Mit tett eddig az Akadémia a közoktatás területén?
A Magyar Tudományos Akadémia vezetői és tagjai között már a 19. században is megtaláljuk a magyar közoktatás-fejlesztés nagyformátumú alakjait, akár Eötvös Józsefet vagy Trefort Ágostont, akik vallás- és közoktatásügyi miniszterek és az Akadémia elnökei is voltak. A pedagógiai tudomány a második világháború után már 1950-ben önálló tudományos bizottságban képviseltette magát az MTA-n.
A Pedagógiai Tudományos Bizottság azóta folyamatosan működik az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya keretében. A Bizottság a hazai neveléstudomány központi tudományos testülete, amely tudományos konferenciákat szervez, részt vesz az MTA doktora cím odaítélésében a pedagógia tudomány területén. A Bizottság rendszeresen megszervezi az Országos Neveléstudományi Konferenciát. Az MTA az erre szolgáló keretből rendszeresen támogatja a Magyar Pedagógia és az Educatio című folyóiratok megjelentetését.
Az MTA fontosnak tartja, hogy a gyakorló tanárok kutatómunkáját támogassa, ezért 1968-ban az MTA Közgyűlése megalapította az Akadémiai Pedagógus Pályadíjat. Az MTA elnökének vonatkozó határozata alapján azóta az Akadémia a Pályadíjat évente meghirdeti a közoktatásban oktató, gyakorló pedagógusok számára, akik az oktató munka mellett tudományos tevékenységet is folytatnak.
https://mta.hu/pedagogus-palyadij/pedagogus-kutatoi-palyadij-105839
Az MTA a pedagógus életpályamodell bevezetése óta közreműködik a rendszerben elérhető egyik legmagasabb fokozat, a kutatótanár minősítés odaítélésében. A pályázó kutatómunkát végző pedagógusok pályázatait az Oktatási Hivatal kezeli. A Hivatal az MTA javasolta tagokat is kér fel a bírálóbizottságokba a köztestület tagjai közül. (A bírálóbizottságok további tagjait a Magyar Rektori Konferencia és a Nemzeti Pedagóguskar delegálja.) Az MTA által delegálandó tagok felkérésére a kutatóhálózat 2019-es elcsatolása óta a Közoktatási Elnöki Bizottság tesz javaslatot. A kutatótanár minősítés jelenleg csak hosszú tanári gyakorlattal csak a pályaív végén pályázható meg. Az MTA szerencsésnek tartaná az életpályamodell olyan átalakítását, amelyben már a pálya kezdetétől az eredményességet javító kutatómunkát végezhetnének a tudományos tevékenységre felkészült pedagógusok.
Az Akadémia 2019-ig mint a kutatóhálózat fenntartója támogatta a vezető hazai neveléstudományi kutatóhelyeket a Támogatott Kutatóhelyi program keretében. E program segítségével felsőoktatási intézményekben és közgyűjteményekben lehetett létrehozni akadémiai fenntartású kutatócsoportokat. (A csoporthálózat jelenleg az ELKH fenntartásában működik – és nem támogat az oktatás fejlesztését közvetlenül segítő kutatócsoportot).
A korábbi MTA kutatóhely, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete 2015 óta jelenteti meg a Közoktatás Indikátorrendszere című átfogó statisztikai és elemző kiadványt, amely az Intézetben kidolgozott szempontrendszer alapján részletesen mutatja be a magyar közoktatás jellemzőit. A részletes adatsor és elemzés nagy segítségére lehet mind a döntéshozóknak mind a tudományos kutatóknak. A kiadvány előkészítését és megjelenését az intézetet korábban fenntartó MTA anyagilag és erkölcsileg is támogatja. A kiadvány aktuális kötete elérhető az intézmény honlapján:
https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2022/02/A_kozoktatas_indikatorrendszere_2021.pdf
A tudományos szempontok mellett az MTA az 1970-es évektől aktívan bekapcsolódott a közoktatás-szervezési kérdések megválaszolásába. 1973 és 1990 között működött az Elnökségi Közoktatási Bizottság, amelynek tagjai között olyan jeles tudósokat is találunk, mint Szentágothai János. (A Bizottság 1970-es években megjelent állásfoglalásai itt érhetőek el: https://mek.oszk.hu/22900/22984/).
