Relikviákban gazdag kiállítás és Joseph Haydn szerződésszegései, avagy a szerzői jogvédelem kezdetei – Videón az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya ünnepi hónapjának nyitórendezvénye
A jog- és más társadalomtudományok két évszázadát bemutató kiállítás megnyitójával és Vékás Lajos akadémikus előadásával, benne Haydn-muzsikával kezdődött a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának ünnepi programsorozata 2026. február 2-án. A következő hetekben többek közt a globalizációval és az uniós integráció perspektíváival foglalkozó programokkal, a Star Wars és Dűne világában feszülő társadalmi és jogi kérdéseket elemző ismeretterjesztő előadásokkal, könyvbemutatóval és perjátékkal is várják az érdeklődőket a társadalomtudományok művelői az MTA székházában és azon kívül is.
„…szükséges helyzetünk s körülményeink tökéletes ismerete, tudomány mind hazánkrúl, mind külföldrűl, s végre a józan összehasonlításbúl szerkesztett szisztémák életbe hozása.” (1830)
A gróf Széchenyi István Hitel című művéből vett idézet mind a teljes programsorozat, mind a kiállítás mottója.
Kollár László Fotó: mta.hu / Szigeti TamásKollár László, az MTA főtitkára Vékás Lajos ünnepi előadásának felvezetésében hangsúlyozta: „A társadalomtudományok szerepe ma talán fontosabb, mint valaha. Egy gyorsan változó, bizonytalanságokkal terhes világban a gazdasági, jogi és társadalmi folyamatok megértése nélkülözhetetlen a felelős döntéshozatalhoz. A megértés és a leírás pedig a társadalomtudósok feladata.”
Kollár László főtitkár köszöntője ide kattintva olvasható.
Cseppek a tengerből – ezzel a metaforával jellemezte Földi András akadémikus, a kiállítás szevezőbizottságának elnökhelyettese A jogtudomány, a közgazdaságtan és az újabb társadalomtudományok művelése a Magyar Tudományos Akadémián az elmúlt 200 évben című kiállítást a megnyitón.
Földi András akadémikus (balra) és Halmai Péter akadémikus, az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnöke a kiállítás megnyitóján(További képek a megnyitóról a fotóra kattintva tekinthetők meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
A bemutatott anyag és a méltatott, egykor élt akadémikusok köre szükségszerűen csak kis szeletét mutatja meg annak a tudományos örökségnek, amelyet a gazdaság-, jog- és más társadalomtudományok az elmúlt két évszázadban a magyar tudományosságnak adtak. A tárlat mégis valamennyi, a IX. Osztály által képviselt tudományág hazai fejlődéstörténetét felvillantja: az ókorban gyökerező jogtudománytól a 18. században megszülető közgazdaságtanon és statisztikán át a 19–20. században kialakult szociológiáig és politikatudományig.
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
A gazdagon illusztrált tematikus tablók az egyes tudományágak hazai kibontakozását, eredményeit, valamint kiemelkedő akadémikusok munkásságát és fő műveit mutatják be. A köréjük rendezett tárlókban közel 50 szakkönyvet és 10 akadémikus hagyatékából származó, válogatott relikviákat találunk, köztük
Kornai János amerikai akadémiai díszoklevelét, Sólyom László díszdoktori oklevelét és legendás szemüvegét, Thirring Gusztáv márvány tintatartókészletét vagy a Zlinszky János hagyatékából származó, a Iuris Consulto Excellentissimo életműdíjat jelképező kisplasztikát, Paulikovics Iván szobrászművész alkotását.
A relikviák természetesen nem tudják összefoglalni az egyenként is monumentális életműveket, de visszaadnak valamit a személyes karakterjegyekből, és méltóképp utalnak az életutak egy-egy fontosabb állomására. Ezek a darabok is „cseppek a tengerből”, akárcsak a tárlat egésze. Tömör, lényegre törő bemutatással a főbb történeti állomások mentén kínál áttekinthető keresztmetszetet az elmúlt kétszáz évből.
