![Lendület-csoport a sötét anyag nyomában](/data/cikkek/113/1137/cikk-113726/Euclid_s_new_image_of_spiral_galaxy_NGC_6744_pillars_680_454_1717399264_fill_270x180.jpg)
![Lendület-csoport a sötét anyag nyomában](/data/cikkek/113/1137/cikk-113726/Euclid_s_new_image_of_spiral_galaxy_NGC_6744_pillars_680_454_1717399264_fill_680x454.jpg)
Lendület-csoport a sötét anyag nyomában
Az Európai Űrügynökség nemrégiben közzétette a Euclid űrtávcsővel készített első látványos felvételeket, ezzel demonstrálták az új teleszkóp páratlan képességeit. A Euclid által gyűjtött adatokat egy több ezer kutatóból álló nemzetközi konzorcium fogja elemezni a következő években. E konzorcium résztvevői a Kovács András, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa által vezetett MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet Kutatócsoport tagjai is.
TOVÁBB![](/static/frontend/imgs/right-arrow.png)
![Magyar idegkutatók a világon elsőként tudták egyetlen szinapszis működését vizsgálni](/data/cikkek/113/1137/cikk-113740/Barti_Benjámin_és_a_Science_Advances_címlap_680_454_1718002730_fill_270x180.jpg)
![Magyar idegkutatók a világon elsőként tudták egyetlen szinapszis működését vizsgálni](/data/cikkek/113/1137/cikk-113740/Barti_Benjámin_és_a_Science_Advances_címlap_680_454_1718002730_fill_680x454.jpg)
Magyar idegkutatók a világon elsőként tudták egyetlen szinapszis működését vizsgálni
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet agykutatói egy korábbi Lendület-pályázat révén beszerzett szuperrezolúciós (rendkívül nagy felbontású) mikroszkóp segítségével feltárták, hogy az idegsejtek végződésein lévő kannabinoidreceptorok hogyan szabályozzák a szinapszis erősségét. A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy a világ egyik legfontosabb tudományos szaklapja, a Science Advances a címlapján hozta a tanulmányt.
TOVÁBB![](/static/frontend/imgs/right-arrow.png)
![„A hálózatelmélet segítségével teljesen más szemlélettel tudjuk a világ számos problémáját megközelíteni” – Interjú az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választott Barabási Albert-Lászlóval](/data/cikkek/109/1098/cikk-109827/48051649796_a6036d065d_k_680_454_1715582013_fill_270x180.jpg)
![„A hálózatelmélet segítségével teljesen más szemlélettel tudjuk a világ számos problémáját megközelíteni” – Interjú az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választott Barabási Albert-Lászlóval](/data/cikkek/109/1098/cikk-109827/48051649796_a6036d065d_k_680_454_1715582013_fill_680x454.jpg)
„A hálózatelmélet segítségével teljesen más szemlélettel tudjuk a világ számos problémáját megközelíteni” – Interjú az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választott Barabási Albert-Lászlóval
Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjai közé választotta Barabási Albert-László hálózatkutató fizikust, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, a bostoni Northeastern Egyetem professzorát és a Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszorát. Barabási szerint a hálózattudomány, noha a fizikából, a matematikából és a számítástudományból táplálkozik, mára önálló tudományággá vált, amely olyan felfedezésekhez segítette hozzá a legkülönfélébb területek kutatóit, amelyek a klasszikus vizsgálati módszerekkel elérhetetlenek lettek volna.
TOVÁBB![](/static/frontend/imgs/right-arrow.png)
![A négydimenziós tér kibogozása – bemutatjuk Stipsicz András ERC-nyertes kutatási témáját](/data/cikkek/112/1128/cikk-112813/stipsicz_andras_fill_270x180.jpg)
![A négydimenziós tér kibogozása – bemutatjuk Stipsicz András ERC-nyertes kutatási témáját](/data/cikkek/112/1128/cikk-112813/stipsicz_andras_fill_680x454.jpg)
A négydimenziós tér kibogozása – bemutatjuk Stipsicz András ERC-nyertes kutatási témáját
Az Európai Kutatási Tanács Advanced Grant támogatása csaknem 800 millió forinttal jár, amit az utolsó fillérig tiszta matematikára lehet elkölteni. Stipsicz András pedig ebből a pénzből nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy kollégáival a négydimenziós tér törvényszerűségeit vizsgálja. Cikkünkben kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk, mire is készül.
TOVÁBB![](/static/frontend/imgs/right-arrow.png)
Rossz hírek az új antibiotikumokról – interjú Pál Csaba akadémikussal
Pál Csaba, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója már negyedszer nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását: most a zsűri a vezető kutatóknak szóló Advanced Grant kategóriában ítélte támogatásra érdemesnek a pályázatát. A téma korunk (pontosabban a közeljövő) talán legsúlyosabb egészségügyi problémája – sokak szerint előrelátható katasztrófája –: a baktériumok antibiotikum-rezisztenciája. A kutató munkatársaival azt fogja vizsgálni, hogy a gyógyszergyártók által most fejlesztett új típusú antibiotikumok mennyire ellenállók a baktériumok ellenálló képességével szemben.
