Lelley János mikológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, néhány nappal 89. születésnapja után elhunyt.

Nyitrán született 1938-ban. Egyetemi tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végezte, melyet követően Tápiószelén vállalt munkát. 1967-ben Németországban telepedett le, dolgozott a növényvédő iparban, majd 1973-tól a Rajna-vidéki Gombatermesztési Kutatóközpont vezetője lett. Habilitációját követően a Bonni Egyetem tanáraként oktatott és kutatott. 1993-ban munkatársaival megalapította a GAMU-t (Gesellschaft für angewandte Mykologie und Umweltstudien), amely főleg gyógyhatású gombák kutatásával, valamint gombatermékek fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozik. 1998-tól nyugdíjazásáig a cég ügyvezető igazgatója volt.

Kutatásai nyomán új termesztéstechnológiák születtek, jelentős szerepet játszott a laskagomba és a shiitake üzemi termesztésének németországi meghonosításában, valamint több különleges és gyógyhatású gombafaj termesztési módszereinek kidolgozásában. Úttörő eredményeket ért el a mikorrhizás gombák alkalmazásában, és meghatározó szerepet vállalt a gyógygombák biotechnológiai kutatásának megalapozásában. Nevéhez fűződik a ma már széles körben használt „mikoterápia” fogalmának bevezetése is.

Tudományos érdeklődését mindig a gyakorlati hasznosíthatóság igényével kapcsolta össze. Számos publikációja és könyve jelent meg; legismertebb műve, A gombák gyógyító ereje több kiadást ért meg. Az Agrártudományok Osztályának felkérésére 2021 és 2025 között a komoly hagyományokkal rendelkező Magyarország Kultúrflórája könyvsorozat szerkesztőbizottságának elnöke volt.

Különösen fontosnak tartotta a német és a magyar tudományos közösség kapcsolatainak erősítését. Kezdeményezésére jött létre a Janelly (korábbi nevén Wolfgang Kessler) Agrárkutatási díj, melyet idén immár 21. alkalommal vehettek át a legkiválóbb fiatal magyar agrárszakemberek. Lelley professzor nem pusztán a díj kitalálója, de az utóbbi években finanszírozója és a díjjal kapcsolatos szervezési munkák fáradhatatlan irányítója is volt. Munkája révén a hazai agrárágazat jelentős presztízsű elismerését teremtette meg, melynek elnyeréséért MSc és PhD kategóriában, fiatal agrárkutatók tucatjai pályáznak minden évben. Tevékenységét számos hazai és nemzetközi kitüntetéssel ismerték el; 2024-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át.

Minderről a közelmúltban így vallott: „Meggyőződésem, hogy elegendő élelmiszer előállítása a mai idők legnagyobb kihívása…, egyre kedvezőtlenebb körülmények között kell egyre több embernek táplálékot adni. Én úgy látom, ebben a helyzetben csak a mezőgazdaság fejlesztése segíthet, ezért támogatok szerény körülményeim között fiatal agrárosokat. Soha nem gondoltam arra, hogy ez kitüntetésre méltó tevékenység. Számomra a legnagyobb élmény, amikor a díjkiosztások során látom ezeket a lelkes fiatalokat, akik szerintem a jövő problémáinak megoldói lesznek.”

Lelley János szakmai öröksége a mikológia és az agrártudomány számos területén tovább él, személyét tisztelettel és hálával őrzi a magyar és a nemzetközi tudományos közösség, és az általa önzetlenül, atyai szeretettel támogatott tehetséges fiatal kutatók sokasága. Vele az előttünk járó generáció elegáns, sugárzó szellemű személyiségét és egy olyan őszinte barátot veszítettünk el, akire mindig számíthattunk. Halálával a kevesek lettek kevesebben.

Nyugodjon békében!