Joseph Haydn szerződésszegései
Vékás Lajos jogtudós ünnepi előadását a Joseph Haydn és zeneműkiadói közötti levelezés részleteivel indította. A levelekben Haydn arról próbálja több-kevesebb sikerrel meggyőzni kiadóit, hogy nem ő áll a nekik egyenként, kizárólagos joggal eladott F-dúr vonósnégyes további értékesítése mögött.
Vékás Lajos(További képek az előadásról a fotóra kattintva tekinthetők meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
A zseniális zenei életművet zárójelbe téve első pillantásra akár azt is gondolhatnánk, hogy Joseph Haydn nem volt más, mint ügyes – vagy kevésbé ügyes – csaló, aki ugyanazt a zeneművet több kiadónak is eladta, megszegve szerződéses vállalásait. Vékás Lajos azonban hamar rávilágított, hogy a mai szemmel magától értetődő, sommás ítélet elhamarkodott és félrevezető lenne.
A 18. század második felének társadalmi és jogi viszonyai közt a fenti eljárás sokkal inkább egy kialakulatlan rendszer következménye, így – mondhatni – természetes volt. Haydn – Vékás megfogalmazásában – nem „született szerződésszegő” volt, hanem egy jogi védelem nélküli korszak szereplője és bizonyos értelemben áldozata. A szerzői jog intézménye még nem létezett az európai kontinensen, a zenei és képzőművészeti alkotások terjesztését pedig kíméletlen, kaotikus, anakronisztikus szóhasználattal „vadkapitalista” viszonyok jellemezték. A kiadók és kottamásolók uralta közegben a kamarazenei művek iránti hatalmas kereslet mellett a zeneszerzők jogilag kiszolgáltatott helyzetben voltak kénytelenek tűrni, hogy műveik kalózkiadásokban és orvmásolók keze nyomán szaporodtak és terjedtek.
Az előadás további részében Vékás Lajos azt a tágabb jogtörténeti kérdést fejtegette, hogy miért nem alakult ki korábban a szerzői jogvédelem, miközben az ókori római magánjog már kétezer évvel korábban olyan szabályozást hozott létre más jogi területeken, amely kisebb-nagyobb változtatásokkal, de ma is mérvadó. Bemutatta továbbá azokat a gazdasági, technológiai, társadalmi folyamatokat, amelyek később, a 15-16. századtól kezdődően fokozatosan megteremtették a jogvédelem iránti igényt, és amelyek végül a 18. század első felében – igaz, akkor még csak Angliában – az első szerzői jogi törvény megszületéséhez vezettek.
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Haydn munkásságának és szerződéses konfliktusainak értelmezéséhez fontos szerepet kapott az előadás záró részében a zeneszerző Esterházyakhoz fűződő kapcsolata. A zeneszerzőnek a hercegi családdal kötött szolgálati szerződése mai szemmel kifejezetten szigorú, sőt sok szempontból megalázó kereteket szabott. Nemcsak a zeneszerzői tevékenységet szabályozta, hanem számos kiegészítő feladatot is előírt a kották felügyeletétől a zenekar tagjainak öltözékére vonatkozó rendelkezésekig. Haydn kizárólag a hercegi udvar számára komponálhatott (volna), a művekkel és idejével is a herceg rendelkezett. Bár ezek a kötöttségek később először a gyakorlatban, majd a szerződésben is fellazultak, a szolgálati jogviszony formálisan továbbra is erős korlátokat jelentett (volna).
Vékás Lajos értelmezésében mindez amellett, hogy jól illusztrálja a kor társadalmi, kulturális viszonyait, arra is rávilágít, hogy
Haydn szerződésszegései nem pusztán jogsértésként, hanem a jogi szabályozás hiányából fakadó kényszerhelyzetből és kiszolgáltatottságból fakadó alkalmazkodásként is felfoghatók.
Ugyanakkor azt is érzékeltette, hogy Haydn nem csupán elszenvedője volt e viszonyoknak: kivételes alkotói teljesítménye mellett jó üzleti érzékkel is bírt, és képes volt érvényesülni a rendelkezésére álló mozgástérben.
