Egy sokszínű tudományos ágazat a 21. század elején - Videón az MTA IV. Agrártudományok Osztálya ünnepi hónapjának nyitórendezvénye

„Az agrártudományok a 21. század elején egy rendkívül sok részterületre kiterjedő, sokszínű tudományos ágazatot jelentenek. Erdészet, kertészet, tájépítészet, állatorvos-tudomány, állattenyésztés, takarmányozás, növénytermesztés, növényvédelem, növénynemesítés, mezőgazdasági biotechnológia, agrártörténet és faluszociológia, talajtan, agrokémia, vízgazdálkodás és gyepgazdálkodás – felsorolni is nehéz az agrárkutatáshoz tartozó témákat – mondta köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke a bicentenáriumi rendezvénysorozat márciusi nyitóünnepségén. –

Freund Tamás Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A mezőgazdaságban és az ahhoz kapcsolódó területeken dolgozók aránya a 19. század eleje óta csökkent, magának az ágazatnak a jelentősége azonban ma is kiemelkedő.

Hiszen a kellő mennyiségben rendelkezésre álló, jó minőségű, egészséges élelmiszer alapvető igény, miközben az éghajlatváltozás hatásai, a víz, valamint a gazdálkodásra alkalmas termőföld egyre jobban érezhető hiánya az egész emberiség jövőjét meghatározó feladatok elé állítja az agrártudományokkal foglalkozó kutatókat is.”

Három kiemelkedő tudós – Robert N. Goodman növénybakteriológus, Milton Zaitlin növényvirológus és Király Zoltán növénykórtan-kutató – a The Biochemistry and Physiology of Infectious Plant Disease című, világszerte elismert könyve megjelentetésével 1967-ben lefektette egy új tudományterület, a növénykórélettan alapjait. A mű új szemléletet hozott a növénykórtanba, nemzetközi ismertséget szerezve Király Zoltánnak.

A Növényvédelmi Kutatóintézetben Király Zoltán vezetésével létrejött a Növénykórélettani Osztály, melynek meghatározó alakja volt Klement Zoltán növénybakteriológus és Pozsár Béla. További fiatal kutatók csatlakoztak hozzájuk, megalapozva ezzel e tudományterület hazai fejlődését. A hazai növénykórélettan fejlődéséhez jelentősen hozzájárultak a Szegedi Biológiai Központ tudósai, Farkas Gábor és Solymosy Ferenc is.

Az előadóülés Balázs Ervin, az MTA rendes tagja, az Agrártudományok Osztálya elnöke, a HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézet kutatóprofesszora előadásával kezdődött, aki napjaink biológiai szemléletének meghatározó irányváltásáról beszélt a növényvédelemben.

Balázs Ervin
(További képek az előadóülésról a fotóra kattintva nézhetők meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Délután interaktív fotókiállítás nyílt Pintér Csabának, a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Kara nyugalmazott adjunktusának mikroszkópos felvételeiből. A gyomnövények világviszonylatban jelentős gazdasági károkat okoznak, elsősorban azzal, hogy a termesztett növényeink elől elvonják a tápanyagokat, a vizet és a fényt, ami nagy termésvesztést okoz.

A kiállítás tematikusan mutatja be a jelentősebb gyomfajokat a növények magjairól készült mikroszkópos felvételeken és tudományos ismeretterjesztő magyarázatokon keresztül.

Így láthatóvá válik a herbológia tárgyában rejlő, megörökíthető szépség is.

A kiállítás megnyitóján készített képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Allelopátia – a fogalom azt a biokémiai kölcsönhatást jelenti, amelynek során az egymás mellé telepített szomszédos növények serkentik vagy éppenséggel gyengítik, pusztítják egymást. E fogalmat emelte ki a kiállítást megnyitó köszöntőjében Kecskeméti Gábor akadémikus, az Akadémia és Könyvtára 200 éves Évfordulójának Megünneplését Előkészítő Elnökségi Bizottság elnöke. Mint elmondta, metaforikus értelemben nem csak növények között fordulhat elő allelopátia.

Kecskeméti Gábor Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Előfordulhat tudományterületek között is. Kecskeméti Gábor példaként említette a botanika és az orvostudomány évezredek óta látható kölcsönhatását. Az irodalomtörténész akadémikus megjegyezte: a kapcsolat még olyan egymástól távoli területeken is jól érzékelhető, mint például a klasszika-filológia és a botanika: „Nem lenne modern botanika és nem lenne modern orvostudomány sem, ha nem lettek volna olyan filológus humanisták, akik az antik auktorok szövegeit tanulmányozták úgy, ahogyan egy humanista filológusnak ezt meg kell tennie, tehát szabatos szövegmegállapítással, aztán a jelentések feltárásával, kommentárok, jegyzetek kidolgozásával.” Kecskeméti Gábor szerint

ezek mind allelopátiás hatások a tudományterületek között, és nem az egymást gátló, hanem az egymást serkentő, bátorító, erősítő hatások körébe tartoznak.

Az akadémikus az MTA székházában nyílt fotókiállításra is utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy allelopátiás kapcsolatot a tudomány a művészettel is képes kialakítani. Ebben az értelemben a kiállítás a herbológiát a szokásostól eltérően, alapvető szemléleti módjának kiterjesztő értelmezésében mutatja be: „Szellemi útjelző ebben a nagyon sokrétű kapcsolódásokat, rokonságokat, közösségeket, vonzásokat, választásokat megteremtő allelopátiás kapcsolatrendszerben.”

A kiállítás 2026. március 2–31. között hétköznaponként reggel 9-től délután 6-ig tekinthető meg a Magyar Tudományos Akadémia székházában.
Cím: 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.