„Van, amikor egy növény szinte kiabál, és szeretné elmondani nekünk, hogy mire való” – Videón Csupor Dezső Alumni-előadása

Nemrég videós riportban számoltunk be Kiss László csillagász már-már standupba hajló előadásáról, amelyet a makói Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskolában tartott a Középiskolai MTA Alumni Program keretében, és megmutattuk azt is, milyen előadást tartott veszprémi diákoknak Gulyás Attila neurobiológus, az MTA doktora.

2025. december 12-én Csupor Dezső a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézet intézetvezető egyetemi tanára látogatott el a XI. kerületi Szent Margit Gimnáziumba, hogy előadásával bepillantást nyújtson a diákoknak a gyógynövényekkel foglalkozó kutatók munkájába, a tudományág történetébe. Az alább látható rövid riportfilmünk ezt az Alumni-előadást foglalja össze pár percben:

Csupor Dezső szerint a gyógynövényekkel kapcsolatos tudás a múltban gyökerezik: már az ókori emberek is nagyon sok dolgot megfigyeltek, és továbbadták a tapasztalataikat. Ezek gyakran ma is élő tapasztalatok, akár több ezer éves ismeretek, amelyek generációról generációra hagyományozódtak. „A modern tudomány abban tud ehhez hozzátenni, hogy sok mindent meg tud erősíteni, illetve van, amit meg is tud cáfolni. Vannak olyan népi megfigyelések, amelyek hiába szállnak generációról generációra, egy ponton kiderül róluk, hogy tévesek, vagy akár veszélyesek is lehetnek. A tudomány azért jó, mert amit gondolunk vagy sejtünk, azt meg tudja erősíteni, és néha meg is tudja cáfolni” – mutatott rá az MTA doktora arra, miért fontos a tudományos módszer alkalmazása a sokszor megingathatatlannak gondolt ismeretek esetében is.

Csupor Dezső így beszélt a gimnázium diákjainak a gyógynövényekkel kapcsolatos kutatások kezdetéről:

„Vajon hogyan jöttünk rá, hogy a több száz gyógynövény, amit használunk, mire való? Lehet azt mondani, hogy megkóstolgattuk őket a történelem folyamán, és megfigyeltük, melyik mire való. Ez is egy módszer, de van, amikor egy növény szinte kiabál, és szeretné elmondani nekünk, hogy mire való.”

Heiszer Ferenc, a Szent Margit Gimnázium tanára az Alumni-előadások fontosságát így hangsúlyozta: „Jól be lehet tekinteni egy-egy tudós vagy professzor kutatási területébe. Az oktatás egyik nehézsége, hogy életközeli, valódi példákat hozzunk. Ne az legyen a példában, hogy elmegyünk venni 150 kg banánt, és akkor hány szatyorba fog beleférni, hanem tényleg meg tudjuk mutatni, hogy ennek van mélysége, van foganatja.”

Csupor Dezső ezzel kapcsolatban hozzáfűzte: bármilyen korosztályról van szó, a legfontosabb, amit egy oktató tehet, az az érzékenyítés, hogy egy témára érzékenyíti a hallgatóságot. „Az, hogy valaki előad frontális módon, és mások hallgatják, nem a leghatékonyabb módja az ismeretátadásnak. Sokkal jobban lehet úgy tanulni, hogy az ember elővesz egy könyvet. Viszont hogy egy szemléletet átadjunk, annak mégiscsak az a legjobb módja, hogy valaki beszél, mert akkor ott vannak azok a személyes üzenetek, amelyek egy írott szövegben nincsenek – magyarázta, hozzátéve, hogy az előadó így képes egyfajta benyomást tenni a hallgatóságra. – És talán ez a legfontosabb, mert ha kialakul egy attitűd egy témával kapcsolatban, arra aztán már lehet építeni.”

„Az alumnis programok igazából azt mutatják meg a gyerekeknek, hogy amit tanítunk, annak igenis van haszna, van mélysége, és nem csak egy táblára felírt száraz adathalmaz vagy egy megtanulandó definíció, tétel, hiszen nagyon fontos tudományágak használják föl mint alapot” – méltatta Heiszer Ferenc az MTA Alumni Programot.

Csupor Dezső előadásának teljes felvétele:

0:06 Bemutatkozás, bevezető
2:24 Kivel és hogyan kommunikálnak a növények?
3:03 Növény-növény kommunikáció
6:26 Növény-állat kommunikáció
12:54 Hogyan tudnak a gyógynövények üzenni nekünk?
18:00 A halhatatlan szignatúratan
20:15 Shennong és a tea
22:05 Kaldi és a kávé
24:20 A komló
27:53 A teafa olaja
30:53 A kínafától az aszpirinig