A Bizottságot az Akadémia 2002-ben újjáalapította Pataki Ferenc akadémikus kezdeményezésére, amely elnökségi bizottságként 2005-ig működött.
A közoktatás már a 2000-es évek közepén is látható problémáinak megoldására és kezelésére nagyrészt akadémiai kötődésű társadalomtudományi kutatók (köztük Csépe Valéria, Csapó Benő, Fazekas Károly, Kárpáti Andrea, Kertesi Gábor, Köllő János, Nagy József, Varga Júlia) összefogásával indult kutatómunka a problémák feltárására 2006-ban, aminek eredményeként átfogó helyzetképeket és javaslatokat megfogalmazó Zöld könyv jelent meg 2008-ban magyar és angol nyelven.
https://mek.oszk.hu/08200/08222/08222.pdf
https://mek.oszk.hu/08200/08221/08221.pdf
A közoktatás helyzetével kapcsolatban több fórumot rendeztek az MTA épületében, amelyeket Pálinkás József elnökként aktívan támogatott, Csépe Valéria akkori főtitkár-helyettes pedig aktív résztvevője volt ennek a munkának.
Szintén ebben az időszakban jelent meg Csermely Péter szerkesztésében egy másik kötet, amely a szélesebb körű szakmai véleményeket összegző narratívákra alapozva fogalmazott meg a közoktatás fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.
https://mek.oszk.hu/07900/07999/pdf/
Mindemellett a két munka következtetései többnyire megegyeztek, és erősítették egymást. A kötetet a Köztársasági Elnök részvételével bemutató konferenciát is az MTA-n tartották, 2010. május 20-án, a választások után, de még a hivatalos kormányalakítás előtt. Az ott elhangzott előadások, hozzászólások jól illusztrálják a különböző kiindulású munkacsoportok helyzetértékelésének összhangját, és a mielőbbi változtatások sürgetését.
http://kifu.videotorium.hu/hu/recordings/40/ertekeles-a-kozoktatasrol
Csapó Benő néhány évvel később egy egyetemi közegben hívta fel a figyelmet arra, hogy helyzet több területen, például a pedagógusok képzésének terén még tovább romlott.
https://www.youtube.com/watch?v=_VooqoTJb-s
Mind a kötetek, mind az akadémiai rendezvények hangsúlyozták az oktatás gazdasági hasznosságát és tudományos megalapozás, a tényekre, bizonyítékokra építő (evidence based) fejlesztés szükségességét.
A jelenleg is működő Közoktatási Elnöki Bizottságot (KEB) Pálinkás József hozta létre 2008-ban. A bizottság fontos feladata volt a Nemzeti Alaptanterv készítés tudományos megalapozásának segítése. Az MTA akkori elnöke a testület első elnökének Csépe Valériát kérte fel. (Az akkor felkért Bizottság tagjai voltak Csapó Benő, az MTA doktora, Csányi Vilmos, az MTA rendes tagja, Csermely Péter, az orvostudomány doktora, Halász Gábor, az MTA doktora, Gósy Mária, a nyelvtudomány doktora, Görömbei András, az MTA levelező tagja, Hatvani László, az MTA rendes tagja, Beke László, a művészettörténeti tudomány kandidátusa, Klinghammer István, az MTA levelező tagja, Nikolov Marianne, az MTA doktora, Paládi-Kovács Attila, az MTA levelező tagja, Pokol György, a kémiai tudomány doktora, Szabó Gábor, az MTA levelező tagja, Romsics Ignác, az MTA levelező tagja, Roska Tamás, az MTA rendes tagja.)
A Bizottság következő elnöke Pléh Csaba volt, jelenlegi elnöke pedig Csapó Benő.
