Sokszínű tudomány – videón a Földtudományi Osztály hónapjának programjai

A klímaváltozás múltbeli tanulságaitól a városi bányászaton és a meteorológia gyakorlati alkalmazásain át egészen az Akadémia épületének köveibe zárt történetekig: a Földtudományi Osztály hónapja átfogó képet adott arról, hogyan járul hozzá a földtudomány a jelen kihívásainak megértéséhez és a jövő alakításához. Az előadóülések teljes felvételei most videón is elérhetők.

2026. január 20.

A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományi Osztályának 2025. decemberi programsorozata sokszínűen mutatta be, milyen kérdésekkel foglalkozik ma a geológia, a geofizika, a meteorológia, a paleoklimatológia vagy éppen a geoinformatika. A rendezvények egyszerre szóltak alapkutatási eredményekről és nagyon is gyakorlati problémákról: az éghajlati szélsőségekhez való alkalmazkodásról, az erőforrás-gazdálkodás új útjairól, a fenntarthatóság földtani feltételeiről, valamint a tudomány és a társadalmi döntéshozatal kapcsolatáról.

Az alábbiakban időrendben haladva foglaljuk össze az egyes előadóülések főbb témáit, és minden blokkhoz megtalálhatók a teljes videófelvételek is, így az érdeklődők bármikor visszanézhetik az elhangzott előadásokat.

Kvarter klímaváltozások hatásai a Kárpát-medencében

2025. december 2.

A Föld éghajlata mindig is változékony volt, és ennek vizsgálata a természet megértésének egyik kulcsa. Az INQUA Magyar Nemzeti Bizottságának tudományos előadóülése a negyedidőszaki klímaváltozások Kárpát-medencei hatásait elemzi, különös tekintettel az ember és környezete közötti hosszú távú kölcsönhatásokra. A kutatók természetes „archívumok”, például cseppkövek, tavak üledékei és faévgyűrűk alapján rekonstruálják az egykori klímaviszonyokat. A program három fő témakört ölel fel: paleoklíma-rekonstrukciókat, a klíma és a felszínformálódás kapcsolatát, valamint az éghajlatváltozás élő rendszerekre és társadalmakra gyakorolt hatásait. A rendezvény célja, hogy a múlt éghajlati eseményeinek feltárásával hozzájáruljon a jelenkori klímaváltozás jobb megértéséhez és előrejelzéséhez.

1. rész

2. rész

  • 0:00 Pazonyi Piroska bevezetője
  • 0:25 Horváth Erzsébet előadása
  • 20:45 Sipos György előadása
  • 40:11 Püspöki Zoltán előadása
  • 01:01:24 Varga György előadása
  • 01:21:09 Buró Botond előadása

3. rész

  • 0:00 Sipos György bevezetője
  • 0:40 Demény Attila előadása
  • 19:29 Magyari Enikő Katalin előadása
  • 42:16 Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia előadása
  • 01:02:34 Pál Ilona előadása
  • 01:24:33 Újvári Gábor előadása
  • 01:40:28 Újvári Gábor záróbeszéde

A meteorológia válasza a környezeti kihívásokra

2025. december 4.

A rendezvény bemutatja, hogyan válik a meteorológiai tudás kulcsfontosságúvá az energetika, a mezőgazdaság, a várostervezés és a közegészségügy döntéshozatalában. Kiemelt figyelmet kapnak az új digitális modellek, mint a Destination Earth és a KLIMADAT rendszer, amelyek pontosabb előrejelzéseket és alkalmazkodási stratégiákat tesznek lehetővé. A program rávilágít arra is, hogy a meteorológia egyre inkább gyakorlati eszközzé válik – például az aszályok, viharok és városi hősziget-hatások kezelésében. Összességében a meteorológia ma már nem csupán az időjárásról szól, hanem a fenntartható, biztonságos és ellenálló társadalom építésének tudományos alapját adja.

