Ki mit tud és gondol a klímaváltozásról? – Kérdőíves felmérés Ki mit tud és gondol a klímaváltozásról? – Kérdőíves felmérés

Ki mit tud és gondol a klímaváltozásról? – Kérdőíves felmérés

Nemzetközileg is egyedülálló, anonim, 16 kérdésből álló, online kérdőíves kutatást indít a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem a Föld napján, április 22-én. Az egy hónapig tartó felmérésben a válaszadók éghajlatváltozással kapcsolatos természettudományos tudását és attitűdjét egyaránt vizsgálják. A kérdőívet bárki kitöltheti, aki felelősséget érez a jövő generációk életesélyei iránt, s aki véleményével támogatni kívánja a tudományos kutatásokat e témakörben.

A láthatatlan természeti erőforrás A láthatatlan természeti erőforrás

A láthatatlan természeti erőforrás

Mekkora a felszín alatti vízkészletünk, mire lehetne használni, és melyek a hidrogeológusok előtt álló legfontosabb feladatok a Kárpát-medencében? Ezekről beszélt az mta.hu-nak a Föld napja alkalmából Szűcs Péter, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese, az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének tagja.

Kríziskezelés, koporsószögek és kooperáció – interjú Szathmáry Eörssel Kríziskezelés, koporsószögek és kooperáció – interjú Szathmáry Eörssel

Kríziskezelés, koporsószögek és kooperáció – interjú Szathmáry Eörssel

Nemrégiben a Norvég Tudományos Akadémia külső tagjává választotta Szathmáry Eörsöt, aki éppen a változások viharain navigálja keresztül a rábízott Ökológiai Kutatóközpontot. Mindeközben arra is maradt energiája, hogy belevágja akadémikusi fejszéjét a fenntartható fejlődés nagy fájába. Interjúnk nordikus gondolkodásról, fájdalmas búcsúról és egy bizottságról, amely próbálja együttműködésre invitálni az emberiség jobbik énjét.

COVID-19 és gyermekvállalás, variánsok és vakcinák, mutációs változások az immunitás tükrében – az MTA Orvosi Tudományok Osztálya ötödik hírlevele COVID-19 és gyermekvállalás, variánsok és vakcinák, mutációs változások az immunitás tükrében – az MTA Orvosi Tudományok Osztálya ötödik hírlevele

COVID-19 és gyermekvállalás, variánsok és vakcinák, mutációs változások az immunitás tükrében – az MTA Orvosi Tudományok Osztálya ötödik hírlevele

A tavaly decemberben Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerkesztésében indult hírlevél áprilisi számában Toldi Gergely neonatológus, immunológus (University of Birmingham), a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja arról ír, hogy a COVID-19 milyen hatással van a várandósságra, Jakab Ferenc a SARS-CoV-2 elleni oltásokkal kapcsolatban megállapítja, hogy azokra még sok évig szükség lesz, és az oltások a vírus változékonysága miatt különbözőek lesznek, Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézetének adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa cikkéből pedig megtudható, hogy minél több a fertőzés, annál valószínűbb az újabb és újabb variánsok megjelenése.

Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban? Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban?

Milyen szerepe lehet a génszerkesztésnek az európai mezőgazdaságban?

A 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer Doudnának ítélték a CRISPR/Cas9 technológia, vagyis a génszerkesztés kifejlesztéséért. A módszer olyan pontosságú génmódosító eszközt adott a kutatók kezébe, amelyről korábban nem is álmodhattak. A felhasználási területei beláthatatlanok, és bizonyosan a biológia minden ágára kiterjednek. Ugyanakkor vannak, akik nem tesznek különbséget a génszerkesztés és más génmódosító eljárások között, és az európai szabályozás nagyrészt az ő álláspontjuk szellemében született. Az európai tudományos akadémiák közössége, az ALLEA (All European Academies) 2019-ben szimpóziumot tartott a mezőgazdasági génszerkesztés lehetőségeiről, a megállapításaikról pedig készült egy jelentés is. E tanulmány konklúzióit ismertetjük.

A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el

A jövő mezőgazdasága csak a fenntarthatóság jegyében képzelhető el

A klímaváltozás az élet valamennyi aspektusát befolyásolja, de mindezek közül a mezőgazdasági termelés – és vele az emberiség élelmezése – kerülhet a legnagyobb veszélybe. Ma már gyakorlatilag teljes a konszenzus a világ agronómiai kutatói között arról, hogy a fenntarthatóságnak kell állnia minden mezőgazdasági fejlesztés fókuszában. Erről tartott előadást Balázs Ervin akadémikus, az Agrártudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) főigazgatója a nemzetközi tudományos akadémiákat és intézményeket tömörítő szervezet, az ANSO klímaváltozási workshopján. Előadását, amelyet Popp József akadémikussal közösen jegyez, az alábbiakban foglaljuk össze.

Mesterséges neuronhálóval az igazi neuronhálók felfedezéséért Mesterséges neuronhálóval az igazi neuronhálók felfedezéséért

Mesterséges neuronhálóval az igazi neuronhálók felfedezéséért

Az idegsejtek pontos megtalálása egy szövetmintában rengeteg szakértelmet és tapasztalatot igénylő feladat. Ebben adhat nagy segítséget a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) munkatársai által fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló mikroszkóprendszer, amely nemcsak felismerni képes a neuronokat, de tűpontosan hozzájuk is tudja vezetni a mintavevő pipettát. A rendszert a kutatás vezetője, Horváth Péter mutatta be.

Az öregedésnek is lehetnek evolúciós előnyei Az öregedésnek is lehetnek evolúciós előnyei

Az öregedésnek is lehetnek evolúciós előnyei

Mauro Santos, a Barcelonai Autonóm Egyetem evolúcióbiológusa Szathmáry Eörs akadémikus, igazgató meghívására, az MTA Vendégkutatói program keretében tavaly az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (MTA Kiváló Kutatóhely) töltött néhány hónapot, ahol az evolúcióbiológia néhány kiemelt, megoldatlan problémájával foglalkozott, a kromoszómák kialakulásától az öregedés evolúciós hatásáig. A vele készült interjúból az is kiderül, hogy egy elméleti kutató számára a világjárvány akár lehetőségeket is tartogat.

Egy piciny kristály ad új perspektívát vulkáni kitörések azonosítására Egy piciny kristály ad új perspektívát vulkáni kitörések azonosítására

Egy piciny kristály ad új perspektívát vulkáni kitörések azonosítására

Mintegy 14-18 millió évvel ezelőtt a Föld legnagyobb vulkánkitörései térségünkben, a Pannon-medencében zajlottak. Ekkor alakult ki az Alpok, a Kárpátok és a Dinaridák között az a terület, ahol ma élünk. Az alatta lévő litoszféra és földkéreg elvékonyodott, ami mind a mai napig nyomot hagyott, ennek köszönhetjük hazánk geotermikus energiáját. Ez vélhetően hozzájárult a szénhidrogén-potenciálhoz is, és segítette az érési folyamatot. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport Lukács Réka vezetésével már két évtizede kutatja a térség vulkáni működését.

  • 819 találat
  • További