Tudományképviselet a magyar nemzet mindennapi életében – A területi akadémiai bizottságok vezetőinek találkozója Tudományképviselet a magyar nemzet mindennapi életében – A területi akadémiai bizottságok vezetőinek találkozója

Tudományképviselet a magyar nemzet mindennapi életében – A területi akadémiai bizottságok vezetőinek találkozója

2025–2026-ra egyedülálló programsorozatot készít elő a magyar tudományosság eredményeinek és jelentőségének élményszerű bemutatására a Magyar Tudományos Akadémia – erről is beszélt a területi akadémiai bizottságok, valamint a határon túli bizottság és tanácsok elnökeinek és vezető tisztségviselőinek éves találkozóján Freund Tamás. A minden évben megrendezett, idén szeptember 20-án Szegeden tartott rendezvényen az Akadémia elnökének köszöntője után szó esett a területi bizottságok küldetéséről, közös feladataikról, a területi bizottságok és a határon túli intézmények szerepének felértékelődéséről, az idei Magyar Tudomány Ünnepéről, valamint az Akadémia alapításának közelgő 200. jubileumáról is.

TOVÁBB
Lendületesek: Róna Gergely Lendületesek: Róna Gergely

Lendületesek: Róna Gergely

A DNS szekvenciájában rendszeresen keletkeznek hibák, amelyeket azonnal ki kell javítani a normális génműködés fenntartása érdekében. A DNS-kettőződéshez kötődő javítási mechanizmusok jól ismertek, de a nem osztódó sejtekben is történik DNS-hibajavítás, amiről sokkal kevesebbet tudunk. Pedig számos betegséget, például egyes neurodegeneratív betegségeket, a nem osztódó sejtekben kialakult DNS-hibák váltanak ki. Róna Gergely, az MTA–TTK Lendület DNS-hibajavítás Kutatócsoport vezetője, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Élettudományi Intézet munkatársa kollégáival a DNS-javító mechanizmusok kevéssé ismert formáit kutatja a Lendület Program támogatásával.

TOVÁBB
Az Academia Europaea Budapesti Tudásközpont láthatóbbá teszi a magyar tudományt – Interjú Hegyi Péterrel, az új igazgatóval Az Academia Europaea Budapesti Tudásközpont láthatóbbá teszi a magyar tudományt – Interjú Hegyi Péterrel, az új igazgatóval

Az Academia Europaea Budapesti Tudásközpont láthatóbbá teszi a magyar tudományt – Interjú Hegyi Péterrel, az új igazgatóval

Idén nyáron Hegyi Péter egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központja, illetve a Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Medicina Intézete vezetője váltotta Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét az Academia Europaea Budapesti Tudásközpontjának (Budapest Knowledge Hub) igazgatói pozíciójában. Az új igazgató interjúnkban elmondta, hogy két fő célkitűzése van: a felfedezések gyakorlati, társadalmi hasznosulásának gyorsítása, illetve a magyar kutatói közösség, illetve a magyarországi kutatási eredmények hatékonyabb megjelenítése a nemzetközi színtéren.

TOVÁBB
„Az egész szívvel végzett dolgok maradnak fenn” – Videós összeállítás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei elismeréseinek átadásáról „Az egész szívvel végzett dolgok maradnak fenn” – Videós összeállítás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei elismeréseinek átadásáról

„Az egész szívvel végzett dolgok maradnak fenn” – Videós összeállítás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei elismeréseinek átadásáról

Százhatvanan nyerték el a Magyar Tudományos Akadémia legkiemelkedőbb fiatal kutatóknak járó, magas presztízsű országos támogatását, az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. Az erről szóló oklevelet a Pesti Vigadóban tartott, hagyományos Bolyai-napon vehették át a díjazottak. Az ünnepségen Freund Tamás, az Akadémia elnöke az akadémiai támogatásról szólva azt mondta, hogy az egyszerre elismerés és ösztönzés. Az MTA azért adja, hogy elismerje a fiatal kutatók eddigi munkáját, egyben ösztönözze őket a folytatásra.

TOVÁBB
Új és újonnan felbukkanó vírusok – A Magyar Tudomány összeállítása Új és újonnan felbukkanó vírusok – A Magyar Tudomány összeállítása

Új és újonnan felbukkanó vírusok – A Magyar Tudomány összeállítása

A vírusok fontos szerepet játszanak az emberi fertőző megbetegedések kialakulásában. A Magyar Tudomány szeptemberi számában megjelent tanulmány a vírusok keletkezésének főbb elméleteit, valamint a vírusok változékonyságának okait tekinti át. Példákat hoz ismert vírusok megjelenésére új földrajzi területen és kitér a szokatlan terjedési módokra is. Megerősíti azt is, hogy a vírusok kutatása jelentős szerepet játszik az ismeretlen eredetű járványok megfékezésére való felkészülésben.

TOVÁBB
  • 1289 találat
  • További