Az előadás tematikus egységeit kamarazenei betétek tagolták: a Classicus Quartet éppen azt az F-dúr vonósnégyest szólaltatta meg több részletben, amelynek kiadási és szerződéses konfliktusai az előadás kiindulópontját adták.
Megmutatni a tudomány változatosságát, visszatekinteni 200 év meghatározó személyeire és pillanataira, valamint ízelítőt adni a legizgalmasabb és legértékesebb új tudományos eredményekből – ez a célja a Magyar Tudományos Akadémia 11 tudományos osztálya, valamint a hazai és határon túli tudományos és kulturális szervezetek által rendezett Sokszínű tudomány című programsorozatnak, amely egy-egy hónapon keresztül egy régió vagy szervezet tudományos tevékenységét, illetve az adott tudományos osztályhoz tartozó tudományterületeket helyezi a fókuszba.
Globalizáció, deglobalizáció a XXI. században
Konferencia
2026. február 12. 10.00–17.00 – MTA Székház, Díszterem
Program, helyszín és regisztráció itt.
A 2008-as válság óta egymást erősítő gazdasági, geopolitikai és pandémiás sokkok megkérdőjelezik a globalizáció eddigi modelljét. A konferencia neves hazai közgazdászok és társadalomkutatók részvételével vizsgálja e folyamatok gazdasági és társadalmi következményeit.
Hasrabecslés
Interaktív statisztikai játék
2026. február 12. 18.00–19.30 – MTA Székház, Nagyterem
Program, helyszín és regisztráció itt.
Tipp vagy becslés? Miben más a hasraütés, mint a tudatos becslés?
A „hasrabecslés” egy interaktív statisztikai játék, amelyben átlagemberként nem tudjuk a választ a játék során feltett kérdésekre. A résztvevők tíz kérdésre próbálnak a valósághoz közeli becslést adni úgy, hogy meglévő ismereteiket összekapcsolják, érvelnek, játékostársaikkal vitatkoznak, majd közösen közelítenek egy elfogadható válaszhoz. A cél, hogy a játékosok megtalálják a viszonylagos igazságot, valamint szellemes és meggyőző magyarázatot adjanak a megoldásra.
A gőzgépektől az AI-ig: hogyan építhető fenntartható gazdasági modell a modern technológiákra?
Konferencia
2026. február 17. 13.00–17.30 – MTA Székház, Felolvasóterem
Program, helyszín és regisztráció itt.
Megoldást jelent a technológiai fejlődés az erőforrások szűkösségére? Vagy épp ellenkezőleg? A konferencia kiindulópontja a Jevons-paradoxon, amely már másfél évszázada figyelmeztet arra, hogy a technológiai hatékonyság növelése nem feltétlenül csökkenti, sőt bizonyos értelemben növelheti az erőforrások felhasználását. Ebből adódóan napjaink egyik kulcskérdése, hogy a mesterséges intelligencia vajon minőségi változást hozhat-e a környezeti problémák kezelésében.
A költészet és a tudomány kölcsönös kihívásai – Báger Gusztáv kísérleti világa Sipos Lajos szemüvegén keresztül
2026. február 18. 18.00–19.30 – MTA Székház, Felolvasóterem
Program, helyszín és regisztráció itt.
Báger Gusztáv közgazdász, József Attila-díjas költő és Sipos Lajos Széchenyi-díjas irodalomtörténész a költészet és a tudomány kapcsolatáról beszélgetnek. Az est a gondolkodás- és beszédmódok kölcsönhatásait, valamint a költészet jelenkori és jövőbeni kihívásait járja körül, különös tekintettel a mesterséges intelligencia és a fenntartható fejlődés kérdéseire.
Az európai integráció perspektívái a legújabb kihívások tükrében
Konferencia
2026. február 19. 10.00–17.30 – MTA Székház, Felolvasóterem
Program, helyszín és regisztráció itt.
A konferencia délelőtti blokkjában az európai integráció aktuális kihívásai és perspektívái, a délutáni szekcióban pedig az iparpolitika mint kiemelten összetett és időszerű szakpolitikai terület áll a középpontban.
