A 2019. április 3-án megtartott VTT-ülés rendhagyó módon nem a témában elhangzó előadásokból állt, hanem kerekasztal-beszélgetések formájában vitatta meg idei első témáját, a Brexitet.

A Török Ádám főtitkár moderálása mellett megtartott, „Brexit és az európai integráció. A Brexit felülnézetből” című kerekasztal résztvevői – Martonyi János egyetemi tanár, volt külügyminiszter, Halmai Péter egyetemi tanár, Palánkai Tibor egyetemi tanár és Gálik Zoltán egyetemi docens – a Brexit folyamatának jelenlegi állását, hátterét, előzményeit elemezték, majd vázolták, milyen forgatókönyvek várhatóak.

(A VTT hatodik ülésén készült képek galériája a fotóra kattintva nézhető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a brit-uniós viszony már a kezdetektől fogva hordozott magában feszültségeket, melyek hátterében gazdasági okok is meghúzódnak, ám történelmi és kulturális tényezők talán még jelentősebb szerepet játszanak benne. Nagy-Britannia uniós tagságát mindvégig a differenciált integráció jellemezte, amit jól példáz többek között az euróövezetből vagy a schengeni övezetből való kimaradása is. Ma a legfontosabb kérdés az, mennyiben maradhat Nagy Britannia az integráció „részese” a kilépését követően.

A kerekasztal tagjai úgy vélték, minél inkább hangsúlyozza Nagy-Britannia a függetlenségét, s minél kevésbé kész a kompromisszumokra, annál kisebb az esélye, hogy a továbbiakban szoros kapcsolatot tartson fenn a belső piaccal.

A második, a „Brexit és az európai vállalatok” címet viselő kerekasztal-beszélgetés Pelle Anita egyetemi docens, Inotai András egyetemi tanár és Losoncz Miklós egyetemi tanár részvételével zajlott Szanyi Miklós, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet igazgatójának moderálása mellett. E kerekasztalon azt vizsgálták, milyen közvetlen hatásai lehetnek a Brexitnek a Nagy-Britanniával folytatott üzleti kapcsolatokra, mi várható a kereskedelempolitika területén, s mi lesz a Nagy-Britanniában is működő globális értékláncokkal.

A beszélgetés résztvevői szerint a tranzakciós költségek mindenképpen változni fognak, de a változás mértéke még kérdéses. E tekintetben az elképzelhető legkedvezőtlenebb eset a WTO-modellhez való visszatérés, míg a legelőnyösebb feltételezhetően a vámunió lenne.

A Brexit a különböző iparágakat eltérő mértékben érinti majd: míg a szolgáltatásexport területén várhatóan kevésbé mutatkozik meg, addig a járműipar, a fogyasztási cikkek, az élelmiszerek és a mezőgazdaság területén jelentős hatása lehet a kiválásnak.

Nagy-Britannia makrogazdasági teljesítménye mindenképpen megsínyli majd a kilépést, a visszaesés mértéke akár a GDP 10 százalékát is elérheti, de olyan, ma még nehezen extrapolálható problémák is felmerülhetnek, mint a munkaerőhiány és a pozitív demográfiai trend megfordulása, mely a bevándorlók kivándorlása miatta állhat elő a kilépést követő években.