A KURTÁG 100 progarmsorozat időpontjai itt követhetők nyomon: Kurtág 100

A születésnapi hangversenyt ezen a linken követhetik majd az érdeklődők február 19-e estéjén, 19:20-tól. A közvetítésről nem készül és nem kerül fel majd utólagosan felvétel a Müpa oldalára, így csak és kizárólag élőben lesz követhető.

Világszerte ingyenesen és regisztráció nélkül nézhetik majd az érdeklődők a Kurtág György magyar zeneszerző 100. születésnapjára szervezett hangverseny élő közvetítését a Müpa oldalán. A koncertre a zeneszerző születésének napján, február 19-én kerül sor, és maga a művész is részt vesz az eseményen.

A koncert a Budapest Music Center által szervezett, Kurtág 100 névre keresztelt országos programsorozat részeként megvalósuló, a zeneszerző tiszteletére szervezett háromnapos fesztivál kiemelt eseménye lesz a Müpában. A közvetítést a centenárium iránti fokozott nemzetközi érdeklődésnek köszönhetően teszik ingyenessé, területi korlátozás nélkül.

Forrás: Huszti István / BMC

Kurtág György Romániában, Temes vármegyében született 1926. február 19-én Kurtág Zoltán és Weiszberger Blanka gyermekeként. Ötéves korában kezdett zongorázni tanulni, felsőfokú tanulmányait Temesváron indította, ahol Kardos Magda (Bartók tanítványa) volt a zongoratanára, zeneszerzést pedig Max Eisikovitsnál tanult.

1945-ben – a háború utáni zűrzavaros helyzetben – útlevél nélkül szökött át a határon, hogy felvételizzen a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára. Tanulmányait végül egy év késéssel kezdhette meg: zongorát Kadosa Pálnál, zeneszerzést Veress Sándornál és Farkas Ferencnél tanult, kamarazenét Weiner Leó óráin hallgatott. 1951-ben zongoraművészi és kamarazenei diplomát szerzett, 1955-ben zeneszerzőként is lediplomázott, és még abban az évben Erkel-díjat kapott.

Kurtág György és Kurtág Márta a budapesti Zeneakadémián ismerték meg egymást, 1947-ben házasodtak össze, és házasságuk több mint hetven éven át tartott, egészen Márta 2019-es haláláig. Ifj. Kurtág György szintén zeneszerző. Kapcsolatuk nemcsak személyes, hanem mély művészi szövetség is volt: Márta Kurtág műveinek legfontosabb előadója, ihletője és kritikus társa volt, különösen a Játékok zongoradarabok előadásában.

1957–58-ban Párizsban tanult Marianne Stein irányításával, és látogatta Darius Milhaud valamint Olivier Messiaen óráit is. Ez az időszak döntő hatással volt zeneszerzői gondolkodására.

Hazatérve 1960-tól a Budapesti Filharmóniai Társaság korrepetitora lett, majd 1967-től a Zeneakadémia zongora- és kamarazene-tanára. Tanítványai között találjuk Kocsis Zoltánt, Szenthelyi Miklóst és Schiff Andrást. 1971–72-ben a DAAD ösztöndíjasaként Nyugat-Berlinben dolgozott, 1973-ban pedig megkapta első Kossuth-díját.

1986-ban elhagyta a Zeneakadémiát, de még évekig tanított ott korlátozottan. A 1990-es évektől nemzetközi elismertsége tovább nőtt: a Bajor Szépművészeti Akadémia és a Berlini Művészeti Akadémia tagjává választották, rangos díjakat kapott (Herder-, Feltrinelli-, Ernst von Siemens-díj), és Berlinben, Bécsben, Hollandiában, Párizsban dolgozott meghívott művészként.

1993-ban Franciaországban, Bordeaux közelében telepedett le, majd 2015-ben felesége betegsége miatt visszaköltözött Magyarországra. Később többek között Grawemeyer-díjat, Rolf Schock-díjat és 2024-ben Wolf-díjat is kapott.

Kurtág Györgyöt a kortárs zene egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Zenei nyelve Bartók örökségéből indult ki, de nagy hatással volt rá Anton Webern tömör, redukált hangzásvilága is. Műveire jellemző a rendkívüli sűrítettség, az eszközök minimalizmusa, a formai fegyelem és az érzelmi intenzitás.

Kiemelt szerepet játszik életművében az irodalom. Számos költő művét zenésítette meg, többek között Pilinszky János, József Attila, Tandori Dezső és Franz Kafka szövegeit. A Kafka-töredékek, a József Attila-töredékek vagy a Nyolc kórus Tandori Dezső verseire mind azt mutatják, hogy számára a zene és a szó szorosan összetartozik.

Nemzetközi áttörést az 1981-ben bemutatott A megboldogult R. V. Truszova üzenetei című dalciklus hozott számára. A mű orosz nyelvű versekre íródott, és a közép-európai zenei hagyomány új, modern megszólalását teremtette meg.

Legismertebb művei közé tartozik a 1973–76 között komponált Játékok zongorára című sorozat. A darabok – Bartók Mikrokozmoszához hasonlóan – pedagógiai ihletésűek, de egyben filozofikus, tömör miniatűrök is, amelyek a zongorajáték alapélményeit kutatják.

2009-ben Anna Ahmatova verseire írt dalciklust, valamint egy Bartók előtt tisztelgő művet is bemutatott Washingtonban, a Kongresszusi Könyvtár felkérésére. Életműve későbbi szakaszában is megőrizte alkotói frissességét.

Kurtág számos rangos hazai és nemzetközi díjat kapott. Kétszeres Kossuth-díjas (1973, 1996), többszörös Erkel-díjas, megkapta az Ernst von Siemens-díjat (amelyet gyakran a „zenei Nobel-díjként” emlegetnek), a Herder-díjat, a Feltrinelli-díjat, a Rolf Schock-díjat és 2024-ben a Wolf-díjat is. Budapest és Ferencváros díszpolgára.

Életművét világszerte ünneplik: Berlinben, Párizsban, Bécsben, Hollandiában és az Egyesült Államokban is hosszabb időszakokat töltött alkotóként és vendégprofesszorként. 2024 óta egy kisbolygó is az ő nevét viseli (550942 Kurtág).

Zenéje nem a monumentalitás, hanem a tömörség, a hallgatás határán megszólaló hang jelentőségét hangsúlyozza. Művei egyszerre személyesek és egyetemesek: a közép-európai hagyományból indulnak ki, de a világ zenei gondolkodására hatnak.