TOVÁBB![](/static/frontend/imgs/right-arrow.png)
![Magyar agykutató irányításával oldották meg a memória egyik nagy talányát](/data/cikkek/107/1076/cikk-107666/BuzsakiGy_680_454_1493806228_680_454_1712127179_fill_270x180.jpg)
![Magyar agykutató irányításával oldották meg a memória egyik nagy talányát](/data/cikkek/107/1076/cikk-107666/BuzsakiGy_680_454_1493806228_680_454_1712127179_fill_680x454.jpg)
Magyar agykutató irányításával oldották meg a memória egyik nagy talányát
Rengeteg élmény ér minket nap mint nap, de ezeknek csak egy része rögzül a memóriánkban. Egészen eddig azonban az idegkutatók sem tudták, hogy milyen mechanizmus „jelöli meg” a megjegyzésre érdemes információkat. Buzsáki György, a New York-i Egyetem Idegtudományi Központjának Biggs-professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja és munkatársai a Science folyóiratban publikálták legújabb felfedezéseiket, amelyek arra utalnak, hogy a Buzsáki által negyven éve felfedezett, úgynevezett „éleshullám-fodrozódások” (az idegsejtek rendkívül gyors ütemű szinkronizált tüzelése) emelnek ki bizonyos élményeket, amelyek aztán az alvás során újból lejátszódnak, és így rögzülnek.
TOVÁBB![](/static/frontend/imgs/right-arrow.png)
![Az ALLEA nyilatkozata az európai kutatás és innováció jövőjéről](/data/dokumentumok/Magyar Tudomany Unnepe/2019/tudomany-innovacio-cl_680_454_1710837888_fill_270x180.jpg)
![Az ALLEA nyilatkozata az európai kutatás és innováció jövőjéről](/data/dokumentumok/Magyar Tudomany Unnepe/2019/tudomany-innovacio-cl_680_454_1710837888_fill_680x454.jpg)
Az ALLEA nyilatkozata az európai kutatás és innováció jövőjéről
Az ALLEA tavaly év végén hozta nyilvánosságra nyilatkozatát arról, milyennek szeretné látni az EU soron következő kutatási és innovációs keretprogramját, az FP10-et. Bár még 4 év van az FP10 indulásáig, amely a 2028–2034 közötti időszakot fedi majd le, a keretprogram tartalmának és pénzügyi hátterének tervezése már elindult az Unió szakértő testületeinek berkeiben. Ebbe a tervezési folyamatba illeszkedik az ALLEA legfrissebb nyilatkozata, amely külön hangsúlyozza az Európai Kutatási Térség tagországainak és intézményeinek minél szélesebb körű bevonását az európai kutatási keretprogramba.
TOVÁBB![](/static/frontend/imgs/right-arrow.png)
![A műanyagszemét korlátozásához körforgásos gazdaságra van szükségünk az EASAC szerint](/data/cikkek/113/1135/cikk-113521/muanyag1_680_454_1708413246_fill_270x180.jpg)
![A műanyagszemét korlátozásához körforgásos gazdaságra van szükségünk az EASAC szerint](/data/cikkek/113/1135/cikk-113521/muanyag1_680_454_1708413246_fill_680x454.jpg)
A műanyagszemét korlátozásához körforgásos gazdaságra van szükségünk az EASAC szerint
Rendszerszintű hiányosságok miatt termelünk és használunk fel egyre több műanyagot, s így egyre több műanyag kerül ki tengeri, szárazföldi és édesvízi élőhelyekre – derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC a legújabb kutatásokat összefoglaló kommentárjából. Ha maradnak a jelenlegi üzleti eljárások és fogyasztási mintázatok, akkor a műanyaghulladék mennyisége globálisan várhatóan majdnem a háromszorosára nő 2060-ig. Az EASAC átfogó reformokat javasol az élőhelyek és az emberi egészség megóvása érdekében.
TOVÁBB![](/static/frontend/imgs/right-arrow.png)
![Bolyai APP&X – diákok és tanárok kiváló pályamunkáit díjazták](/data/cikkek/113/1134/cikk-113491/A_tudomány_jövője_680_454_1706864261_fill_270x180.jpg)
![Bolyai APP&X – diákok és tanárok kiváló pályamunkáit díjazták](/data/cikkek/113/1134/cikk-113491/A_tudomány_jövője_680_454_1706864261_fill_680x454.jpg)
Bolyai APP&X – diákok és tanárok kiváló pályamunkáit díjazták
Tizenhat diáknak és tizenkét tanárnak adtak át díjat a Bolyai János Matematikai Társulat „APP&X” című pályázatának ünnepélyes eredményhirdetésén 2024. január 20-án. A 3-13. évfolyamos diákoknak kiírt pályázatot a Magyar Tudományos Akadémia és a Középiskolai MTA Alumni Program is támogatta.
TOVÁBB![](/static/frontend/imgs/right-arrow.png)
![Aki több mint fél évezrede megújította a csillagászatot: Copernicus életútja](/data/cikkek/113/1134/cikk-113426/copernicus_nagy_680_454_1702374412_fill_270x180.jpg)
![Aki több mint fél évezrede megújította a csillagászatot: Copernicus életútja](/data/cikkek/113/1134/cikk-113426/copernicus_nagy_680_454_1702374412_fill_680x454.jpg)
Aki több mint fél évezrede megújította a csillagászatot: Copernicus életútja
Tudta, hogy elmélete új és jelentős, de tudott a hibáiról is. De mi is volt ennek az akkoriban új elméletnek a jelentősége, miért nem akarta sokáig kiadatni a szerző és miért kritizálták a kortársak? Ezt és a heliocentrikus világkép ötszázötven éve született megalkotójának életét, valamint tudományos pályájának jelentősebb állomásait foglalta össze Csaba György Gábor az mta.hu-nak.
TOVÁBB![](/static/frontend/imgs/right-arrow.png)
- 942 találat