A rendezvény időpontja: 2025. november 26., szerda 15.00 óra

Helyszín: MTA Székház, Díszterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)

Az előadás összefoglalója:

Mátyás király könyvtára, a Bibliotheca Corvina – ismertebb nevén a Corvina könyvtár – a magyar művészet- és művelődéstörténet egyik legtöbbet kutatott nagy témája. A Magyar Tudományos Akadémia is mindig fontos feladatai között tartotta számon a Corvina szisztematikus vizsgálatát, az új adatok közzétételét; Csapodi Csaba máig megkerülhetetlen, angol nyelvű alaprepertóriumát az Akadémia adta ki 1973-ban. A 19. századi kezdemények óta megszakítás nélkül folyik a munka, és az utóbbi félszázadban több nagyszabású kiállításon a közönség is találkozhatott a híres könyvtár káprázatosan szép darabjaival, és e kiállítások tudományos katalógusai a naprakész eredményeket tartalmazták. Mátyás király könyvtárának legszebb kéziratai az itáliai reneszánsz kódexfestészet legjelesebb alkotásai közé tartoznak, és a 15. századi firenzei miniatúrafestészet történetében szinte önálló fejezetet képez a magyar uralkodó számára készült díszkódexek együttese. Ugyancsak nemzetközi jelentőségűek a Budán született corvinák is, elsősorban az itt működő olasz miniátorok okán. Hasonlóképp jelentős művészettörténeti szempontból a könyveknek az a csoportja, amelyeket egységes stílusú, gazdagon aranyozott bőrkötés borít – szintén olasz mester munkái –, rajtuk Mátyás király címerével. A Corvina „budai műhelyében” készült kódexek kutatása az utóbbi évtizedekben nagy változásokat hozott a könyvtár hagyományos modellje ellenében, és ezek a változások részben már artikulálódtak az Országos Széchényi Könyvtár 2018-ban rendezett nagy corvinakiállításának katalógusában (2020). Izgalmasak a – mintegy kétszázötven évnyi tudományos érdeklődést vizsgáló – historiográfiai kérdések is, amelyek egyre intenzívebben vetődnek fel, izgalmas a sok szálon futó, egymással párhuzamos vizsgálódás – a miniatúrafestőkre, a scriptorokra, a könyvkötéseket készítő mesterekre vonatkozó – kérdéseinek egymásra hatása, összegződése, és nem kevésbé izgalmas, hogy mindezek a problémák milyen újabb feltevéseket generálnak. A Corvina vizsgálatának befejezhetetlen processzusa során nemcsak a Mátyás- és a Jagelló-kor, hanem a kutatás 19. és 20. század történetének is új aspektusai tárulnak fel.