1. rész

2. rész

  • 00:00 Köszöntő
  • 00:48 Salma Imre előadása
  • 25:45 Sarkadi Noémi előadása
  • 45:29 Csirmaz Kálmán előadása
  • 01:05:25 Jancsek-Turóczi Beatrix előadása
  • 01:17:07 Tordai Ágoston előadása

3. rész

  • 0:00 Anda Angéla köszöntője
  • 01:38 Hérincs Dávid előadása
  • 22:36 Kolláthné Tóth Helga előadása
  • 43:13 Varga Ákos János előadása
  • 01:05:22 Kovács Attila előadása

4. rész

  • 00:00:00 Bozó László köszöntője
  • 00:01:19 Kristian Horvath előadása
  • 00:32:22 Fekete Dénes előadása
  • 00:57:02 Jávorné Radnóczi Katalin és Oláh Soma előadása
  • 01:23:21 Peterka András előadása

5. rész

  • 0:00 Bartholy Judit köszöntője
  • 01:16 Gulyás Ágnes előadása
  • 25:27 Duics-Korosecz Lilla előadása
  • 42:55 Kern Anikó előadása
  • 01:06:43 Kis Anna előadása
  • 01:26:19 Varga Zoltán előadása
  • 01:33:54 Kocsis Tímea előadása
  • 01:52:30 Geresdi István záróbeszéde

Géczy 100 - A magyarországi jura kutatások 200 éve

2025. december 9.

A Géczy Barnabás születésének 100. évfordulójára rendezett előadóülés nemcsak egy kiemelkedő tudós életművét idézi fel, hanem a magyarországi jura időszaki földtani és őslénytani kutatások 200 éves történetét is áttekinti.

Géczy Barnabás nemzetközileg is elismert ammoniteszkutató volt, akinek munkái módszertani alapot teremtettek a jura és mezozoos rétegtani vizsgálatokhoz, valamint új távlatokat nyitottak a hazai mikropaleontológiában és brachiopodakutatásban. Széles érdeklődése kiterjedt a gerinces paleontológiára is, és nemzetközi együttműködései – például a „Jenkyns-esemény” rétegtani vizsgálata – jelentős tudományos eredményeket hoztak. Több mint hat évtizeden át meghatározó szerepet játszott az ELTE Őslénytani Tanszékének életében, mint oktató, tankönyvszerző és témavezető, iskolateremtő hatása ma is érződik. Az emlékülés célja, hogy bemutassa: a Géczy által lefektetett tudományos és szemléleti alapok máig élnek, és meghatározzák a hazai és nemzetközi jura kutatások irányait.

1. rész

2. rész

  • 0:00 Ősi Attila előadása
  • 13:13 Szente István előadása
  • 39:20 Stefano Cresta előadása
  • 01:03:47 Pálfy József előadása
  • 01:23:31 Kázmér Miklós előadása
  • 01:34:03 Haas János záróbeszéde

A városi bányászat, mint a körforgásos gazdaság legfontosabb eleme

2025. december 10.

A bányászat megújulásának, kitörésének egy lehetséges új területe az ún. „városi bányászat”, amely minden antropogén eredetű anyag megkutatását, kitermelését, feldolgozását és a termelés-fogyasztás ciklusba való visszavezetését jelenti. Ebből következik, hogy ez a „körforgásos gazdaság” központi eleme, mert itt valósul meg az elhasznált anyagok vagy az energiatartalmuk visszavezetése a gazdaságba. Hazánkban az ún. „körforgásos anyaghasználati arány” csak kb. 6%, ezért vizsgáljuk meg, hogyan lehetne ezt megnövelni!

Geoinformatika és térképészet idei nemzetközi tudományos rendezvényeken

2025. december 11.

