A Lendület program

A Chan Zuckerberg Initiative kutatási támogatását ítélték oda a szegedi Horváth Péter bioinformatikus csoportjának. Több más szegedi kutatócsoporttal együttműködve világviszonylatban is egyedülálló egysejt-analitikai eljárást fejlesztettek ki és tökéletesítenek annak érdekében, hogy a szervezet építőköveinek egyedi elemzésével a legapróbb eltéréseket is felfedezhessék, utat nyitva ezzel a sejtbiológiai folyamatok és a kóros elváltozások jobb megértésének. Horváth Péter szerint a mesterséges intelligencia jelenleg zajló forradalma a legmodernebb molekuláris módszerekkel kombinálva megalapozhatja a következő évtized orvosbiológiai áttöréseit.

Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt különleges kvantumkristályt egy szén nanocsőben figyelték meg. Az eredményt a Science közölte.

A kutatás, melyben az MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoportjában dolgozó François Mernier is részt vett, segíthet megérteni a világegyetem nagy léptékű szerkezetének kialakulását.

Milyen zenei kincseket rejthetnek a ránk maradt kódextöredékek? Hogyan használhatjuk a mikroorganizmusokat a növényvédelemben? Segítheti a madarak csoportos viselkedésének megértése a robotrepülők tervezését? Hogyan jelezhető előre személyre szabottan a koszorúér-betegség? A Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának 16 nyertes pályázója egyebek mellett ilyen kérdésekre keresheti a válaszokat az idei évben összesen több mint félmilliárd forintból.

A magyar tudományosság és bölcsészettudományok egyik nagy adósságát, a Szent Korona és a magyar uralkodókoronázások 1526 és 1916 közötti történetét tárja fel az MTA Lendület programjának támogatásával Pálffy Géza történész és kutatócsoportja. Bemutatjuk Az Akadémiai Dolgozók Fóruma videósorozatának újabb részét.

Az eddigieknél hatékonyabban lehet hidrogéngázt előállítani zöldalgák segítségével az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (MTA SZBK) kifejlesztett új módszer segítségével – egyelőre laboratóriumi körülmények között. A 2010 óta folyó kutatásnak már több olyan eredménye van, amelyek együttesen arra utalnak, hogy a jövőben a szabadban, de legalábbis üvegházakban környezetbarát módon lehet hidrogént termelni.

Az MTA Lendület programjának Trianon 100 Kutatócsoportja, együttműködésben az adatbázis összeállítójával, Dékány Istvánnal, a Trianoni árvák című könyv szerzőjével és a Noran Libro Kiadóval, egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikált. Ez nemcsak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek nevét, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé.

Az Akadémia kutatóhálózatának leválasztását célzó jogszabálytervezet elfogadása esetén pótolhatatlan nemzeti értékek vesznek el, és már rövid távon is helyrehozhatatlan tudományos, kulturális és gazdasági károk keletkeznek. Az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget. Egyebek mellett ez olvasható abban a nyílt levélben, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökhöz és a Kormányhoz írtak az MTA kiválósági programja, a Lendület kutatócsoport-vezetői. A dokumentumot szó szerint közöljük.

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban születő egyedi ötletek áttörést hozhatnak az egyre fenyegetőbb antibiotikum-krízisben. Pál Csabáról és fiatal kutatótársairól szól „A mi Akadémiánk” című videósorozat második része, melyet az Akadémiai Dolgozók Fóruma készített.

Egy fiatal orvos-kutató, Manczinger Máté tisztán bioinformatikai eszközökkel fedezte fel az emberi immunrendszer és a kórokozók sokfélesége közötti alapvető összefüggést. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, Pál Csaba világszínvonalú műhelyében végzett munka eredményei a védőoltások alkalmazásában és az antibiotikumos kezelés megválasztásában is fontosak lehetnek.