Milyen jogi és társadalmi kérdések feszülnek a Dűne világában?
Ismeretterjesztő előadás
2026. február 19. 18.00–19.30 – MTA Székház, Nagyterem
Program, helyszín és regisztráció itt.
Frank Herbert Dűne-univerzuma a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legösszetettebb társadalmi és politikai világképe. A történetek középpontjában álló hatalmi viszonyok, gazdasági érdekek és technológiai korlátok olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek a modern társadalmak számára is ismerősek. A Dűne világa ezért különösen alkalmas arra, hogy jogi, igazgatási és társadalomtudományi szempontból is vizsgálat tárgyává váljon.
Felzárkózás és az EU-integráció dinamikái Magyarországon: gazdaságpolitikai és regionális kihívások
Konferencia
2026. február 23. 10.00–16.30 – MTA Székház, Felolvasóterem
Program, helyszín és regisztráció itt.
A konferencia átfogó elemzést ad arról, miként zárkózott fel Magyarország, és hogyan alkalmazkodott az európai integrációhoz a 21. század gazdasági, politikai, klímapolitikai és technológiai kihívásai közepette.
A rendezvény központi fogalma a differenciált felzárkózás, amely arra világít rá, hogy az Európai Unió keleti bővítését követő két évtizedben a régió országainak fejlődési pályái jelentősen eltértek egymástól. Az integráció mélysége, az intézményi felkészültség és a gazdaságszerkezeti adottságok meghatározó módon befolyásolták a konvergencia ütemét.
Hadvezér, eretnek, szent – Jeanne d’Arc perei
A Perjátszó Kör előadása
2026. február 25. 19.00 – ELTE ÁJK, Aula Magna
Program, helyszín és regisztráció itt.
Az előadás a középkori Franciaország egyik legismertebb és legvitatottabb peres eljárását mutatja be: Jeanne d’Arc, az „orléans-i szűz” perét, akit eretnekséggel és boszorkánysággal vádoltak. A dramatizálás során a társulat a történelmi forrásokat, a per jegyzőkönyveit és beszámolóit hűen felhasználva mutatja be e híres pert, kiemelve jogi, társadalmi és emberi tanulságait.
Idősödés: új kihívás a gazdaság és a társadalom számára
Konferencia
2026. február 26. 10.00 – MTA Székház, Felolvasóterem
Program, helyszín és regisztráció itt.
Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya tudományhónapjának zárórendezvénye az azonos című nemzeti kutatási program első eredményeire építve vizsgálja az idősödés gazdasági és társadalmi következményeit. A demográfiai folyamatok alapvetően alakítják a gazdaság és a társadalom működését: a fejlett és a közepesen fejlett országokban a népesség korstruktúrája jelentősen átalakul, az idősebb korosztály aránya folyamatosan növekszik.
A bicentenáriumi év Sokszínű tudomány című programsorozatában először a külhoni magyar tudományosság műhelyei mutatkoztak be májusban. Őket követte júniusban a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai közül az I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, majd szeptemberben a XI. Fizikai Tudományok Osztálya. Októberben a II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya által rendezett programokon várták a szakmabelieket, valamint a filozófia, a pszichológia és a történelem iránt érdeklődőket az MTA székházában.
Novemberben az MTA területi bizottságai mutatkoztak be, decemberben pedig az MTA X. Földtudományok Osztálya várta változatos programokkal az érdeklődőket. A 2026-os évaz MTA III. Matematikai Tudományok Osztálya rendezvénysorozatával kezdődött.
Az MTA tudományos osztályainak hátralévő programsorozatai:
2026. február – IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
2026. március – IV. Agrártudományok Osztálya
2026. április – VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
2026. május – MTA Könyvtár és Információs Központ
2026. június – V. Orvosi Tudományok Osztálya
2026. szeptember – VII. Kémiai Tudományok Osztálya
2026. október – VI. Műszaki Tudományok Osztálya
2026. december – Fiatal Kutatók Akadémiája
