Világgazdasági Tudományos Tanács

A török gazdaság a 21. század kezdetén – a Világgazdasági Tudományos Tanács nyolcadik ülése

Milyen politikai és gazdasági dilemmákkal kell szembenéznie Törökországnak, és mi áll a jelenlegi török társadalmi és gazdasági folyamatok hátterében? Ezekre a kérdésekre kereste választ a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén Szigetvári Tamás, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.

2019. október 25.

Törökország stratégiai elhelyezkedése és sajátos adottságai miatt meghatározó jelentőséggel bír, nemcsak magyar vagy európai szempontból, de globális perspektívában is. Földrajzilag európai és ázsiai ország is egyben, de identitásában is megosztott, egyszerre része a Nyugatnak és a Keletnek, a NATO tagja, az EU tagjelöltje, ugyanakkor az egyik legnépesebb muszlim állam.

A Világgazdasági Tudományos Tanács nyolcadik ülésén Szigetvári Tamás, a KRTK Világgazdasági Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos főmunkatársa adott rövid, történeti áttekintést, majd a török gazdasági növekedés forrásairól és kilátásairól beszélt. Kitért a török gazdaságpolitika sajátosságaira, végül pedig a török külpolitikai és külgazdasági orientáció változása mögött álló tényezőkről beszélt.

Előadásában egyebek mellett megállapította, hogy Törökország geopolitikai súlya és szerepe az utóbbi időben ténylegesen megnőtt: sikeres feltörekvő gazdaság, a G20 tagja, energetikai csomópont az európai gázellátás tekintetében, migrációs pufferállam és „muszlim mintaállam”, mely pozitív példa lehet a térség népei számára. Mindez stratégiai fontosságúvá teszi Törökországot az Európai Unió számára is.

Emelkedő félhold Európa peremén? A török gazdaság a 21. század kezdetén. Szigetvári Tamás előadása ide kattintva olvasható.

A VTT ülésén készült képek az alábbi fotóra kattintva nézhetők meg. A tanácskozásról készült videót a közeljövőben publikálja az mta.hu.

Szigetvári Tamás Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Huszonöt évnyi szünet után tavaly alakult újjá a Magyar Tudományos Akadémián a Világgazdasági Tudományos Tanács. A testület negyedévente vitafórumokat szervez, amelyeken a közgazdász kutatók mellett az oktatás, az üzleti élet és a kormányzat szereplői vesznek részt.

A Világgazdasági Tudományos Tanács elnöke Török Ádám, az MTA főtitkára.

Az első ülésen Szanyi Miklós, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet igazgatójának tanulmányát vitatták meg. Az elemzés a műszaki fejlődés és a hosszú távú gazdasági ciklusok közötti összefüggéseket mutatta be.

A VTT második tanácskozásán Kína növekedési kilátásaival foglalkoztak a szakértők.

A harmadik ülésen az orosz gazdaság teljesítményéről és helyzetéről tartott előadást Deák András, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

A negyedik ülésen a Brexit várható hatásairól beszélt Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa.

A VTT ötödik tanácskozásán Kiss Judit, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója beszélt az átalakuló világkereskedelemről.

A hatodik ülés témája a Brexit volt. A résztvevők kerekasztal- tanácskozáson vitatták meg a tervezett brit kilépés várható következményeit.

Milyen gazdasági tényezők segítették Donald Trump elnökké választását? Erre a kérdésre kereste a választ a Világgazdasági Tudományos Tanács hetedik ülésén tartott előadásában John Komlos gazdaságtörténész, a Chicagói Egyetem professzora.