A Bizottság feladata a közoktatás fejlesztésének tudományos támogatása, konferenciák szervezése, párbeszéd a szakmai szervezetekkel, javaslatok, tanácsadás a szakpolitika számára, értékelések, állásfoglalások kidolgozása a szakma és a döntéshozók számára (pl. KEB állásfoglalás a műveltségtartalmak beszűküléséről a tantervi változtatások nyomán, 2018. február 8.)
https://mta.hu/kozoktatasi-elnoki-bizottsag
A KEB képviselőin keresztül részt vesz a Köznevelési-stratégiai Kerekasztal (Csapó Benő), az Országos Köznevelési Tanács (Molnár Gyöngyvér), a nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum és a természettudomány tantárgy emelt szintű érettségi vizsgakövetelményeinek kidolgozásában, kapcsolatban áll a Nemzeti Pedagógus Karral, továbbá a Magyar Akkreditációs Bizottsággal. Jelenleg több más fórumon is képviseli a KEB az MTA-t.
A Nemzeti Alaptanterv előkészítésében és véleményezésében is aktívan közreműködött a KEB. A Bizottság javaslatokat tett a teljes köztestület, a tudományos osztályok és bizottságok bevonásával több, mint száz tudós közreműködésével (2018. ősz, benyújtva 2018. október 31.)
https://mta.hu/mta_hirei/az-mta-a-nemzeti-alaptantervrol-110252
https://mta.videotorium.hu/hu/recordings/28650/panelbeszelgetes-a-nat-rol
A KEB és más tudósok javaslata alapján az MTA 2018. évi májusi közgyűlése állásfoglalást fogadott el a közoktatás jelentőségéről, helyzetéről és a változtatások szükségességéről (2018. május 7.)
https://mta.hu/kozgyules2018/oktatas-hatarozattervezet-189-kozgyules-2018-108627
Az Akadémia akkor is felajánlotta segítségét a közoktatás fejlesztése tárgyában.
Az MTA 2016-tól tudományos kutatási programot támogat a közoktatás fejlesztésének megalapozására. Elnökként Lovász László indította el az akkor az egyes tantárgyak tanítására fókuszáló Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programot.
https://mta.hu/tantargy-pedagogiai-kutatasi-program.
A sikeres programot Patkós András mutatta be a Magyar Tudományban: https://mta.hu/data/dokumentumok/combined-mt-08-2020.pdf
A program 2020-tól megújult, tematikája kibővült és jelenleg lehetőséget nyújt az oktatási rendszer problémáinak megoldására irányuló széleskörű tudományos mukára Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program néven.
https://mta.hu/kozoktatas-fejlesztesi-kutatasi-program
A programba 2021-ben 20 kutatócsoport lépett be, majd 2021-ben hét további kutatócsoport kezdte meg munkáját. Az MTA vállalta, hogy a következő években megkétszerezi a programban megpályázható anyagi támogatást. A programban iskolák, gyakorló tanárok, doktoranduszok sokasága vesz részt, így eredményesen segíti a fejlesztések tudás-bázisának bővítését.
A KEB 2021-ben egy nyilvános előadássorozatot indított “The Future of Education in a Knowledge-Rich Society” címmel. A sorozatban Európa és a világ legelismertebb kutatói beszélnek az oktatás fejlesztésének egyes területeiről.
A közoktatással kapcsolatos, jelenlegi akadémiai feladatok és a közeljövőben megvalósítandó tervek:
- Az Akadémia korábbi állásfoglalásainak (az 1970-es évektől fogva), az általa támogatott kutatások, s a vezető hazai és a külföldi neveléstudományi eredmények megismertetése a hazai pedagógus szakmával és a közvéleménnyel.
- A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében közoktatási szimpózium szervezése (2022-ben „A közoktatás fejlesztésének távlati feladatai címmel), rendszeres mta.hu honlap és sajtómegjelenések, különös figyelemmel a járvány okozta helyzetre (2017-)
- Törekvés a neveléstudományok új besorolása, megerősítése a tudományágak, tudományterületek között és a Magyar Tudományos Akadémián
- Jogszabályok, törvénytervezetek, közoktatást érintő fejlesztési programok, stratégiák véleményezése a kormány számára
- Tudományos tanácsadási együttműködés kialakítása a köznevelésért és a közoktatásért felelős Belügyminisztériummal és a pedagógusképzésért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériummal.
Összeállította: a Köztestületi Igazgatóság Stratégiai Osztálya
