A Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentette, hogy a Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel emlékére alapított közgazdasági díját Joel Mokyrnak, Philippe Aghionnak és Peter Howittnak ítéli oda az innováció által elősegített gazdasági növekedés kutatásáért. A kitüntetés egyik fele és a vele járó pénzdíj 50 százaléka illeti Mokyrt, az amerikai Northwestern Egyetem professzorát a technológiai haladás által segített növekedés előfeltételeinek azonosításáért. A díj másik felét megosztva kapta Aghion, a francia INSEAD üzleti egyetem, illetve Howitt, az amerikai Brown Egyetem professzorai a kreatív leépítés fenntartható növekedésben játszott szerepének kutatásáért.

TOVÁBB

A kutatásértékelés megújítása és a mennyiségi mutatók és minőségi értékelési szempontok közötti egyensúly megteremtése állt a CoARA (Coalition for Advancing Research Assessment) Magyar Munkacsoport fórumának középpontjában, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián tartottak. A fórum célja az volt, hogy hazai és nemzetközi példákon keresztül a kutatók és tudományszervezők közösen gondolják végig, miként lehet a jelenlegi értékelési rendszert igazságosabbá és hatékonyabbá tenni. A rendezvény az MTA és a HUN-REN Központ társrendezésében, a CoARA Boost Projekt támogatásával valósult meg.

TOVÁBB

Roncsolásmentes vizsgálati módszerek, archaeogenetika, fizikai antropológia és izotópkémia – csak néhány azok közül a technológiák közül, amelyek alkalmazása új távlatokat nyitott a táj, a környezet és a klimatikus változások kutatásában, valamint a közösségek eredetének, mobilitásának és társadalmi szerveződésének feltárásában. A Régészeti Tudományos Bizottság rendezvényén ezekről a magyarországi és nemzetközi régészeti kutatásokat gyökeresen átalakító új lehetőségekről volt szó.

TOVÁBB

A program célja a XVII. századi európai festészet és rajzművészet történetével, illetve az európai középkori, reneszánsz és barokk művészet más témaköreivel, valamint az e korok műalkotásaira irányuló műgyűjtéstörténettel foglalkozó fiatal magyar művészettörténészek külföldi kutatásainak támogatása és kutatási eredményeik megjelentetése.

TOVÁBB

Az MTA II. Filozófiai és Történettudományi Osztálya az MTA200 októberi, „hagyományos” tudományos programjai mellett egy különleges eseményt is szervezett. Külső helyszínen, „Művészek és tudósok kertje” címmel mutatták be a művészeti és tudományos szempontból egyaránt különleges Dohnányi-kertet (Budapest II., Széher utca 24/b). A társrendező a kert eredeti funkciójának, művészeti, kultúrtörténeti és ökológiai értékeinek megőrzése és megismertetése érdekében 2009-ben alakult Dohnányi Kert Egyesület elnöke, Ruttkay Zsófia volt.

TOVÁBB

Az élő természet, annak minden formája a témája annak a természetfotó pályázatnak, amelyet az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából hirdet meg az MTA Biológiai Tudományok Osztálya. További részletek a pályázati feltételekről és a díjazásról cikkünkben.

TOVÁBB

Krasznahorkai László, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja kapta a 2025. évi irodalmi Nobel-díjat – jelentették be csütörtökön a Svéd Királyi Akadémián. Az indokolás szerint a magyar író meggyőző és látnoki életművéért kapta az elismerést, amely apokaliptikus rettegés közepette is megerősíti a művészet erejét.

TOVÁBB

A 2025-ös kémiai Nobel-díjat Susumu Kitagawának (Kiotói Egyetem), Richard Robsonnak (Melbourne-i Egyetem) és Omar Yaghinak (Berkeley-i Kaliforniai Egyetem) ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a fémkationokat és az őket összekötő szerves (organikus) hidakat tartalmazó molekuláris rendszerek – azaz fémorganikus térhálók (metal-organic frameworks, MOF) – kifejlesztéséért. A díjazottak munkájának környezetvédelmi jelentősége óriási.

TOVÁBB

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2025-ös fizikai Nobel-díjjal John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis munkásságát ismerte el, akik a nyolcvanas évek közepén végzett kísérleteik során kimutatták, hogy kvantumosság hétköznapi gondolkodással meglehetősen bizarrnak tűnő jelenségeit akár egy olyan nagy rendszerben is elő lehet idézni, amelyet szabad szemmel is láthatunk. A díjazottak olyan szupravezető chipet alkottak, amelyben megvalósul az alagúteffektus, illetve a részecskék kvantumos energiaállapotai – e jelenségeket előttük csak a néhány részecskét tartalmazó, miniatűr rendszerekben ismerték.

TOVÁBB

Hogyan lett nyelvművelő magántársulatból a tudományok intézményesült nemzeti akadémiájává az MTA? Egyebek mellett ez is kiderült azon az egész napos tudományos konferencián, amellyel egyúttal a II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya egy hónapig tartó rendezvénysorozata is kezdetét vette az MTA bicentenáriumi programsorozatának keretében.

TOVÁBB