének jelentősége vagy a laborhús mint a jövő élelmiszere.

A 30 perces előadások után az esték házigazdái az előadóval és a közönséggel együtt összegzik, értelmezik és fűzik tovább az elhangzott gondolatokat.

Ez évben 11 alkalommal várjuk az érdeklődőket este 18.00 órai kezdettel.
A Tudományünnep+ előadás-sorozata Rácz András Oroszország-szakértő előadásával indul november 3-án, aki az ukrajnai háborút elemzi több szempontból. A programra betelt a regisztráció, de az MTA YouTube-csatornáján élőben követhetik 18.00 órától.

További részletek a Tudományünnep+ programjairól ide kattintva olvashatók.