Osztályhatározat az akadémiai csúcsvezető-jelöltek személyes állásfoglalásának kikérése az MTA és a kutatóhálózat kapcsolatának újra-rendezése tárgyában
Határozat: A közgyűlés az Akadémia vezetése előtt álló elkerülhetetlen stratégiai feladatnak tartja a kezdeményező és konzekvens fellépést a köztestület és a kutatóhálózat szervezeti viszonyainak rendezése és reintegrálása érdekében. A jelöltek kiválasztása és bemutatása során e vonatkozásban több esetben is hiányos, ezért összemérhetetlen válaszok születtek. Időközben pedig – az MTA leköszönő vezetése által is megfelelően méltányolt – új feltételek és lehetőségek merültek fel, ezért szükségesnek látszik a jelöltek állásfoglalásának pontosítása. Ennek érdekében kérjük, hogy a közgyűlés a szavazás előtt kérje ki az elnökjelöltek álláspontját a volt MTA kutatóhálózat reintegrációjára vonatkozólag. Ezeket röviden körvonalazzák, és csak ezután kerüljön sor a tisztújításra.
A javaslat indoklása: AZ MTA Filozófiai és Történelemtudományi Osztálya a 2026 évi vezetőválasztás szempontjából is kardinális kérdésnek tartja, hogy a jelöltek milyen álláspontra helyezkednek a volt akadémiai kutatóhálózat (ma HUN-REN és ELTE kutatóközpontok) kilátásaival kapcsolatban. E tekintetben ugyanis az eddig meghozott jogszabályok és megállapodások felülvizsgálatára sor kell, hogy kerüljön.
A kutatóhálózat leválasztása a Magyar Tudományos Akadémiáról ellentmondásos viszonyokat teremtett a hazai tudományirányítás rendszerében. Átfedések vannak és ütközések láthatóak a nemzeti tudomány autonómiájának letéteményeseként az alaptörvényben szereplő MTA és a kormány által kinevezett vezetők messzemenő felhatalmazása jegyében irányított HUN-REN funkciói és működése között. A HUN-REN törvényben egységes egészként kezelt kutatóhálózatot megbontva az újonnan létesült szervezet diszkriminatív módon kivetette magából a társadalomtudományok széles területét és azt az ELTE-nek engedte át. A diszkriminációra jellemző módon a kutatóhálózat egészének az állami dotációjából aránytalan részt adott tovább, a kormánytól remélt ingatlanok tulajdonjogát és működési költségeit pedig egyáltalán nem kívánja tovább adni. Így a befogadó ELTE számára is elfogadhatatlan helyzetet teremtett. Az ingatlanok tárgykörében a kormány és az MTA között tervezett (még jogerőre nem emelkedett) megállapodás is alapját veszti a kutatóhálózat egységének megbontásával, és indokoltnak tűnik átfogóan a szerződésből való kilépés, minimálisan pedig az az elgondolás, hogy a társadalomtudományi központok ingatlanjait az MTA nem adja el, sőt magukat az intézményeket az ingatlanokkal saját szervezeti kereteiben kívánja egyesíteni.
Az előállt ellentmondásos helyzetben feltétlenül szükség van a Magyar Tudományos Akadémia megújuló vezetésének markáns fellépésére a magyar tudomány egyetemes és a társadalomtudományok sajátos érdekeinek érvényesítésében.
A jelöltállítás folyamatában a Jelölőbizottság sajnos nem biztosított lehetőséget arra, hogy a szimpátia alapon kiválasztott jelöltek programjait a választói közösség kellő intenzitással jó időben megismerje, ismereteinek hiányát és ellenmondásait feloldja, szükség esetén további jelöltek állítását kezdeményezze. A jelölés záróakkordjaként ezért kérnünk kell a jelöltek személyes állásfoglalását három perdöntően aktuális kérdésben: a) a tudományos autonómia biztosítása érdekében kívánatosnak tartja-e az Akadémia és a kutatóhálózat újraegyesítését? b) A korábbi szervezeti kapcsolathoz képest javasol-e eltéréseket, és ha igen, miben változtatna, c) a reintegráció megkívánja-e majd a vezetés szerkezetének és belső munkamegosztásának az átalakítását az Akadémián?
Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya a határozatot 2026. április 23-i osztályülésén egyhangúlag hozta.
