Közoktatás, Nemzeti alaptanterv – előadások és panelbeszélgetés az MTA-n

Az Akadémia az oktatást szakpolitikai kérdésnek tartja. Amikor pedig úgy látja, hogy szükséges, kinyilvánítja a véleményét róla. A célunk, hogy bizonyítékokon alapuló tudományos eredményekkel segítsük a döntéshozókat – mondta Lovász László, az MTA elnöke az Akadémia „Tudomány és Parlament – a Magyar Tudományos Akadémia feladatvállalása a közoktatásban” című fórumon november 13-án.

2018. november 14.

Lovász László kiemelte: a Magyar Tudományos Akadémia számára az oktatás kiemelt fontosságú terület. Kulcskérdés, hogy a fiatal generációkat megfelelően készítsék fel a hazai iskolák a rendkívül gyorsan változó világ és a rohamosan fejlődő technológiai környezet adta kihívásokra. Egyre több ismeretanyag halmozódik fel, és egyre nehezebb megmondani, hogy mi az, amit ebből mindenkinek tudnia kell. Az eszköztár is bővül. Ezért bűn volna, ha nem gondolkodnánk azon, hogyan használható fel mindez az oktatásban.

Lovász László és Patkós András, az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja Programtanácsának elnöke
(További képek az eseményről a fotóra kattintva nézhetők meg)
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Lovász László utalt arra, hogy az oktatással az MTA legutóbbi, 189. közgyűlése is foglalkozott. Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete több mint 80 százalékos többséggel hozta meg határozatát az oktatásról, amelyben egyebek mellett kimondta, hogy az oktatás részesülésének a költségvetési forrásokból – oktatási szintenként is – minél előbb és tartósan el kell érnie legalább az EU28 országok átlagát, de az érzékelhető javuláshoz azt meg is kellene haladnia.
Az oktatásügyben pedig olyan változásokat sürgetett, amelyek egyrészt hatékonyan javítják a jövő kihívásaival való szembenézés lehetőségét, fejlesztve a rugalmas tanulási készségeket, másrészt hathatósan növelik az esélyegyenlőséget, csökkentve a családi és regionális helyzetből fakadó hátrányokat.

"Az Akadémia e célok elérése érdekében úgy tud segíteni, hogy tudományosan megalapozott válaszokat ad az oktatásügy rendkívül bonyolult, pedagógiai, pszichológiai és módszertani kérdéseire.

Ezért kezdeményeztem azt a 2016-ban elindított négyéves akadémiai kutatási programot, amelynek keretében az oktatás szakmódszertani kérdéseire adnak tudományosan megalapozott válaszokat a támogatást elnyert kutatók. A 19 kutatócsoport által kidolgozott elméletet pedig aktív pedagógusok közreműködésével a gyakorlatban is kipróbálják” – mondta Lovász László.

Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkára a legnagyobb kihívások között a demográfiai helyzetet, illetve azt említette, hogy olyan szakmákra kell felkészíteni a fiatalokat, amelyek nagy része még nem is létezik.

Mint elmondta, az oktatásban fontos a kreativitás, a kritikus gondolkodás. A színvonalas oktatás esetében a középpontban a diákok állnak, de kulcsszerepe a pedagógusnak van. A megbecsült, gyermekszerető pedagógus nélkül minden más csak kívánság. Ezért növelni kell az elhivatott pedagógusok számát, e tekintetben paradigmaváltásra van szükség. Bódis József a Nemzeti alaptanterv koncepcióját nagyon komoly, erős anyagnak nevezte, egyúttal bejelentette, hogy jövő tavaszra elkészül Magyarország innovációs stratégiája. Ehhez kapcsolódva alkotják majd meg az oktatási stratégiát is, amely szorosan kapcsolódik az innovációs stratégiához, illetve a magyar tudományosság eredményeihez.

Az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjáról Patkós András fizikus, az MTA rendes tagja, a Programtanács elnöke beszélt.

A Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program számokban

• 19 kutatócsoport
• 4 éves futamidő: 2016–2020
• 800 millió (évi 200 millió) forint pályázati keretösszeg
• mintegy 700 résztvevő, köztük 325 gyakorló pedagógus
• mintegy 130 a kutatásba bevont oktatási intézmény

Csak a gyakorló tanári közösség és a kutatók szoros együttműködésében lehet csinálni

„A tantárgy-pedagógiai kutatás sajátos kutatási forma. Számítógépen, egy könyvtárban ülve nem lehet művelni. Csak a gyakorló tanári közösség és a kutatók szoros együttműködésében lehet csinálni” – mondta Patkós András. Hozzátette: a programnak köszönhetően olyan tudós tanárok művelődhetnek ki, akik folyamatosan, alkotó módon vesznek részt a kutatásban, miközben tanárként dolgoznak. „Ezt látom az egyetlen módszernek arra, hogy a nyomába léphessünk annak a klasszikus pedagógusgárdának, amelyet mindig követendő példaként szoktunk felhozni.”

