A tudományosan megalapozott oktatáshoz járul hozzá az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja

A személyre szabott tanulás szolgálatába állított digitális technológiák, innovatív pedagógiai eszközök, problémamegoldó tevékenységen alapuló nyelvoktatás, a tanulási kudarcok megelőzése a tanulási környezet átalakításával – néhány kutatási téma azok közül, amelyeket összesen 199 millió forinttal támogat az Akadémia a 2021-ben új névvel és új tartalommal kiírt, korábban Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programként ismertté vált pályázatán. Az idei húsz nyertes pályázót köszöntve Freund Tamás, az MTA elnöke az Akadémiának a tudományosan megalapozott, a készségek fejlesztését, a korszerű ismeretek átadását és széles körű általános műveltséget egyaránt kínáló oktatási rendszer iránti elkötelezettségét hangsúlyozta.

2021. szeptember 15.

„Az iskola sok gyermek számára a fegyelmet, a látszólag unalmas és érdektelen dolgok kínnal-keservvel történő elsajátítását jelenti. Rajtunk is múlik, hogy
ez a helyzet megváltozzon. Bár az utóbbi évtizedekben a folyamatos nekiveselkedéseknek köszönhetően az iskola – még ha nem olyan is, mint amilyennek álmainkban szeretnénk – sok átalakuláson ment keresztül, az oktatás területén mindig érdemes tenni, és mindig van is mit tenni” – mondta
a Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program nyitóünnepségén az Akadémia elnöke.

Freund Tamás Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Freund Tamás bejelentette, hogy az Akadémia költségvetésének növekedése lehetővé teszi

az évi 200 millió forintos program támogatására rendelkezésre álló keret fokozatos, a jelenlegi összeg kétszeresére való növelését.

„Ezzel a lépéssel is szeretném hangsúlyozni az Akadémia elkötelezettségét
a tudományosan megalapozott, a készségek fejlesztését, a korszerű ismeretek átadását és széles körű általános műveltséget egyaránt kínáló oktatási rendszer létrehozása iránt” – mondta.

Freund Tamás reményét fejezte ki, hogy az új kutatócsoportok az eddiginél több publikációt közölnek majd külföldi folyóiratokban is. Hozzátette, hogy az MTA ösztönözi a nemzetközi szinten való megmérettetést, egyúttal minél több elismert nemzetközi szakembert kíván bevonni a hazai eredmények értékelésébe is.

Freund Tamás köszöntője teljes terjedelmében ide kattintva olvasható

„Célunk a kapacitásbővítés” – mondta a nyerteseket köszöntve Csapó Benő, az MTA doktora, a Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program vezetője, aki szerint ez nemcsak a publikációk számának növelését jelenti, hanem minél több fiatal kutató bevonását is a tudományos munkába.

Csapó Benő Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Csapó Benő a hazai neveléstudomány korábbi eredményeit felidéző előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1970-es évek elejétől körülbelül egy évtizedig nagyon jelentős összegeket fordítottak a neveléstudomány fejlesztését szolgáló pedagógiai kutatásokra. Hozzátette: a tudományos megalapozottságú közoktatásra azért is szükség van, mert a PISA-tesztek eredményei alapján a magyar diákok teljesítménye romlik, ezt a trendet pedig meg kell fordítani.

Pléh Csaba akadémikus, az Academia Europaea Budapest Tudásközpont „Methodology of Science Education” tematikus program társelnöke együttműködést ajánlott az AE programjának közreműködésével.

Pléh Csaba Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Mint mondta, a Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programban részt vevőkkel közösen szeretnék integrálni és az oktatási gyakorlathoz közelebb vinni az európai szakmódszertani kutatásokban megszületett eredményeket.

A Szakmódszertani pályázattól a Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programig

A Magyar Tudományos Akadémia 2014-ben hirdette meg első alkalommal
a közoktatás fejlesztésének tudományos megalapozását célzó pályázatot „Szakmódszertani pályázat” címmel.

Az egyéves program nagy érdeklődést váltott ki, ezért az MTA 2016-ban négyéves kutatási programot indított Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program néven, amely szintén jelentős sikereket ért el.

Ennek nyomán az MTA Elnöksége határozatban javasolta Freund Tamásnak,
az MTA 2020-ban megválasztott új elnökének, hogy a programot az Akadémia tekintse hosszú távú, stratégiai feladatának.

Az MTA Elnökségének határozata (57/2019. X. 22.) alapján megjelölt prioritások:

  • az olvasás-szövegértés, a matematika és a természettudomány terén a nemzetközi felmérések által hangsúlyosan jelzett problémák okainak feltárása és a megoldást elősegítő, a gondolkodást hatékonyan fejlesztő, a megértést és a tudás alkalmazását segítő tanulási és tanítási módszerek kidolgozása és hatékonyságvizsgálata;
  • az iskolai kudarcok és a lemorzsolódás kutatása, a korai prevenciót szolgáló módszerek kidolgozása és hatékonyságvizsgálata;
  • a fiatalok történelmi tudatának fejlődésében, az idegen nyelvek,
    a művészeti kultúra és az egészséges életmód aktív elsajátításában
    a hazai közoktatás sajátos hiányosságainak feltárása és
    a megoldásukat elősegítő módszerek kidolgozása és hatékonyságvizsgálata;
  • a speciális helyzetű tanulók integrálására, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatására irányuló programok kidolgozása és hatásvizsgálata;
  • az oktatás átfogó digitalizációjával kapcsolatos problémák megoldására irányuló kutatások.