A program a térképtudomány legújabb kutatási eredményeit és technológiai fejlesztéseit mutatja be. A rendezvényen szó esik a korai világtérképek értelmezéséről és történeti összefüggéseiről. Bemutatásra kerül a 19. század előtti magyar újságtérképek digitális feldolgozásának lehetősége is. Az előadások érintik a térképvetületek geometriai sajátosságait és a drónokra szerelt multispektrális szenzorok gyakorlati alkalmazásait. A program a digitális térképezés automatizált megoldásainak ismertetésével zárul.

Lendületben: a 21. század geológiai és geofizikai kihívásai

2025. december 15.

A rendezvény célja a földtudomány, ezen belül a geológia és geofizika innovatív irányainak, kutatási eredményeinek és lehetőségeinek bemutatása a 21. században. Az előadóülésen öt Lendület és két ERC kutatási pályázatot elnyert fiatal magyar kutató beszél tudományos munkájáról, eredményeiről, tudományterületének jelen és jövőbeli perspektíváiról. Az előadásokat pódiumbeszélgetés követi, ahol szóba kerül az is, hogyan lehetnek a magyar szakemberek sikeresek a hazai és nemzetközi nagy kutatási pályázatokon.

  • 00:00:00 Harangi Szabolcs bevezető beszéde
  • 00:03:34 Kovács István János előadása
  • 00:27:33 Király Ágnes előadása
  • 00:51:20 Berkesi Márta előadása
  • 01:15:12 Lukács Réka előadása
  • 01:41:17 Zajacz Zoltán előadása
  • 02:06:38 Ősi Attila előadása
  • 02:34:27 Kern Zoltán
  • 02:55:54 Pódiumbeszélgetés a földtudományi kutatások jelenéről és jövőjéről, sikeres pályázatokról

A földtudomány a fenntarthatóság szolgálatában

2025. december 16.

A fenntartható fejlődés egyik kulcseleme a földtani erőforrások és földtani környezet összefüggéseinek jobb megértése. Az előadóülés bemutatja, hogyan járul hozzá a földtudomány a biztonságosabb fejlődéshez keresve az összhangot a környezettel: a geotermikus kutatásoktól és a sóbányászat következményeitől kezdve a mérnökgeológiai és rétegtani vizsgálatokon át egészen a radioaktív hulladékelhelyezés és a vízgazdálkodás kérdéseiig. A cél, hogy a tudományos ismeretek révén érthetőbbé váljanak a lehetőségek és a kockázatok, kifejezésre jusson a tudományos vélemény a döntéshozatalban, ezáltal pedig a társadalmi felkészülés a jövő kihívásaira.

1. rész

  • 00:00:00 Hatvani István Gábor bevezető beszéde
  • 00:00:47 Mádlné Szőnyi Judit bevezető gondolatai
  • 00:06:09 Markó Ábel és Vallner Fanni előadása
  • 00:22:27 Fedor Ferenc előadása
  • 00:42:59 Kovács Balázs előadása

2. rész

  • 0:00 Hatvani István Gábor bevezető beszéde
  • 01:17 Püspöki Zoltán előadása
  • 20:32 Török Ákos előadása
  • 38:16 Haas János záróbeszéde

Kövekbe zárt történetek - A Magyar Tudományos Akadémia székházának építő- és díszítőkövei levéltári források és helyszíni megfigyelések alapján

2025. december 18.

A Magyar Tudományos Akadémia impozáns palotája nemcsak építészeti, hanem földtani kincseket is rejt. Az előadás bemutatja, honnan származnak az épületet alkotó homokkövek, mészkövek és márványok, milyen különleges tulajdonságaik tették őket a 19. század mestereinek kedvencévé, és hogyan őrzik ma is a múlt lenyomatát. A gazdag levéltári források segítségével feltárul, honnan származtak ezek az anyagok, és milyen történeteket őriznek ma is az Akadémia falai között. A program bepillantást enged a tudomány, a történelem és a művészet találkozásába – ahol minden kődarabnak saját története van.

  • 00:00:00 Haas János megnyitó beszéde
  • 00:03:16 Török Ákos és Burján Balázs előadása