Az akadémiai rendezvényen a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programban részt vevő kutatócsoportok közül négy adott ízelítőt eddigi kutatásaiból, eredményeiből. A természettudományos gondolkodás fejlesztéséről Korom Erzsébet, az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport vezetője, a korszerű komplex matematikaoktatásról Vancsó Ödön, az MTA-ELTE Korszerű Komplex Matematikaoktatás Kutatócsoport vezetője, a képnyelvi kultúra elsajátításáról Kárpáti Andrea, az MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője, az autizmussal élők iskolai integrációjáról pedig Győri Miklós, az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője tartott előadást. (Az előadásokról készített felvétel a közeljövőben megtekinthető lesz az mta.hu-n.)

A program részeként Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, az MTA rendes tagja, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke foglalta össze a tavaly decemberben újjáalakult testület feladatait és tevékenységét. Mint elmondta, a KEB legfontosabb teendője, hogy az MTA elnökének tanácsokat adjon a közoktatás kérdéseiben. Ugyanakkor rendszeresen kialakítja véleményét a közoktatás aktuális helyzetéről is. A legutóbb az új NAT-tervezetről alakította ki álláspontját mintegy 80 szakértő, MTA-osztályok és -bizottságok bevonásával. (Az MTA KEB véleménye a NAT 2018. augusztus 31-i koncepciójáról itt olvasható.) Pléh Csaba a közoktatás jövője szempontjából fontosnak nevezte az alapkészségek és kódok elsajátításának, valamint a tartalmak összezsúfolódásának és elérésének problémáját, és elkerülhetetlennek nevezte az angol nyelv kitüntetett pozícióba helyezését a nyelvoktatáson belül. A KEB által támogatott oktatási rendszert hatékony tanulási mechanizmusokat alakít ki, és képes csökkenteni a hátrányokat.

Mit mikor és hogyan tanítsanak a tanárok? Egyebek mellett ez volt annak a panelbeszélgetésnek a fő témája, amelyet a Nemzeti alaptantervről folytatott Csépe Valéria kutatóprofesszor, egyetemi tanár, az EKE-Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport szakmai vezetője, az MTA levelező tagja; Csapó Benő oktatáskutató, egyetemi tanár és Halász Gábor oktatáskutató, egyetemi tanár. Csépe Valéria a NAT immár több mint ötszáz vélemény felhasználásával elkészült módosított változatáról szólva azt hangsúlyozta, hogy az

átlép a tantárgyak és osztálytermek falain, és összehangolja a korszerűséget a hagyományokkal.

Csapó Benő szerint az egyik legfontosabb küldetés a közoktatásban a különbségek csökkentése, valamint a tudás széttöredezettségének megszüntetése. Halász Gábor a tanulási környezet jelentőségére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a hangsúly egyre inkább az eszközökre helyeződik át.

Halász Gábor, Csépe Valéria és Csapó Benő (balról jobbra) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A korszerű módszerek hazai bevezetésének lehetőségeiről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a NAT-ban megfogalmazott nemzetközi szintű igények teljesítését jelenleg sem a magyarországi pedagógiai kultúra, sem a pedagógusok képzettsége nem teszi lehetővé. Csapó Benő ehhez azt tette hozzá, hogy a pedagógusképzést nemzetközileg is kompatibilissé kell tenni: „Nem lehet elvárni a pedagógusoktól olyan dolgokat, amelyeket nem tanultak.” A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek a NAT differenciált bevezetésével. Csépe Valéria azt mondta, számára e tekintetben a mintaország Portugália. Ott tíz éve folyamatosan fejlesztik a közoktatást, ennek pedig része a változásmenedzsment a változások szakmai követésével.

A program zárásaként Sipos Imre, az EKE Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója beszélt a tantárgy-pedagógiai programok támogatásáról az OFI-ban. Kiemelte egyebek mellett a komplex természettudomány tantárgy tanításának támogatását a szakgimnáziumokban, illetve a pedagógusok felkészítését az újgenerációs tankönyvek használatára.