A felhívásra a május 14-ei határidőre 46 db érvényes pályázat érkezett be, összesen 7,4 milliárd forint értékben. A kutatócsoportok vezetői a legtöbb esetben egyetemet jelöltek meg befogadó intézményként.

A pályázatokat a beérkezett anonim bírálatok alapján a bírálóbizottság tagjai 2021. július 7-ei ülésükön részletesen megvitatták, majd másnap e-mailben szavaztak róluk. A bírálóbizottság elfogadta a testület elnökének javaslatát, amely szerint inkább több kutatócsoport kapjon lehetőséget kisebb összegű támogatással a programban, mint kevesebb nagyobb összeggel.

A Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program nyertes pályázói
(Képgalériánkat ide kattintva nézheti meg)
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A bírálóbizottság javaslata alapján, az MTA elnökének döntése nyomán az Akadémia az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjának keretében összesen 20 kutatócsoport pályázatát támogatja.

Pályázó

A pályázat címe

Támogatás

(M Ft / év)

Besesekné Molnár Gyöngyvér

Szegedi Tudományegyetem

Digitális technológiák a személyre szabott tanulás szolgálatában: big data, tanulási analitika és adaptív értékelés

13

Csányi Tamás János

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Evidenciaalapú, hatékony oktatási megközelítések érvényesülése
a gyermekek pszichomotoros fejlesztésében és testnevelésében

5

Csíkos Csaba

Eötvös Loránd Tudományegyetem

A matematikai gondolkodás és
a szövegértés metakognitív komponensei

10

Fejes József Balázs

Szegedi Tudományegyetem

Motivációalapú szövegértés-fejlesztés

10

Gyarmathy Éva Zsuzsanna

Apor Vilmos Katolikus Főiskola

A tanulási kudarcok megelőzése
a tanulási környezet átalakításával
az iskolai tanulás kezdetén

8

Győri Miklós

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Digitális autonómia-támogatási és inklúziós módszertanok evidenciaalapú fejlesztése

12

Honbolygó Ferenc

Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Természettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely)

Új technológiák az olvasási nehézségek felismerésében és
a korszerű fejlesztő módszerek kialakításában

13

Kasik László

Szegedi Tudományegyetem

Az iskolai kudarcok motivációs-érzelmi-szociális erősségekre fókuszáló preventív kezelése

11

M. Tóthné Farsang Andrea

Szegedi Tudományegyetem

Földrajztankönyvek (hagyományos és online), valamint oktatási segédanyagok fejlesztése és hatékonyságának vizsgálata

11

Medgyes Péter

Eötvös Loránd Tudományegyetem

A gyermekkori nyelvtanítás módszertanának alkalmazása digitális oktatásban

9

Podráczky Judit

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Kudarcmentes iskolakezdés támogatása egészség- és környezeti nevelésre alapozott komplex óvodai programokkal

9

Pusztai Gabriella

Debreceni Egyetem

Pedagógusok szülői elköteleződést erősítő képességének fejlesztése

13

Rákosy Zsuzsa

Pécsi Tudományegyetem

Innovatív pedagógiai eszközök és multimédiás megoldások a 21. század gyermekeinek egészségfejlesztéséhez

9

Szalay Luca

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kutatásalapú kémiatanítás és rendszerben való gondolkodás

10

Szurdoki Erzsébet Piroska

Eötvös Loránd Tudományegyetem

A természettudományos gondolkodás pedagógiai szemléletének és módszereinek megújítása az alsó tagozatos korosztályban

7

Tarkó Klára

Szegedi Tudományegyetem

Innovatív akciókutatás az eredményes óvodai, általános iskolai és középiskolai egészségfejlesztéshez-egészségneveléshez szükséges oktatási-nevelési módszertan kidolgozására

10

Vancsó Ödön Imre

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Korszerű felfedeztető matematikaoktatás – hagyomány és innováció

12

Varga Aranka

Pécsi Tudományegyetem

Oktatási esélyekért! Pályaorientációs mentorprogram fejlesztése és értékelése

8

Wein Katalin

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Problémamegoldó tevékenységen alapuló nyelvoktatás a 21. században: egyéni különbségek, differenciált nyelvoktatás és
az angol mint lingua franca Magyarországon

11

Zsákai Annamária

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az egészséges életmód aktív elsajátítását segítő, interaktív oktatási segédanyag kidolgozása

8