Mesterséges Intelligencia a távközlésben Mesterséges Intelligencia a távközlésben

Mesterséges Intelligencia a távközlésben

Mire, vagy MI-re oktassuk a jövő mérnökeit? – tette fel a kérdést Varga Pál, a Távközlési és Médiainformatikai Tanszék tanszékvezetője azon a BME-n tartott tanácskozáson, amelyen az aktuális kutatási eredmények bemutatása mellett a közeljövő lehetőségei és tudományos kihívásai kerültek terítékre.

Az első magyar krio-elektronmikroszkópos címlapsztori Az első magyar krio-elektronmikroszkópos címlapsztori

Az első magyar krio-elektronmikroszkópos címlapsztori

A világ egyik vezető kémiai folyóirata az ELKH-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport és a Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium munkatársainak felfedezését tette a tavaly év végén megjelent szám címlapjára. E kutatásban egy univerzális jelentőségű, de eddig ismeretlen alakú fehérje térszerkezetét határozták meg. Perczel András akadémikus, az ELKH-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport és a Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium vezetője szerint az eredmény egyúttal a molekulaszerkezet-meghatározás új, de máris egyik uralkodó módszerében, a krio-eletronmikroszkópiában rejlő lehetőségeket is jól mutatja.

A kémia ünnepe – Christmas Lecture és Zemplén Géza-díjakkal elismert kutatók előadásai az Akadémián A kémia ünnepe – Christmas Lecture és Zemplén Géza-díjakkal elismert kutatók előadásai az Akadémián

A kémia ünnepe – Christmas Lecture és Zemplén Géza-díjakkal elismert kutatók előadásai az Akadémián

Bodor Miklós, az MTA külső tagja tartotta decemberben a kiemelkedő kutatók munkásságának átfogó bemutatására létrehozott Christmas Lecture-t. Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya rendezvényén immár 29. alkalommal adták át a kimagasló hazai szintetikus szerves kémiai kutatások elismerésére alapított Zemplén Géza-díjat is. A Zemplén Géza-fődíjat 2022-ben Skodáné Földes Rita, az MTA doktora, a Zemplén Géza-díjat pedig Ábrányi-Balogh Péter nyerte el. A rendezvényen készített videófelvétel cikkünkben megnézhető.

A magyar kutatók által felfedezett idegpálya az agy soha nem látott kapcsolatait fedi fel A magyar kutatók által felfedezett idegpálya az agy soha nem látott kapcsolatait fedi fel

A magyar kutatók által felfedezett idegpálya az agy soha nem látott kapcsolatait fedi fel

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársai egy eddig ismeretlen idegpályát fedeztek fel az agykéreg és az információk feldolgozásában legnagyobb szerepet játszó kéreg alatti agyi régió, a talamusz között. Minthogy az e területek közötti kapcsolat már sok évtizede az agytudomány egyik legkutatottabb témája, egy soha nem látott kommunikációs csatorna felfedezése valóságos szenzáció. Nem csoda, hogy az eredményeket a világ legfontosabb idegtudományi folyóirata, a Nature Neuroscience közölte. A tanulmány első szerzőjével, Hádinger Nórával, illetve a kutatócsoport vezetőjével, Acsády Lászlóval beszélgettünk.

Az ABCG2 uráttranszporterek genetikai polimorfizmusainak jelentősége a köszvény kialakulásában – Poór Gyula akadémikus és munkatársai új eredményei Az ABCG2 uráttranszporterek genetikai polimorfizmusainak jelentősége a köszvény kialakulásában – Poór Gyula akadémikus és munkatársai új eredményei

Az ABCG2 uráttranszporterek genetikai polimorfizmusainak jelentősége a köszvény kialakulásában – Poór Gyula akadémikus és munkatársai új eredményei

A súlyos ízületi és extraartikuláris elváltozásokkal járó köszvény genetikai hátterének elemzéséről jelent meg a közelmúltban publikáció magyar szerzők tollából a Springer Verlaghoz tartozó egyik vezető nemzetközi folyóiratban. Poór Gyula akadémikus és munkatársai az ABCG2 uráttranszporter polimorfizmusainak szerepét elemezték nagyszámú köszvényes betegen kontrollal való összehasonlításban, hazai kollaboráció keretében.

