Időpont: 2023. április 26. szerda, 14.00 órától
Helyszín: MTA Székház, Díszterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)

Az előadás összefoglalója:

A kvantumszámítógép, -kommunikáció és -érzékelő építőelemeinek tekintett kvantumbiteknek, qubiteknek, nagy választékát tárta fel és vizsgálta az elmúlt években a szilárdtest-fizika a makroszkopikus szupravezető és félvezető eszközöktől az atomi méretű anyaghibákig. A makroszkopikus qubitek előnye, hogy a köztük levő kapcsolat könnyen kontrollálható, írható és olvasható a hagyományos elektronika módszereivel, igy ezek számítógépek építésére alkalmasnak tűnnek. Hátrányuk, hogy alacsony hőmérsékleten működnek, és például biológiai érzékelőként nem használhatók. Az atomi méretű qubitek közül kiemelkedik a szobahőmérsékleten is hosszú élettartamú spinállapotokkal rendelkező nitrogén-vakancia pár, NV-centrum, amely egy gyémántrács két szomszédos helyét betöltve egy elszigetelt kétatomos molekulának tekinthető. Itt a qubitek közötti kapcsolat változtathatósága nehezen megoldható, de az egyedi qubit spinállapota fluoreszcencián keresztül hozzáférhető, és lehetővé teszi biológiai molekulák azonosítását végző kvantumérzékelők kifejlesztését és alkalmazását. Az előadás egy NV-centrumokra épülő proteomikai eszköz lehetőségét és a megoldásra váró problémáit mutatja be. A cél egy olyan eszköz létrehozása, amely 10 000-nél több különböző fehérje koncentrációjának változását képes követni bármilyen szövetnedvben, lehetővé téve betegségek diagnosztizálását, jóval azok klinikai megnyilvánulása elött.

A székfoglaló meghívója innen tölthető le.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az előadásról kép- és hangfelvétel készül, részvételével egyben hozzájárul azok nyilvános publikálásához.

Az előadóülésről készült felvétel megtekinthető lesz az MTA YouTube-csatornáján.