A természet csodáit bemutató fotókiállítással nyílt meg, izgalmas programokkal várja az érdeklődőket a Biológiai Tudományok Osztályának ünnepi eseménysorozata – regisztráljon!

„A biológia különleges tudomány: egyszerre vezet el bennünket az élet legapróbb részleteihez és a legátfogóbb összefüggésekhez. Egyetlen sejt működésének megértésétől eljuthatunk az emberi viselkedés, a betegségek, az öröklődés, az ökoszisztémák, végső soron az élővilág egészének jobb megértéséig. Ebből fakadóan olyan etikai kérdéseket és ökológiai problémákat fogalmaz meg, amelyektől akár az emberiség túlélése is függhet a Földön. Talán éppen ezért képes arra is, hogy hidat képezzen múlt és jövő, alapkutatás és alkalmazás, tudomány és társadalom között”

– ezekkel a szavakkal nyitotta meg szerdán Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Reflektorfényben a biológiai tudományágazatok kiemelkedő eredményei és perspektívái című konferenciát, mely az MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztálya ünnepi hónapjának nyitórendezvénye is volt egyben. Freund Tamás hangsúlyozta, hogy az immár több mint 200 éves Akadémia története mindenekelőtt annak a szellemi törekvésnek a története, hogy világosabban lássuk, értsük a természetet, benne önmagunkat, és felelősebben gondolkodjunk a jövőről. A biológia e törekvés egyik legizgalmasabb és legközvetlenebb megnyilvánulása: az élet mibenlétének, működésének, alkalmazkodóképességének és sérülékeny egyensúlyának kutatása.

„A konferencia előadásai jól érzékeltetik a magyar és a nemzetközi biológiai kutatások kiemelkedő jelentőségét, erejét: a növénybiológia szerepét a fenntarthatóságban, és közel hozzák az agyműködés kutatásának legizgalmasabb kihívásait, az mRNS-technológiák új lehetőségeit és az evolúció nagy összefüggéseit” – méltatta a tanácskozást az MTA elnöke. Mint mondta, ezekben az előadásokban nemcsak a tudományos kiválóság, hanem az a felismerés is közös, hogy

a biológia ma egyszerre alakítja az egészségről, a környezetről és saját, a világban elfoglalt helyünkről alkotott képünket.

Freund Tamás köszöntőjében kitért a konferencia záróeseményére, a „Natura Mirabilis” természetfotó-pályázat díjátadójára is: Ez a kezdeményezés arra emlékeztet bennünket, hogy a természet megismerése nemcsak elemzés, hanem figyelem, türelem és rácsodálkozás is. A pályázatra beérkezett alkotások színvonala azt mutatja, hogy az élő természet szépsége és törékenysége ma is sokakat képes megszólítani.

Fotó: mta.hu / Nagy Attila Károly

A mai konferencia világosan mutatja a biológia sokszínűségét és a magyar biológiai kutatások nemzetközi beágyazottságát– mondta köszöntőjében Lénárd László, a Biológiai Tudományok Osztálya elnöke, hangsúlyozva, hogy az MTA Biológiai Tudományok Osztályának működése felöleli a biológia teljes spektrumát az infraindividuális területektől a szupraindividuális biológiáig, a molekuláris biológiától az ökológiáig, a biofizikától az etológiáig és antropológiáig.

„»Natura Mirabilis« – csodálatos a természet! Ez áll a biológiai tudományok fókuszában. Az élővilág csodái mindenkit lenyűgöznek, a sejtek, a növényi és állati szervek, szervrendszerek működése, együttműködése, összhangja és az élővilág folyamatosan változó sokszínűsége, az evolúció, az adaptáció és a biológiai diverzitás mind-mind a biológiai kutatás tárgyát képezi”

– fogalmazott a neurobiológus akadémikus utalva az MTA természetfotó-pályázatának változatosságára és magas színvonalára is.

A nyitórendezvényen az előadások sorát Sabeeha Merchant, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) botanikusprofesszora nyitotta meg, aki az algák fotoszintetikus anyagcseréje és metalloenzimei biológiai jellegzetességeiről tartott összefoglalót.

Őt követte Buzsáki György biológus, agykutató, az MTA külső tagja, a New York-i Egyetem idegtudományi professzora Mire emlékszem? – Emléknyomok szelekciója és rögzülése az agyban című előadásával.

Kondorosi Éva, az MTA rendes tagja (HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont) a növénytudomány hozzájárulását mutatta be egy fenntartható jövőhöz a szimbiotikus nitrogénkötés megértésétől a növények ellenálló képességének növelésén és a szénmegkötés fokozásán át az ökoszisztémák regenerálásának nagyon fontos kérdéséig.

Pardi Norbert biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetem vakcinakutató professzora az mRNS-vakcinák bevitelére alkalmas lipid-nanopartikulákkal kapcsolatos új eredményeiről számolt be.

A konferenciát Szathmáry Eörs, az MTA rendes tagja (Eötvös Loránd Tudományegyetem; HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet) zárta A nagy evolúciós átmenetek – hol tartunk most? című előadásával.
(Cikkünk a konferencián készült videóval frissülni fog.)

Az ünnepi rendezvénysorozat a „Natura Mirabilis” természetfotó-pályázat díjátadásával zárult.

Fotó: Palcsek István / MTA / naturArt

A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából az MTA Biológiai Tudományok Osztálya országos természetfotó-pályázatot hirdetett „Natura Mirabilis” címmel. A téma az élő természet csodája volt annak minden formájával a vírusoktól az emberig és a természeti környezetig. A Magyar Természetfotósok Szövetsége (naturArt) szakmai támogatásával három kategóriában kiírt fotópályázat zsűrije kategóriánként három helyezettet díjazott, valamint egy-egy ifjúsági díjat és egy fődíjat is kiosztott. Ez utóbbit Palcsek István Egyenletes eloszlás című, fentebb látható fotója érdemelte ki.

A biológiai osztályhónap eseményei

A biológia csodái mindenkit magukkal ragadnak: legyen szó a sejtek világának titkairól, a természeti rendszerek lenyűgöző összhangjáról vagy az élővilág folyamatosan változó sokszínűségéről. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya az MTA200-rendezvények részeként 2026 áprilisában olyan programsorozatot szervez, amely a hazai biológiai kutatás sokszínűségét és nemzetközi beágyazottságát mutatja be. Az alábbi események az Akadémia 200 éves tudományos örökségét idézve arra is rámutatnak, hogy a biológiai kutatás miként járul hozzá az emberi életminőség, a fenntarthatóság és az egészség megőrzéséhez.