IV. Agrártudományok Osztálya

Megemlékezés Johannes van Staden professzorról, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjáról

2026. október 28.

2026. október 17-én elhunyt Professzor Johannes van Staden, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

1939. október 12-én született a Dél-afrikai Köztársaság Little Karoo tartományában, Oudtshoorn településen. A magyar tudományos élettel való személyes kapcsolata közel 40 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Jeruzsálemben rendezett második Nemzetközi Növényi Molekuláris Biológiai Világkongresszuson a Jerusalem Gate Hotel előcsarnokában egy vidám dél-afrikai tudóscsoporttal találkoztam. A három tudós közül Johannes Van Staden volt az, akinek a neve ismerős volt már számomra publikációiból. Abban az időben sem a dél-afrikai kollégáknak, sem nekem nem volt könnyű külföldre utazni, esetükben az apartheid okozta elszigeteltség, az enyémben pedig a szovjet blokkban bevezetett korlátozások miatt. A konferencián együtt töltött néhány nap elegendő volt ahhoz, hogy barátságot kössünk, amely részben kölcsönös tudományos érdeklődésünkön, részben pedig hasonló erkölcsi és politikai álláspontunkon alapult.

A kilencvenes évek közepén, egy biotechnológiai professzori ösztöndíj keretében az UNESCO Biotechnológiai Akciótanácsa felkért, hogy készítsek helyzetfelmérést a szervezet dél-afrikai tudományos együttműködési lehetőségeiről. A többéves nemzetközi bojkottot követően ugyanis megnyílt a lehetőség arra, hogy a Dél-afrikai Köztársaság egyetemei és kutatóintézetei ismét bekapcsolódjanak a nemzetközi tudományos életbe, és új együttműködési kapcsolatokat alakítsanak ki. A felmérés elsősorban a van Staden professzor által alapított Research Centre for Plant Growth and Development kutatóközpontra, a Fokvárosi Egyetemre, valamint Stellenbosch és térségének tudományos kutatóhálózataira irányult.

A kezdeményezés alapján jelentős és hosszan tartó kapcsolat alakult ki magyar és közép-európai egyetemekkel, valamint kutatóintézetekkel. Így szoros együttműködés kötötte az Ördög Vince professzor vezette mosonmagyaróvári talajalga génbank nemzetközileg ismert programjához, melynek elismeréseként a magyar egyetem „honoris causa” díszdoktori címet adományozott a professzornak.
Hasonlóan kiemelt szerepe volt a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság tudományos életével kialakított több évtizedes kutatási együttműködésének, amely során az Olomouc-i Palacky Egyetem díszdoktori címét is méltán kapta meg. A magyar tudományos élettel, így elsősorban a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézettel kiépített együttműködés keretében számos dél-afrikai tudományos ösztöndíjast fogadott az Intézet, melynek gyümölcsei rangos nemzetközi publikációkat eredményeztek, és öregbítették Martonvásár nemzetközi elismertségét. Ez méltán alapozta meg, hogy az MTA tiszteletbeli tagjává választották van Staden professzort 2004-ben.A sok különböző kutatási együttműködés legutolsó ékköve volt, amikor részt vett az „Agrárbiotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért” című Nemzeti Laboratóriumunk munkájában.

A sors úgy hozta, hogy Van Staden professzorra bízták első dél-afrikai utam megszervezését, és ő tette lehetővé, hogy ne csak az ország legjobb egyetemeivel és kutatóintézeteivel, hanem a hátrányosabb helyzetű egyetemekkel is kapcsolatba lépjek. Ezen az első látogatáson több kiemelkedő tudóssal és kutatóegységgel ismerkedtem meg, de Dél-Afrika kulturális és biológiai gazdagsága is mély benyomást tett rám. Afrika magával ragadott, és ez döntő hatással volt tudományos kutatásaim jövőbeli irányára is. Ez az út Van Staden professzor és köztem gyümölcsöző tudományos együttműködés kezdetét jelentette, amely hamarosan barátsággá fejlődött.
Hannes botanikai és növényélettani széles körű ismeretei folyamatosan lenyűgöztek, és nem véletlen, hogy ő Dél-Afrika egyik leggyakrabban idézett, világszerte elismert tudósa. Nagy megtiszteltetés számomra nemcsak az, hogy a barátaim között tudhatom, hanem az is, hogy tudományos projektekben is együttműködhettem vele. Tudományos ismeretei és hazája iránti szeretete egyaránt példaértékű. A kettő egyesült a biológiai sokféleség védelmére irányuló fáradhatatlan munkájának eredményeiben.

Távozása óriási veszteség a botanikai és ökológiai tudományok számára, de szellemisége tovább él.