Nők a műszaki tudományokban – Videó a tudományünnepi tanácskozásról

Hogyan mérhető az emberi mozgás? Milyen lehetőségei vannak a polimer kompozitok újrahasznosításának? Miként lehet biztonságosabbá tenni az optikai kommunikációs rendszereket? Milyen szempontok mentén értékelhetők újra a lakótelepek? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság rendezvényének résztvevői.

2022. november 9.

Az előadásokat felvezető köszöntőjében Kollár László Péter, az MTA főtitkára azt mondta, hogy még mindig velünk élnek a női kutatókat is érintő sztereotípiák, és például a Fiatal Kutatók Akadémiájának felméréséből is kiderül: a családalapítás jelentősen befolyásolja a kutatónők publikációs teljesítményét. Ezért – bár a minőségben nem lehet kompromisszumot kötni – a minőség értékelésében nem szabad kizárólag kumulatív számok alapján dönteni.

Az előadások sorában elsőként Kiss Rita, az MTA levelező tagja, építőmérnök, a BME Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára az emberi mozgás mérésében elért eredményeket és azok felhasználási lehetőségeit ismertette. Egyebek mellett kitért azokra a legújabb kutatási eredményekre, amelyek alapján a csoszogás és hangjának megváltozása segítheti a gyógytornászokat a gyerekkori és időskori preventív torna kialakításában, hatásának ellenőrzésében.

Toldy Andrea, az MTA doktora, vegyészmérnök, a BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék egyetemi tanára azt mutatta be, hogy jelenleg milyen technológiákkal hasznosítják újra a főként repülőgépekből és szélkerekekből származó polimer kompozit hulladékokat, valamint betekintést nyújt a tervezetten újrahasznosítható, hőre lágyuló, hosszúszálas erősítésű égésgátolt polimer kompozitok fejlesztésébe.

Az optikai kommunikációs rendszerek és hálózatok biztonságosabbá tételéről beszélt Udvary Eszter PhD, villamosmérnök, a BME Villamosmérnöki Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék egyetemi docense. Mint mondta, a célt a klasszikus és kvantum csatornák egyetlen átviteli közegben való használatával lehet elérni, ez azonban komoly kihívást jelent és a hálózat egyes szegmenseiben más-más megközelítés adja a legjobb megoldást. Előadásában részletesen bemutatta a hálózat egyes szegmenseinek igényeit, és elemezte a különböző megoldásokat.

A tudományünnepi programon készült képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Benkő Melinda PhD, építészmérnök, a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék habil. egyetemi docense a modern urbanisztika örökségét, a lakótelepeket vizsgálta előadásában. Arra keresete a választ, hogy a kötelezően multidiszciplináris urbanisztika, amely az élhető és szerethető kortárs város titkát kutatja, milyen szempontok mentén értékelheti újra ezeket az örökölt városépítészeti együtteseket.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen szó volt egyebek mellett a kutatói pálya iránti érdeklődés felkeltéséről, a műszaki tudományokat művelő kutatónők problémáiról és lehetőségeiről, valamint annak fontosságáról, hogy a nők tudják és merjék láttatni eredményeiket.