A globális kihívásokról a World Science Forumon – Hogyan hasznosíthatók a kutatási nagyberendezések a fenntartható fejlődés érdekében végzett alapkutatásban? A globális kihívásokról a World Science Forumon – Hogyan hasznosíthatók a kutatási nagyberendezések a fenntartható fejlődés érdekében végzett alapkutatásban?

A globális kihívásokról a World Science Forumon – Hogyan hasznosíthatók a kutatási nagyberendezések a fenntartható fejlődés érdekében végzett alapkutatásban?

A WSF2022 keretében, a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia és a dél-afrikai Felsőoktatási, Tudományügyi és Innovációs Minisztérium közös szervezésében megvalósult kísérő esemény annak a feltérképezésére irányult, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása érdekében végzett alapkutatások során a tudósok milyen kutatási nagyberendezéseket vehetnek igénybe jelenleg, és milyen fejlesztésekre, bővülésre számíthatnak a jövőben e téren.

A tudósokat még mindig a kíváncsiság hajtja – az alapkutatás jövőjét vitatták meg a World Science Forumon, az MTA és az ANSO közös szervezésű tematikus szekciójában A tudósokat még mindig a kíváncsiság hajtja – az alapkutatás jövőjét vitatták meg a World Science Forumon, az MTA és az ANSO közös szervezésű tematikus szekciójában

A tudósokat még mindig a kíváncsiság hajtja – az alapkutatás jövőjét vitatták meg a World Science Forumon, az MTA és az ANSO közös szervezésű tematikus szekciójában

A tudományban felbukkanó forradalmi gondolatok mögött vajon még mindig az a kíváncsiság rejlik, amely a kutatókat az ismeretlen megragadására sarkallja? Manapság a kutatásfinanszírozás számonkérhetősége, a tudományra költött összegek közvetlen társadalmi hasznosulása egyre nyomatékosabb elvárás, ezért kérdés, hogyan lehet ezt az elvárást azzal a kutatói szabadsággal összehangolni, amely az alapkutatás legjelesebb képviselőit mindig is jellemezte.

A tudomány és a civil társadalom együttműködését szorgalmazták deklarációjukban a World Science Forum résztvevői A tudomány és a civil társadalom együttműködését szorgalmazták deklarációjukban a World Science Forum résztvevői

A tudomány és a civil társadalom együttműködését szorgalmazták deklarációjukban a World Science Forum résztvevői

Pénteken a záróceremóniával ért véget a World Science Forum (WSF) a Dél-afrikai Köztársaságban, ahol a hagyományoknak megfelelően elfogadták a konferencia zárónyilatkozatát. A záróesemény felszólalói beszédükben kiemelték, hogy a tudomány teremti meg Afrika és az egész világ számára a már ma is létező, illetve a jövőben várható, a klímaváltozásból, illetve a társadalmi igazságtalanságból és egyenlőtlenségből fakadó problémákkal való sikeres megküzdés lehetőségét.

Mi, százötvenen – Beszélgetés Robin Dunbarral, az MTA tiszteletbeli tagjával az ember szociális hálóját jellemző számról Mi, százötvenen – Beszélgetés Robin Dunbarral, az MTA tiszteletbeli tagjával az ember szociális hálóját jellemző számról

Mi, százötvenen – Beszélgetés Robin Dunbarral, az MTA tiszteletbeli tagjával az ember szociális hálóját jellemző számról

Kevés élő kutató van, akiről „számot” neveztek el. Robin Dunbar, az Oxfordi Egyetem evolúcióspszichológia-professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja ilyen kutató. Ráadásul ez a szám ma már minden humán evolúciós könyvből kihagyhatatlan. Napjaink egyik legismertebb antropológusa az mta.hu-nak interjút adott, amelyben természetesen a Dunbar-szám eredetéről, hatóköréről is kérdeztük.

  • 900 találat
  • További